Allergiák

Válogatós, rossz evő gyerekek mellett folyamatos az aggódás, vajon minden, a fejlődésükhöz fontos tápanyagot megkap-e a szervezetük. Az egészséges táplálkozás követése sem mindig egyszerű feladat gyermekeknél.  Dr. Hidvégi Edit gyermek gasztroenterológussal, a Budai Allergiaközpont orvosával néhány gyakori, a témához kapcsolódó kérdést veszünk sorra.

Probléma, ha a 7 éves gyermek nem eszik húst? Mit tehetünk, mivel pótolhatjuk a vitaminokat, ásványi anyagokat, mire kellene figyelni, hogy a gyerek egészséges, jól fejlődő legyen?

- Az egészséges, változatos étrend fontos a gyermek fejlődésének szempontjából, ezért  - ha nem is nagyobb mennyiségben – de fontos lenne a húst tartalmazó fogások beiktatása a gyermek étrendjébe. A kapható felvágottak íze, összetétele különböző, érdemes több fajtát is kipróbálni, talán valamelyik elnyeri a gyermek tetszését. Nem feltétlenül kell azonban erőltetnünk. Egészségesebb, változatosabb fogásokat – zöldséges, zöld fűszeres ízesítéssel - mi magunk is készíthetünk a konyhában, friss hús felhasználásával. Ha a gyermek továbbra is elutasítja a húst tartalmazó ételeket, a szükséges fehérje pótlását fokozott tej, tojás, esetleg szója fogyasztásával fedezhetjük.

A családban igyekszünk követni az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásokat. 3 éves gyermekünknek is biztonsággal adhatók a teljes kiőrlésű termékek? Nem lehet, hogy az ő gyomruk még könnyebben megemészti az egyszerű, fehér lisztből készült termékeket?

- A gyermekeknek, mint mindenkinek, szükségük van a rosttartalmú anyagokra is. A rosttartalmú ételek fogyasztása ugyanis fontos szerepet játszik az egészséges bélműködés fenntartásában, a székrekedés megelőzésében. Tehát akár már a 3-5 évesek is kaphatnak teljes kiőrlésű termékeket, csak arra kell vigyázni, hogy ebbe belekerülhet a búza külső részén található szennyeződés, fertőzés is, ezért fontos, hogy mindig ellenőrzött, jó minőségű terméket válasszunk.

Mit tegyünk, ha a 4 éves gyermek szinte semmilyen tejterméket nem hajlandó megenni?  

- Ebben az életkorban a gyerekek hajlamosak bizonyos ételeket elutasítani, másokat pedig előnyben részesíteni. A nagy kedvenceket pedig akár napokon-heteken át is fogyasztják, majd idővel színesedik a menü, más ételek is bekerülnek az étrendbe. Mivel a tejtermékek fontos kalciumforrást jelentenek, ezek pótlásáról ez ideig más forrásból kell gondoskodnunk. A kalcium hiány természetes pótlására alkalmasak az olajos magvak, mák, téliszalámi. Pezsgőtabletta formájában is kapható kalcium, amit feloldva meg lehet itatni a gyermekkel. Ennek adagolását feltétlenül az orvossal kell megbeszélni. Ha ez az időszak elhúzódik, érdemes utánajárnunk, miért kerüli a gyermek épp a tejtermékeket. Előfordulhat, hogy a kakaó fogyasztását követően korábban hasfájást tapasztalt, vagy egyéb tejes ételektől hasmenés, hányás jelentkezett. Ezek a tünetek tejcukor-érzékenységre, másnéven laktóz-intoleranciára utalhatnak, mely H2 kilégzési teszttel igazolható. Ha bebizonyosodik a laktóz-intolerancia, a későbbiekben a betegeknél a natúr sajt és túró rendszerint panaszmentesen fogyasztható, de pontos diétás tanácsokat gasztroenterológus orvos, vagy dietetikus adhat.

Gyermekeknek naponta mennyi gyümölcs fogyasztása javasolt? Melyek a számukra leginkább javasolható fajták?

