Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Változtak az élelmiszercímkék

Nagy segítség az étel allergiások és étel intoleranciások számára, hogy 2014. december 13-tól kötelezővé vált az allergének jelölése az előre nem csomagolt élelmiszereken is, így egy vendéglátó egységben és a csemege pultból kapott élelmiszereken esetében is kötelező információt szolgáltatni az allergénekkel kapcsolatban.

2011 decemberétől hatályos az európai parlament és tanács 1169/2011/EU rendelete, melynek értelmében az általános előírások 2014. december 13-tól kötelező érvényűek, míg 2016. december 13-tól már a tápérték jelölésre vonatkozó részek is kötelezőek lesznek. Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusa elmondta, hogy az idén december 13-a előtt forgalomba hozott termékek a készlet erejéig forgalmazhatóak, így még valószínűleg találkozhatunk nem megfelelően jelölt termékkel is, hiszen jó néhány élelmiszer több hónapig, vagy akár évekig is eltartható.

2014 december 13-tól az élelmiszereken a következők szerepelnek:

  • Élelmiszer neve
  • Összetevők
  • Kötelezően jelölendő allergének
  • Összetevők, összetevő csoportok mennyisége
  • Nettó mennyiség
  • Minőség megőrzési idő
  • Különleges tárolási, vagy felhasználási feltételek
  • Előállítók neve, címe
  • Származási ország vagy az eredet helye
  • Szükség esetén felhasználási útmutató
  • Alkohol tartalom, ha több mint 1,2%-ot tartalmaz
  • (2016-tól Tápérték jelölés)
     

Tájékoztatási lehetőségek

A rendelet szabályozza azt is, hogy milyen formában kell a tájékoztatást kivitelezni, és szerencsére egyértelműen a fogyasztók érdekeit helyezi előtérbe. Az előre csomagolt élelmiszereknél, minden esetben közvetlenül a csomagoláson kell feltüntetni az információkat.  Az előre nem csomagolt élelmiszerek esetében pedig az allergéneket feltűnően, jól láthatóan, olvashatóan, letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Erre jó megoldás lehet a csemege pult mellett kihelyezett tábla, vagy az étlap mellett feltüntetett allergének.  Nem tekinthető szabályosnak, ha csak külön kérésre kerülnek az allergének bemutatásra, ezért bár elméletileg engedélyezett a szóbeli tájékoztatás is, a gyakorlatban ez elég nehezen kivitelezhetőnek tűnik.  A tájékoztatásért természetesen tilos többletköltséget felszámolni.

Allergének jelölése

Az allergének jelölésére többféle módszer is választhatnak a gyártók. Néhány példa: „tejpor”, „tejpor”, „tejpor”, pörkölt földimogyoró „pörkölt földimogyoró”, a lényeg, hogy jól látható, elkülöníthető legyen a  többi összetevőtől.  Szintén pozitívum, hogy a legkisebb használható betűméret is meghatározásra került. 
Az a vállalkozó, akinek a neve, vagy cégneve alatt az élelmiszert forgalomba hozzák felelős a megfelelő allergén tájékoztatásért.  Tehát bármilyen hibát, nem megfelelő módszert látunk a termék gyártójához érdemes a panaszunkkal fordulni.

Allergiát vagy Intoleranciát okozó anyagok és termékek:

1. Glutént tartalmazó gabonafélék (azaz búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut, illetve hibridizált fajtái) és a belőlük készült termékek.

2. Rákfélék és a belőlük készült termékek.

3. Tojás és a belőle készült termékek.

4. Hal és a belőle készült termékek.

5. Földimogyoró és a belőle készült termékek.

6. Szójabab és a belőle készült termékek.

7. Tej és az abból készült termékek (beleértve a laktózt)

8. Diófélék, azaz mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámia és az ezekből készült termékek.

9. Zeller és a belőle készült termékek.

10. Mustár és a belőle készült termékek.

11. Szezámmag és a belőle készült termékek.

12. Kén-dioxid és az SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter összkoncentrációt meghaladó mennyiségben.
13. Csillagfürt (lupin) és a belőle készült termékek.
14. Puhatestűek és a belőlük készült termékek.

