Allergiák

Kisgyermekes szülőként gondolnunk kell arra, hogy a korábbi jól bevált karácsonyi menüsort a kicsi életkorának megfelelően alakítsuk át. Dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusának tanácsai segíthetnek ebben.

Mindent a maga idejében

Gyermekeknél az ételallergiás tünetek 90 százalékát a tej, tojás, szója, és a mogyoró okozza. Fontos, hogy az ételek megfelelő időben történő bevezetéséről az ünnepi menü tervezése során se feledkezzünk meg. A túl korán bevezetett táplálékok a gyermeknél hányást, hasmenést, haspuffadást, csalánkiütést okozhatnak. Kisebb gyermekek számára készítsünk ezért külön baba-menüt, de az egy év körüli gyermekek már szívesen falatoznak a család számára készített fogásokból is.

Ötletek életkor szerint

7 hónapos korig

A hozzátáplálás kezdeti időszakában törekedjünk arra, hogy a gyermek megismerje a gyümölcsök, zöldségek természetes ízét. Először préslevekkel, gyümölcslevekkel kezdjünk, majd később áttérhetünk a gyümölcspépre. Egyszerre csak egy új ízt kóstoltassunk meg a babával, ezt később kombinálhatjuk a már megszokott ízekkel. 3-5 naponta vezethetünk be új ízeket. A cukrozás, szózás mellőzésével segíthetjük azt is, hogy a későbbiekben táplálkozása során kerülje ezek túlzott használatát. A gyümölcsök természetes formában tartalmaznak cukrot, ez a fruktóz. Így tehát nem kell aggódnunk, hogy a fűszerezés, sózás nélkül készült étel ízetlen lesz a baba számára. Igazán karácsonyi jellegű ételünk a sütőtök, melyből remek főzeléket készíthetünk, ha a sütőtököt burgonyával puhára főzzük, majd pépesítjük. 7 hónapos kortól pici olajat is adhatunk hozzá, mely megkönnyíti az értékes zsírban oldódó vitaminok –például a sütőtökben található A-vitamin- felszívódását.

8-9 hónapos korban

A gyermek számára készített karácsonyi menü összeállításánál ebben az életkorban már választhatunk húsféléket is, pépesítve. Készíthetünk például gesztenyés pulykát, melyet az életkornak megfelelően enyhén fűszerezhetünk is. Köretként almaszószt szolgálhatunk fel hozzá. A pulykamellet szilvával, aszalt szilvával is tölthetjük.

9-10 hónapos korban

Ebben az életkorban készíthetünk rakott padlizsánt, vagy zöldbabot is, de karácsonyi menüként kínálhatunk töltött káposztát is. Készíthetjük darált marha, vagy sertéshúsból, de ügyeljünk rá, hogy a felnőtteknek szánt fogáshoz képest a baba ételét kevésbé sózzuk, fűszerezzük, zsiradékként pedig olajt használjunk az elkészítéséhez.

12 hónapos kor után

A legtöbb egy év körüli kisgyermek már szívesen segédkezik a konyhában és élvezettel fogyasztja azokat a fogásokat, melyeket a család többi tagja is. Allergizáló hatásuk miatt diós- és mákos bejgli helyett készítsünk inkább gesztenyés bejglit a gyermek részére. Mézet a baba 1 éves kora után kaphat, így készíthetünk mézes puszedlit is. Újdonság lehet az ünnepi asztalon a baba számára a halból készült étel. Megkínálhatjuk a halászlében főtt hallal is, de ügyeljünk rá, hogy tálalás előtt gondosan eltávolítsuk a szálkákat.

Csak ismert összetevőket!

Bármilyen, korábban nem fogyasztott étel okozhat szokatlan tüneteket a babánál, ezért az új ételek bevezetését ne az ünnepi időszakban kezdjük meg. A karácsonyi menü összeállításánál olyan alapanyagokat válasszunk, melyeket a gyermek már korábban is fogyasztott és nem okozott panaszt.

A júniusban megrendezett, 2013-as Allergológiai Világkongresszuson az atópiás ekcémával kapcsolatos legfrissebb eredményeket is megismerhették az érdeklődők. Az elhangzott újdonságokról Dr. Garaczi Edina, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-allergológusának segítségével számolunk be.

Mi okozza az atópiás ekcémát?

Ma már jól ismert, hogy a csecsemőkori atópiás ekcémát a bőr kifejezett kiszáradása okozza. Ennek hátterében a kutatók a bőrben egy bizonyos anyag, a filaggrin fehérje kóros, vagy csökkent termelődését igazolták, melyet az adott gén hibás működése okoz. Emellett bizonyos lipidek, ceramidok csökkent termelése is hozzájárul a bőr kiszáradásához. Az atópiás ekcéma kezelésében tehát az első és alapvető lépés a bőr megfelelő zsírozása: lipidpótló, esszenciális zsírsavakban gazdag testápolókkal. Minden tényező, ami fokozza a bőrszárazságot,- például téli hideg idő, szél, vagy víz- rontja az ekcémát. Emellett az is jól ismert, hogy pszichés tényezők, stressz nagymértékben befolyásolják a tüneteket.