- A legtöbb friss, hazai idénygyümölcs vitamin tartalma magas. Ezekből érdemes naponta több alkalommal is fogyasztani. A piros színű gyümölcsökben olyan antioxidánsok is vannak, amik különösen előnyösek a szervezet számára. A sárga-narancssárga gyümölcsök-zöldségek nagyobb mennyiségű A-vitamint tartalmaznak. Legkönnyebben emészthető gyümölcseink az eper - de fogyasztása az arra érzékenyeknél allergiát okozhat -, a cseresznye - mellékhatásként puffadás jelentkezhet – a meggy, a narancs, a citrom - savanyú, ezért refluxos betegeknek nem javasolt – a sárgabarack és szilva. Az alma és a körte főzve jobban emészthető. A kiegyensúlyozott táplálkozás elvét követve érdemes „színesen”, azaz minden fajtából fogyasztanunk, szezonnak megfelelően. Fontos, hogy a gyümölcsöket mindig két étkezés között, vagy étkezés előtt fogyasszuk, ellenkező esetben a gyümölcsök nem hasznosulnak kellőképpen a szervezetben és kellemetlen erjedéses folyamatokat indíthatnak el.

Dán kutatók megfigyelései szerint az anyatej hozzájárul a gyermek egészséges bélflórájának kialakulásához, a jótékony tejsavbaktériumok megtelepedéséhez; ezzel is támogatva az immunrendszer fejlődését, a betegségek megelőzését.

Több korábbi kutatás is bizonyította már az anyatejes táplálás előnyeit. A legtökéletesebb táplálék a gyermek számára, mely hosszú távú védelmet nyújt azáltal, hogy a későbbi életkorban is segíti az elhízás, allergia, gyulladásos bélbetegségek és a cukorbetegség megelőzését – sorolja a szoptatás kedvező hatásait dr. Polgár Marianne gyermekgasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az immunrendszer megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen az egészséges bélflóra, az anyatej ennek kialakításában játszik szerepet.

Az újszülött csecsemő bélrendszerében még nincsenek baktériumok, ezek a táplálkozás során, fokozatosan jelennek meg, így fejlődik és változik a bélflóra. Az Applied and Environmental Microbiology folyóiratban megjelent kutatásból az is kiderül, hogy a szoptatás befejezésének, és a hozzátáplálás megkezdésének időszakában - a gyermek 9 és 18 hónapos kora közt - a bél baktérium összetételében jelentős változások figyelhetők meg. Az intenzív változás időszaka egészen 3 éves korig tart, addigra a bélflóra összetétele állandóbbá, stabilabbá válik.

A korábbi megfigyelésekhez képest ez az adat újdonságnak számít, hiszen sokáig úgy tartották, hogy a bélbaktériumok megtelepedésének, a bélflóra kiépülésének intenzív időszaka a gyermek 1 éves koráig tart. A jelenlegi eredmények alapján azonban úgy tűnik, hogy 3 éves korig igen sokat tehetünk a későbbi életkorban megjelenő, népbetegségnek számító kórképek ellen. Számos kutatás bizonyította a pre- és probiotikumok bélflórára gyakorolt kedvező hatását, ezen alapszik a kérdésben kialakított hazai állásfoglalás is – hívja fel a figyelmet dr. Polgár Marianne.

Hazánkban a gyermekorvosok, védőnők, civil szervezetek is csatlakoztak ahhoz a prevenciós programhoz melynek jelszava: „az első 1000 nap táplálása megelőzi a későbbiekben kialakuló egyre inkább elterjedt civilizációs betegségeket, az allergiát, az elhízást, cukorbetegséget, szív és érrendszeri megbetegedéseket”. A prevenció fontos eszközeként jelölték meg a megfelelő terhes gondozást és újszülött kortól kezdve a kedvező bélflóra kialakulásának elősegítését.

Csecsemőkorban a legjobb pre- és probiotikum forrás az anyatej, de ha bármilyen okból nem sikerül a szoptatás, akkor pre- és probiotikummal dúsított tápszer segítheti a jótékony baktériumok megtelepedését a bélben. Későbbi életkorban - ha a gyermeknél a tejtermékek fogyasztása nem okoz panaszt - érdemes napi egy-egy étkezést joghurttal, túróval, kefírrel kiegészíteni. Ha ez nem megoldható, a pre- és probiotikumokat kiegészítésként is adhatjuk tabletta, vagy kisebbeknek por formájában.

Akinél egyszer jelentkeznek a pollenallergia tünetei, számíthat rá, hogy az allergén növény virágzásától függően az év azonos időszakában, a panaszai évről-évre visszatérnek majd. Ilyenkor kezdődik a szokásos procedúra: tüneti kezeléshez orrcsepp, szemcsepp, gyógyszerek. Több éve elérhető hazánkban is az allergén immunterápia, ami tartós megoldást ígér: akár 10-12 évre is megszüntetheti a panaszokat, ha vállaljuk a minimum 3 éves kezelés.