Allergén jelölés a gyakorlatban

Érdemes nem csak az allergének neveit, de a számokat is megjegyezni, hiszen egyre több helyen látható az allergén jelölésnek az a fajtája, hogy egy táblára függesztik az allergiát, vagy intoleranciát okozó anyagokkal (abban a sorrendben, ahogy a rendeletben szerepel) és a termék neve mellé csak számokat írnak. Így például: Ha a csirkemell sonka neve mellet az 1., 6., 7., számok szerepelnek, akkor az azt jelenti, hogy az adott termék tartalmaz glutént, tejet és szóját is.

0 Tovább

A kullancscsípés húsallergiát okozhat?

A kullancscsípés húsallergiát okozhat?

Az Egyesült Államokban egyre terjed a Lone Star névre keresztelt kullancsfaj, melynek csípése után jobb kerülni a vörös húsok fogyasztását. Az élősködő által okozott allergiás esetek, már több európai országban is megjelentek.

Kiütések, testszerte jelentkező ödéma, viszketés, vagy akár anafilaxiás sokk is lehet a következménye, ha valaki a Lone Star kullancs csípését követő időszakban vörös húst fogyaszt – írja a CBS News. A probléma nem új, de a kullancsok agresszív terjedése miatt egyre gyakoribb. Hasonló eseteket Európából spanyol, német, svéd és angol területekről is jelentettek, de Ausztráliában, Japánban és Koreában is okozott már riadalmat az élősködő csípése.

A jelenségre az alfa-galaktóz nevű szacharid ad magyarázatot, mely a vörös húsokban is megtalálható, és a Lone Star is hordozója. Az alfa-galaktóz az emésztőrendszerbe jutva nem okoz problémát, de a kullancscsípés során a véráramba kerül, ennek hatására pedig ellenanyag termelődik a szervezetben. A folyamatnak semmilyen jele nincs, a tünetek egészen addig nem jelentkeznek, amíg a beteg újra vörös húst nem fogyaszt. A korábban panaszmentes személyeknél a sertés-, marha-, vagy vadhús hosszabb emésztése miatt a tünetek nem azonnal, hanem átlagosan 5-7 óra múlva jelennek meg.

A tünetek súlyossága egyénenként változhat. Van, akinél soha nem jelentkezik allergiás reakció a kullancscsípés után, és van, aki már az első alkalommal súlyos tüneteket produkál. A szakemberek még nem látják a betegség lefolyásának pontos ütemét, de a súlyosabb – epinefrin injekciót igénylő - esetek rendszerint megmaradnak; az enyhébb – antihisztaminos kezelésre is jól reagáló - betegek javulásra is számíthatnak, később kisebb mennyiségű vörös húst panaszmentesen fogyaszthatnak.

Kell-e félnünk hasonló esetektől?
A hazai helyzetre vonatkozó kérdésünkre reagálva dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa elmondta, hogy a praxisában nem találkozott még hasonló esettel, mivel alig elképzelhető, hogy valakit ez a kullancs csípjen meg Magyarországon. „Különleges, ritka esetek ugyan valóban előfordulhatnak, a híroldalon leírt tünetek hátterében azonban több más kiváltó ok is állhat. Amit mindenképp érdemes szem előtt tartani, hogy az enyhébb panaszokat sem szabad elbagatellizálni, mert idővel egyre súlyosabb formában jelentkezhetnek. Ha valaki az étkezéssel összefüggően hasonló tüneteket észlel magán, feltétlenül forduljon orvoshoz! A megfelelő vizsgálatok elvégzésével meghatározható, hogy mi az, ami a panaszait kiváltja.”