Igaz, hogy minden esetben ételallergia áll az atópiás ekcéma hátterében?

Nem igaz. Korábban azt feltételeztük, hogy a csecsemőkori ekcémát valamilyen étel (például tej vagy tojás) fogyasztása okozza. Az utóbbi években végzett kutatások eredményei viszont azt igazolták, hogy az ekcémás csecsemők csak egy részénél alakul ki valódi ételallergia. Az ételallergia biztos diagnózisa diétát követően végzett terheléses vizsgálattal állítható fel, amikor például tejtermék vagy tojás tartalmú ételek adása után megfigyeljük a gyermekek bőrtüneteit. Csak akkor kell diétát tartani, ha az adott étel fogyasztása után biztosan romlanak az ekcémás tünetek, tehát az összefüggés egyértelműen igazolható. Nagyon fontos, hogy sem a laborvizsgálatok, sem a bőrtesztek nem nyújtanak biztos diagnózist, így önmagukban ezek alapján sose kezdjünk gyermekünknél diétát.

Újdonságok az ekcémás csecsemők hozzátáplálásáról

A csecsemők hozzátáplálását 4-6 hónapos kor között kell elkezdeni. Nagyon fontos, hogy a hozzátáplálást az anyatejes szoptatás mellett kezdjük el, így csökken az allergiás érzékenység kialakulása. Korábban az ekcémás csecsemőknél a gyakori allergiát okozó tejtermékek, vagy tojás bevezetése csak 1 éves kor után volt javasolt. Széles körű klinikai vizsgálatok eredményei alapján ezt az időpontot jelenleg 4-6 hónapos kor közé teszik. Ebben az életkorban az elfogyasztott ételekre úgynevezett tolerancia alakul ki, vagyis a csecsemők hozzászoknak az elfogyasztott ételekhez. Későbbi életkorokban a tejfehérjék vagy a tojás allergének már gyakrabban provokálhatnak allergiát. Vagyis a gyakori allergének bevezetését is fél éves kor körül javasolt elkezdeni, kis mennyiségekben, feldolgozott formákban (tejtermékek, tojást tartalmazó ételek formájában). Az új ajánlások ezen kívül nem javasolnak diétát sem terhesség alatt, sem szoptató édesanyáknak.

Hisztamin felszabadító ételek kerülése

Bizonyos gyümölcsök (eper, málna) a hisztamin felszabadító tulajdonságuk miatt 2 éves kor alatt továbbra sem javasoltak. Hasonlóak az érlelt sajtok (camembert, brie sajt) és bizonyos halfélék is. Tartósítószerek, színezőanyagok, aromák szintén fokozott hisztamin felszabadulást okozhatnak, ezzel rontják a meglevő ekcémás tüneteket, ezért ezeket továbbra is érdemes kerülni.

A csípős, vagy puffasztó hatású, liszt- vagy tejtartalmú ételekről számtalan tévhit kering a köztudatban, melyek tisztázásához most gasztroenterológus szakértő segítségét kértük.

Aki sok csípőset eszik, gyomorfekélyt kap

A csípős étel önmagában ugyan fekélyt nem okoz, azonban meglévő fekély esetén fogyasztása valóban fokozhatja a panaszokat – magyarázza dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Gyomorfekélynek nevezzük, ha a gyomornyálkahártya folytonossága megszakad, legalább 5 mm kiterjedésű területen.

A gyomorfekélyek egy részét egy baktérium, a Helicobacter pylori okozza, de bizonyos fájdalomcsillapítók túlzott szedése is vezethet a gyomor falát borító nyálkahártya elvékonyodásához, vérzések kialakulásához.

Laktóz-intolerancia esetén ne igyon tejet

Fontos, hogy a tejcukor-érzékenységet (laktóz-intolerancia) megkülönböztessük a tejallergiától. A tejallergiás beteg számára valóban semmilyen tejtartalmú étel fogyasztása nem javasolt. Laktóz-intolerancia esetén azonban néhány készítmény – joghurt, kefír, túró, sajtok - az étrendbe illeszthető. Öt éves kor felett a laktáz enzim termelődése a szervezetben csökken, ezért gyakrabban jelentkezhet hasfájás, puffadás a tejtermékek fogyasztását követően. A panaszok laktózmentes készítmények, illetve a patikából beszerezhető laktáz enzim pótlását biztosító gyógyszer fogyasztásával orvosolhatóak.