Egyre többen keresik

Dr. Balogh Katalin allergológus, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság Immunterápia szekciójának vezetőségi tagja, a Budai Allergiaközpont főorvosa 2008 óta végez immunterápiás kezeléseket. Elmondása szerint, a kezdetben alig ismert terápia iránt ma már nagyobb az érdeklődés mind a betegek, mind pedig az orvosok részéről: - Az évek alatt egyre több allergológiai rendelésen végzik a betegek immunterápiás kezelését, ez is azt mutatja, hogy a terápia iránt ha lassan is, de nő az igény a páciensek részéről. A 2011-es évben megközelítőleg ezer immunterápiás kezelés történt, ez a szám 2013-ben 2500. A saját praxisomban, az elmúlt hat évben összesen közel 300 betegem választotta az immunterápiát.

Tapasztalatok a kezelésről

Az immunterápia oki kezelés, tartósan képes megszüntetni az allergiás tüneteket, mert a szervezetet hozzászoktatja az allergénhez. Ez a folyamat 3-5 éven át tart, ez időszak alatt a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított formában, amely a tüneteit kiváltja. Az immunterápia során nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek – foglalja össze a terápia lényegét dr. Balogh Katalin. A tartós hatás eléréséhez a kezelést valóban minimum 3 évig célszerű tartani, de ez nem jelenti azt, hogy addig ne volna érzékelhető a hatása. A betegeim 80 százaléka már az első évben jelentős javulást tapasztal, elsősorban az orrdugulás és a szemtünetek terén.

Túl drága, macerás?

Parlagfű allergia esetén szezonális kezelést végzünk. A növény virágzása előtt 2-4 hónappal kezdjük a készítmények alkalmazását és a szezon végéig folytatjuk. A kezelés így éves szinten 60ezer forint körüli kiadást jelent a beteg részére. Ezzel párhuzamosan az egyéb tüneti szerekre fordított kiadásai folyamatosan csökkennek, majd az eredményes kezelést követően akár 10-12 évre megszűnnek. A készítmények tabletta, vagy nyelv alá adagolható cseppek formájában szedhetőek. Akár gyerekek is végezhetik önállóan, ha képesek az oldatot 2 percig a szájukban tartani, mivel a felszívódás a szájnyálkahártyán keresztül történik.

Túl hosszú kezelés?

A 3 éves kezelési idő első hallásra talán valóban hosszúnak tűnhet, de a tapasztalatok mégis ennek az ellenkezőjét igazolják. Egyrészt pollenallergia esetében szezonális kezelést végzünk, tehát a beteg nem szedi egész évben a készítményeket, a gyakorlatban így alig foglalkozik többet az allergiája kezelésével, mintha a szokásos tüneti szereket használná. A tüneti szerekkel szemben azonban az immunterápia belátható időn belül végleges megoldást is kínál, ami véleményem szerint fontos motiváció a betegeknek a kezelés megkezdéséhez – magyarázza az Allergiaközpont főorvosa. A saját tapasztalataimat támasztja alá egy közelmúltban megjelent vizsgálat is, melyben 81 tanulmány - közel 10 ezer résztvevő – eredményeit összegezték és megállapították, hogy az immunterápiával kezelt betegek lemorzsolódása teljesen átlagosnak tekinthető, 14 százalék körüli.

Asztma ellen is hatásos?

Az immunterápia mindenki számára javasolható, aki nem szeretne hosszútávon gyógyszereket szedni pollenszezonban, vagy akinél a hagyományos tüneti szerek nem hozták meg a várt javulást. Fontos megemlíteni, hogy az immunterápia az egyedüli olyan gyógymód, amely az allergia szövődményeit – újabb allergiák, vagy asztma megjelenése - is képes meggátolni. Egy kutatásban újabb pozitív hatását vizsgálták: 60, átlagosan 8,5 éves, enyhén asztmás gyermek állapotának változását követték nyomon, 10 éven keresztül. Megfigyelték, hogy az immunterápiás kezelésben részesült gyerekek asztmás tünetei csökkentek, esetükben kevesebb asztma gyógyszer használatára volt szükség.