0 Tovább

Kérdések és válaszok a gyermekek táplálkozásáról

Válogatós, rossz evő gyerekek mellett folyamatos az aggódás, vajon minden, a fejlődésükhöz fontos tápanyagot megkap-e a szervezetük. Az egészséges táplálkozás követése sem mindig egyszerű feladat gyermekeknél.  Dr. Hidvégi Edit gyermek gasztroenterológussal, a Budai Allergiaközpont orvosával néhány gyakori, a témához kapcsolódó kérdést veszünk sorra.

Probléma, ha a 7 éves gyermek nem eszik húst? Mit tehetünk, mivel pótolhatjuk a vitaminokat, ásványi anyagokat, mire kellene figyelni, hogy a gyerek egészséges, jól fejlődő legyen?


- Az egészséges, változatos étrend fontos a gyermek fejlődésének szempontjából, ezért  - ha nem is nagyobb mennyiségben – de fontos lenne a húst tartalmazó fogások beiktatása a gyermek étrendjébe. A kapható felvágottak íze, összetétele különböző, érdemes több fajtát is kipróbálni, talán valamelyik elnyeri a gyermek tetszését. Nem feltétlenül kell azonban erőltetnünk. Egészségesebb, változatosabb fogásokat – zöldséges, zöld fűszeres ízesítéssel - mi magunk is készíthetünk a konyhában, friss hús felhasználásával. Ha a gyermek továbbra is elutasítja a húst tartalmazó ételeket, a szükséges fehérje pótlását fokozott tej, tojás, esetleg szója fogyasztásával fedezhetjük.

A családban igyekszünk követni az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásokat. 3 éves gyermekünknek is biztonsággal adhatók a teljes kiőrlésű termékek? Nem lehet, hogy az ő gyomruk még könnyebben megemészti az egyszerű, fehér lisztből készült termékeket?

- A gyermekeknek, mint mindenkinek, szükségük van a rosttartalmú anyagokra is. A rosttartalmú ételek fogyasztása ugyanis fontos szerepet játszik az egészséges bélműködés fenntartásában, a székrekedés megelőzésében. Tehát akár már a 3-5 évesek is kaphatnak teljes kiőrlésű termékeket, csak arra kell vigyázni, hogy ebbe belekerülhet a búza külső részén található szennyeződés, fertőzés is, ezért fontos, hogy mindig ellenőrzött, jó minőségű terméket válasszunk.

Mit tegyünk, ha a 4 éves gyermek szinte semmilyen tejterméket nem hajlandó megenni?  

- Ebben az életkorban a gyerekek hajlamosak bizonyos ételeket elutasítani, másokat pedig előnyben részesíteni. A nagy kedvenceket pedig akár napokon-heteken át is fogyasztják, majd idővel színesedik a menü, más ételek is bekerülnek az étrendbe. Mivel a tejtermékek fontos kalciumforrást jelentenek, ezek pótlásáról ez ideig más forrásból kell gondoskodnunk. A kalcium hiány természetes pótlására alkalmasak az olajos magvak, mák, téliszalámi. Pezsgőtabletta formájában is kapható kalcium, amit feloldva meg lehet itatni a gyermekkel. Ennek adagolását feltétlenül az orvossal kell megbeszélni. Ha ez az időszak elhúzódik, érdemes utánajárnunk, miért kerüli a gyermek épp a tejtermékeket. Előfordulhat, hogy a kakaó fogyasztását követően korábban hasfájást tapasztalt, vagy egyéb tejes ételektől hasmenés, hányás jelentkezett. Ezek a tünetek tejcukor-érzékenységre, másnéven laktóz-intoleranciára utalhatnak, mely H2 kilégzési teszttel igazolható. Ha bebizonyosodik a laktóz-intolerancia, a későbbiekben a betegeknél a natúr sajt és túró rendszerint panaszmentesen fogyasztható, de pontos diétás tanácsokat gasztroenterológus orvos, vagy dietetikus adhat.