Bizonyos ételek fogyasztását követően, allergiás panaszok jelentkezhetnek. A bőrtünetek közül is kimagasló, a lakosság közel 20 %-át érintő probléma a csalánkiütés – más néven urticaria – mely a bőr felsőbb rétegeinek duzzanatával járó tünetegyüttes.

Az ödéma kialakulásának oka a hisztamin nevű anyag felszabadulása – magyarázza dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus,a Budai Allergiaközpont orvosa. Az urticaria jellegzetes tünetei, a testszerte jelentkező, viszkető csalánfoltok – az akár hónapokig is fennálló krónikus csalánkiütés kivételével - rendszerint gyorsan, akár percek alatt kialakulhatnak, és pár óra, bizonyos esetekben napok alatt elmúlnak. Súlyosabb esetekben a kiütések mellett az ajkak, szemhéjak és nyelv duzzanata is megfigyelhető.

Hisztamin és bőrtünetek

Az arra érzékenyeknél csalánkiütést okozhat a magas hisztamin tartalmú ételek, így például az eper fogyasztása is. Az ún. hisztamin-liberációt okozó anyagok allergiás reakció nélkül is képesek a hízósejtekből hisztamint felszabadítani. Az eper mellett ilyen tulajdonságokkal rendelkezik még a sajtokban is megtalálható tiramin, a tartósítószerként használt szalicil, illetve számos gyógyszer (aspirin, nem szteroid gyulladásgátlók) is.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Amennyiben az eper fogyasztását követően szokatlan tüneteket észlelünk, akár a szájüregben, a bőrön, vagy gyomor-bélrendszeri panaszok jelentkeznek, az első teendő a tüneteket okozó étel elhagyása. Ez azért szükséges, mert ha ezekkel az ételekkel a rájuk érzékeny egyén újra találkozik, a csalánkiütések ismételten megjelennek, esetleg a kiterjedésük fokozódhat, ödéma jelenhet meg az ajkakon, füleken, szemhéjakon, akár a gégében is. Ez bizony már nem veszélytelen állapot, sürgős orvosi ellátást igényelhet – figyelmeztet a doktornő.

Bármikor jelentkezhet

Allergia bármely életkorban jelentkezhet, így azoknak a felnőtteknek is érdemes komolyan venniük a tüneteket, akik korábban panaszmentesen fogyaszthatták a kérdéses élelmiszert.

A későbbi, esetleg súlyosabb problémák megelőzése mellett természetesen az akut panaszok csillapításában is kérhetjük az orvos segítségét: antihisztamin tartalmú gyógyszerek segítségével csökkenthető a csalánkiütés által okozott duzzanat és kellemetlen viszketés.

Más is okozhat csalánkiütést?

A csalánkiütés hátterében álló okok tisztázása nem csak a súlyosabb szövődmények megelőzése miatt fontos. A tüneteket számtalan egyéb tényező - gyógyszerek, tartósítószerek, egyéb élelmiszerek, kozmetikumok összetevői, bélférgek, baktériumok fehérjéi, gyomorsav-hiány, vagy túltengés - is kiválthatja. Az alapos kivizsgálás során megállapítható, hogy a panaszokat valóban az eper fogyasztása váltotta-e ki, s így az is bebizonyosodhat, hogy a kedvelt gyümölcsöt a későbbiekben esetleg mégsem kell szükségtelenül mellőznünk az étrendből.

Egyes vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy éves születésnap előtt szedett antibiotikumok növelik a gyermeknél az asztma kialakulásának kockázatát. Az újabb kutatások szerint az összefüggésben a sérült bélflóra mellett szerepet játszanak genetikai tényezők, és a csökkent immunvédekezés is.

Antibiotikumok és bélflóra

Korábbi vizsgálatok az antibiotikumok szedését a bélflórára, és másodlagosan az immunműködésre gyakorolt káros hatásuk miatt hozták összefüggésbe az asztma kialakulásával. Az antibiotikumok nemcsak a káros, hanem a bélben élő jótékony baktériumokat is pusztítják – magyarázza dr. Somogyi Éva gyermekpulmonológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ennek több negatív hatása is lehet: a gyerekeknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezhet, valamint módosul az immunrendszer működése, amit probiotikumok szedésével lehet ellensúlyozni. A megváltozott bélflóra miatt a gyermekek immunrendszere, az immuntolerancia nem lesz megfelelő, ezáltal fogékonyabbá válhatnak különböző betegségekre, például az asztmára. A kutatás szerint a csecsemőkorban szedett antibiotikum 50 százalékkal növelik meg annak az esélyét, hogy 6 éves koráig a gyermeknél asztmás epizódok jelentkezzenek.