Gyermekeknek naponta mennyi gyümölcs fogyasztása javasolt? Melyek a számukra leginkább javasolható fajták?

- A legtöbb friss, hazai idénygyümölcs vitamin tartalma magas. Ezekből érdemes naponta több alkalommal is fogyasztani. A piros színű gyümölcsökben olyan antioxidánsok is vannak, amik különösen előnyösek a szervezet számára. A sárga-narancssárga gyümölcsök-zöldségek nagyobb mennyiségű A-vitamint tartalmaznak. Legkönnyebben emészthető gyümölcseink az eper - de fogyasztása az arra érzékenyeknél allergiát okozhat -, a cseresznye - mellékhatásként puffadás jelentkezhet – a meggy, a narancs, a citrom - savanyú, ezért refluxos betegeknek nem javasolt – a sárgabarack és szilva. Az alma és a körte főzve jobban emészthető. A kiegyensúlyozott táplálkozás elvét követve érdemes „színesen”, azaz minden fajtából fogyasztanunk, szezonnak megfelelően. Fontos, hogy a gyümölcsöket mindig két étkezés között, vagy étkezés előtt fogyasszuk, ellenkező esetben a gyümölcsök nem hasznosulnak kellőképpen a szervezetben és kellemetlen erjedéses folyamatokat indíthatnak el.

0 Tovább

Mit kell tudni a tojásallergiáról?

Hazánkban a tej mellett a tojás az egyik leggyakoribb táplálék-allergén, kisgyermekek és felnőttek körében is. Összeállításunkban a tojásallergiával kapcsolatos gyakori kérdésekre keresünk válaszokat.

Csecsemőkorban is elkezdődhet?

Az anya által fogyasztott ételek bizonyos mennyiségben átjutnak az anyatejen keresztül a baba szervezetébe is, az ételallergia tünetei tehát már a szoptatás időszakában is jelentkezhetnek. Érdemes ezért megfigyelni, hogy a panaszok mely ételek fogyasztását követően jelentkeznek és a továbbiakban teljesen kizárni az étrendből a gyanús élelmiszert-magyarázza dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gyermek gasztroenterológusa. Ha így nem jelentkeznek a tünetek, akkor az egész szoptatási idő alatt érdemes a tojásmentes diétát tartani. Amennyiben az ekcémás tünetek továbbra sem múlnak, akkor lehet más élelmiszerek mellőzésével is próbálkozni, de ilyenkor mindenképpen javasolt egy szakorvost felkeresni.

Milyen tüneteket okoz a tojásallergia?

A szoptatás időszakában a tojásallergia tüneteként a babánál jelentkezhet bőrallergia, ekcéma és hasi panaszok. A tojást 8 hónapos kor után lehet bevezetni a babák étrendjébe. Kezdetben kizárólag friss, jól megfőzött tojás sárgáját készítsünk, majd fokozatosan kaphat tojásfehérjét is. Ez allergiára hajlamos gyermekeknél legalább 2-4 hónappal későbbre halasztandó. Ebben az időszakban a tojás fogyasztását követően fellépő bőrviszketés, kipirosodás, bőrkiütés, az arc, a torok duzzadása, nehézlégzés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom esetén kell gondolnunk tojásallergiára.

Hogyan kezelhető?

A tojásallergia egyetlen kezelési módja, a tojásmentes diéta betartása, mely –különösen gyermekeknél – sokszor nem könnyű feladat. Tojásfehérje számos élelmiszerben található, leginkább a pékáruk, a kenyérfélék, a ragufélék, a tésztafélék, a krémtöltelékek és fagylaltok tartalmazzák. Fontos, hogy bevásárlás során mindig olvassuk el az egyes ételek összetevőit is.

Az alábbiak tojásfehérje jelenlétére utalnak: albumin, tojás (tojássárgája, tojásfehérje, tojáspor, szárított tojás), tojáshelyettesítők, tojáslikőr, globulin, lecitin, lizozim, majonéz, ovalbumin, ovovitelin, tojáshab.

Mivel helyettesíthető?

Főzés során az ételek sűrítésére tojás helyett használjunk keményítőt, vagy burgonyát. Vásárolhatunk tojáspótló port is. Az ételek lazítására alkalmazható rizs, búzadara, tojásmentes zsemlemorzsa, élesztő, szódabikarbóna. Az interneten számos oldal található, ahol ételallergiás betegek osztják meg a már kipróbált recepteket egymással. Keresgéljünk a tojásmentes finomságok közt és próbáljunk ki új ízeket, ételeket.

Kaphat-e oltást, aki allergiás a tojásra?

Egyes védőoltások előállításakor a vírust tojásban szaporítják, ezért az oltóanyagba kis mennyiségű tojásfehérje is bekerülhet. Ez allergiás tüneteket, súlyos esetben vérnyomás esést, fulladást, esetleg halálhoz vezető reakciót válthat ki. Ilyen oltások a sárgaláz elleni oltás és az influenza elleni oltások. Lassan egy évtizede más technológiával készül a 15 hónapos korban kötelező kanyaró-mumpsz-rózsahimló elleni védőoltás, tehát ezt tojás-allergiások is megkaphatják. Mivel a tojás alapú védőoltások nem kötelezőek, ha kimaradnak, akkor sem történik baj.

Mire érdemes még figyelni?

A tojásra allergiás betegeknél fontos ügyelni arra is, hogy ritkán a csirkehús fogyasztása után is allergiás tünetek jelentkezhetnek. A keresztallergia hátterében az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága áll: olyan kicsi a két anyag közötti különbség, hogy a szervezet - különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik anyagra - nem tud különbséget tenni közöttük. Egyes tojásallergiás betegeknél a tyúktoll allergénjének belélegzése is asztmás tünetet, köhögést okozhat.

Kinőhető?

A gyermekek többsége 3 éves korára kinövi a tojásallergiát. Előfordulhat, hogy ez későbbi életkorra tolódik és az esetek kisebb százalékában ugyan, de a tojásallergia egész élet során megmaradhat.

 

0 Tovább

Tehéntej-allergia és tejcukor érzékenység

Tehéntej-allergia és tejcukor érzékenység

A két betegség közti különbségek és hasonlóságok gyakran keverednek a köztudatban, pedig lényeges eltéréseket találunk mind a kiváltó okok, mind a kezelés terén. Dr.Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusának segítségével összegyűjtöttük a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Mi váltja ki a panaszokat?


Alapvető különbség, hogy a tehéntej-allergia valódi ételallergia, a tünetek az immunrendszer működésének zavarából erednek, ezzel szemben a tejcukor érzékenység, vagy másnéven laktóz intolerancia nem allergia, tüneteit enzimhiány okozza. Az immunrendszer feladata, hogy a szervezet védelmét biztosítsa a kórokozók, vagy a számára veszélyes anyagokkal szemben. Allergia esetén az immunrendszer túlzott működése jön létre, minek következtében olyan anyagokkal szemben is támadást indít, amelyek valójában ártalmatlanok. Tehéntej-allergia esetén a tejfehérje az, ami a szervezetbe jutva elindítja az allergiás folyamatot – magyarázza dr. Hidvégi Edit. Laktóz intolerancia esetén a tüneteket a tejcukrot - másnéven laktózt - lebontó laktáz enzim csökkent működése okozza. Laktáz enzim hiányában a szervezet képtelen a tejcukrot megfelelően lebontani, megemészteni. A vékonybélben termelődő enzim mennyisége az életkor előrehaladtával természetes módon is csökken, ezen kívül öröklött enzimhiány, vagy bizonyos fertőzések is előidézhetik a panaszokat.