Új megközelítésben

A University of Manchester kutatói szerint viszont nem önmagában az antibiotikum az, ami az asztma kialakulásáért felelős. Vizsgálataik alapján a betegség megjelenésében a sérült immunitás és bizonyos genetikai variáns is szerepet játszik. A kutatási programban születéstől 11 éves korig résztvevő ezer gyerektől vettek vérmintákat. A gyerekeket két csoportba sorolták aszerint,hogy  egy éves korukig egyáltalán nem, vagy legalább egy alkalommal antibiotikum kezelésben részesültek-e . A két csoport tagjaitól vett vérmintákat laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, melynek során  vizsgálták az immunválaszukat kétféle vírusfertőzésre, melyek náthás megbetegedést és a hörgők gyulladását  okozhatják,  illetve a Haemophilus influenzae  és a  Streptococcus pneumoniae bakteriális kórokozókkal  szembeni immunreakciót ellenőrizték. Emellett genetikai teszt vizsgálatok is történtek, melyek során két olyan gént fedeztek fel a 17. kromoszómán, melyek magyarázatul szolgálhatnak az összefüggésre.

A gén, ami asztmát okoz?

A kutatók megfigyelték, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknél egy éves korukig zihálás, nehézlégzés jelentkezett és antibiotikumot szedtek, több mint kétszeresére nőtt az asztma kialakulásának esélye. A vérvizsgálatok során az is kiderült, hogy szervezetükben alacsonyabb volt a fertőzések leküzdéséért felelős, bizonyos citokinek mennyisége. A genetikai vizsgálatok alapján a kutatók úgy vélik, hogy azok a rejtett faktorok, amelyek egyrészt növelik az antibiotikumok felírásának szükségességét, másrészt a későbbi asztma megjelenésének a rizikóját, azok a génekben keresendők, és a 17q21 génvariánssal lehetnek összefüggésben. Ez a génvariáns meghatározó lehet a vírusellenes immunműködésben is.

Nincs új a nap alatt

Régóta ismert, hogy az asztmások családjában halmozottan fordulnak elő allergiás betegségek, vagyis nyilvánvaló a genetikai meghatározottság. Azonban nem maga a betegség, hanem az allergiás hajlam öröklődik. A szülők és a testvérek atópiás betegsége - megváltozott reakciója bizonyos környezeti ingerekkel szemben- erősen megnöveli annak kockázatát, hogy a gyermek asztmás legyen. Gyakorlatilag, ha mindkét szülő allergiás asztmától szenved, a gyermeknek 60-80 %-os esélye van a betegségre. A kutatással kapcsolatban dr. Somogyi Éva azt is elmondta, hogy a genetika fejlődése valóban azt az ígéretet hordozza sokak számára, hogy előbb-utóbb megtaláljuk az „asztma-géneket”. Hiszen korábbi vizsgálatok során kiderült, hogy nem egy asztma-gén létezik, hanem nagyon sok. Az allergiás immunválasz legalább 10 kromoszómához, kromoszómánként több génhelyhez kötődik. Ez lehet az oka annak is, hogy különbségek vannak az asztmás betegek tüneteinek megjelenésében, súlyosságában és azok kezelésre adott válaszreakciójában is.

Tehetünk a megelőzésért!

Addig is, amíg a tudomány nem kínál biztos megoldást a betegség kivédésére, érdemes a környezetünket, életmódunkat úgy alakítani, hogy a születendő gyermeknél csökkentsük a kockázatot. A betegség kialakulásának szempontjából fontos, hogy a gyermek mikor találkozik először és milyen mennyiségben az esetleg tüneteket okozó allergénnel. Dr. Somogyi Éva ezért azt javasolja, hogy törekedjünk a lakáson belüli allergének - penészgomba, házipor-atka - minimalizálására. Az anya terhesség alatti dohányzása, a gyermek megszületését követően a lakáson belüli dohányzás egyértelműen növeli az asztma kialakulásának kockázatát. Emellett a csecsemő táplálása is kiemelt jelentőséggel bír az asztma megelőzésének szempontjából. Családi halmozódás esetén különösen tanácsos, hogy a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet, vagy ennek hiányában magasan hidrolizált tápszert kapjon.