Milyen tüneteket okoz?


A tehéntej-allergia első tünetei rendszerint a tehéntej alapú tápszerek, a tejes ételek bevezetését követően, csecsemőkorban jelentkeznek. A panaszok pár percen belül, vagy a tej fogyasztását követő 1-2 hét múlva alakulnak ki. A korai tünetek csalánkiütés, nehézlégzés, hányás lehetnek. A kései tünetek: hasfájás, hasmenés, orrfolyás, visszatérő sípoló légzés lehetnek. Ritka esetekben a tehéntej-allergia életveszélyes állapotot is előidézhet. Az anafilaxiás sokk hirtelen vérnyomáseséssel, a légutak életveszélyessé váló duzzanatával jár, kezelése sürgősségi orvosi ellátást igényel. A laktóz intolerancia általában 5 éves kor felett kezdődik, tüneteinek súlyossága a szervezetben termelődő laktáz mennyiségétől is függ. A tünetek ez esetben valamivel később, a tej fogyasztását követő 60. perctől jelentkeznek: az érintettek hasfájásra, hasmenésre, intenzív bélhangokra, puffadásra panaszkodnak és ezek a tünetek akár egész nap tarthatnak.

Hogyan vizsgálható?

A tehéntej-allergia bőrteszttel, vagy kisebbeknél vérvizsgálattal igazolható. A bőrteszt során tejfehérje oldatot cseppentenek a beteg bőrére, majd azon keresztül apró karcolást ejtenek a bőr felszínén – írja le a vizsgálat lényegét a Budai Allergiaközpont orvosa.  A bőrpróba helyén keletkező csalángöb, duzzanat allergiát jelez. A vérvizsgálat során a vérben megemelkedett ellenanyag (IgE) szint igazolja az allergiát. Laktóz intolerancia kimutatására a hidrogén kilégzéses teszt alkalmazható. A kilélegzett levegő hidrogén-gáz koncentrációja normális körülmények között rendkívül alacsony. A bélben el nem bomlott és fel nem szívódott tejcukrot a bélbaktériumok használják fel, eközben hidrogén keletkezik, a H2 vizsgálat ennek kimutatására alkalmas. Amennyiben tehát a vizsgálat során a normálisnál magasabb a kilégzett hidrogén mennyisége, az a laktóz intolerancia meglétét támasztja alá. Fontos iránymutatást nyújt még a kizárásos diéta, melynek során a beteget a tejfogyasztás teljes elhagyására kérjük, majd megfigyeljük ekkor és az ismételt fogyasztásukat követően tapasztalt különbségeket.

Milyen lehetőségek léteznek a kezelésére?

Már említettük, hogy a tehéntej-allergia csecsemőknél, kisgyermekeknél jelentkezik. Jó hír, hogy legalább 95 százalékuk 3 éves korára kinövi a betegségét. Az esetek kevesebb, mint 5 százalékában lehet számítani arra, hogy az allergia későbbi életkorban is megmarad. Ilyen esetben nincs más megoldás, mint a teljes tejmentes diéta további megtartása, alternatív tejhelyettesítő élelmiszerekkel kiegészítve -például rizstej, zabtej, szójatej kókusztej - ügyelve az állati fehérje más forrásokból történő pótlására. Laktóz intolerancia esetén a diéta nem ennyire szigorú, laktózmentes tejet, savanyított tejkészítményeket fogyaszthat a beteg: sajt, túró, joghurt, kefír a tűrőképességnek megfelelő mértékben továbbra is fogyasztható.

0 Tovább
«
123

Allergiák

blogavatar

Allergia blog információt közvetít a mára szinte minden embert érintő allergiáról legyen az szénanátha, ételallergia, asztma, gyógyszerallergia, fémallergia. Hírek, információk, összefoglalók a megelőzésről, diagnosztikáról, kezelési lehetőségekről.

Utolsó kommentek