Kerülje a puffadást, mellőzze a babot

A leginkább puffasztó hatású ételként került a köztudatba, a valóságban azonban korántsem okoz annyi panaszt, mint azt gondolják róla. A bab a lencséhez és sárgaborsóhoz hasonlóan a szárazhüvelyesek családjába tartozik, melyek jellegzetessége, hogy jóval több energiát és rostot tartalmaznak, mint a zöldségek nagy része. Emellett kiváló forrásai a B1 vitaminnak, káliumnak és magnéziumnak. A hüvelyesekben egy triszacharid található, mely gázképződéssel bomlik le a bélrendszerben. A kellemetlen mellékhatások megelőzése végett a szárazhüvelyeseket a főzést megelőzően 8-12 óráig érdemes hideg vízben áztatni, az első főzővizet leönteni, majd fedő nélkül főzni. Ízesítésként hozzáadott kömény, édeskömény a puffadást is segíthet elkerülni.

A lisztérzékenység könnyen felismerhető

A cöliákia egy fehérjével, a gluténnel szembeni intoleranciát jelent, melynek gyakori tünetei a liszttartalmú ételek fogyasztása kapcsán fellépő hasfájás, puffadás, hasmenés. A tapasztalt szakember azonban a kevésbé ismert jelek alapján is felismerheti az intő jeleket: vashiányos vérszegénység, depresszió, csontritkulás is lisztérzékenységet jelezhet. A tipikus panaszok elmaradása mellett, tünetszegény esetben előfordulhat, hogy a betegség diagnózisára már csak a súlyosabb szövődmények kialakulása után kerül sor. Kezeletlen esetben a lisztérzékenység a bélnyálkahártyán komoly elváltozásokat okozhat, az így létrejött felszívódási zavar pedig vérszegénységhez, vagy gyermekeknél a fejlődés elmaradásához vezethet. Fontos tehát minden panaszt komolyan venni, gyanú esetén a lisztérzékenység vérvizsgálattal szűrhető, de biztonsággal csak bélbiopsziával igazolható.

Csak a tej- vagy liszttartalmú ételek jelenthetnek gondot

A lisztérzékenység, tejallergia, vagy laktóz-intolerancia mellett a hisztamin tartalmú ételek is kellemetlen tüneteket okozhatnak, az arra érzékenyeknél. A hisztamin lebontását a diamino-oxidáz nevű enzim végzi. Akinél ez az enzim csökkent mértékben termelődik, hisztaminban gazdag étel fogyasztása után, allergiaszerű tüneteket tapasztalhat: fejfájás, kiütések, viszketés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom jelentkezhet. Hisztaminban gazdag élelmiszerek a vörösbor és sör sajtok. A sörélesztő, kagyló a halak többsége, a halkonzerv is. Ezen kívül a paradicsom ( különösen a konzerv, paradicsompüré, ketchup) a spenót, csirke sertés / marha kolbász és sonka, különösen a szárított termékek. A csokoládé, fermentált szója termékek, szója szósz minden fermentált zöldség és a savanyú káposzta. Egyes ételek a szervezet saját hisztamin termelését fokozzák. Ilyen a nyers tojásfehérje, kagyló, eper, paradicsom, hal, csokoládé, ananász és az alkohol.

IgE ellenanyag-szint mérése

IgE ellenanyag nagy mennyiségben az I. típusú allergis reakció során szabadult fel. Ez adja az allergiák legnagyobb részét.

Jellemző rá az allergénnel való talalkozást követő gyors kezdet, heves tünetek. Előfeltétele, hogy az adott allergénnel a szervezet korábban már találkozzon.

Az allergiás reakció során az allergént felismerik a vérben keringő IgE ellenanyagok, kötődnek hozzá. Az ellenanyagok másik végükkel a hízósejtekhez kapcsolódnak, amikből többek között hisztamint szabadítanak fel. Ez a hisztamin aztán hasmenést, hányást, nyálkahártyaduzzanatot, viszketést, bőrkiütést, tüsszögést, köhögést okoz.

Jellemző ételek, melyek IgE típusú allergiás reakciók okozhatnak

Tejfehérje, tojás, búza, kivi, őszibarack, földimogyoró, húsok, kagyló, rák, szója, stb.

IgE mérése

Össz IgE: Célja, hogy a szervezet allergiás reaktív állapotáról információt kapjunk. Emelkedett össz IgE szint allergia fennálllására utalhat. De emelkedett lehet az össz IgE allergián kívül: parazita-fertőzéskor.

Specifikus IgE: Célja, hogy meghatározzuk, mely allergénre allergiás a szerveztünk. Allergia esetén az adott allergénnel szemben termelődött IgE szint emelkedett.

Pozitív eredmény

Pozitívnakértelmezzük a vizsgálati eredményt akkor, ha az IgE szint a normálisnál magasabb.

Fontos, hogy

• csak olyan allergénnel szemben lehet magas az IgE szint, amivel életünkben már találkoztunk (pl. ha soha ne edtünk kagylót, akkor kagylóval szemben nem lehet emelkedett az IgE szint)
• alacsony IgE szint nem azt jelenti, hogy azzal az anyaggal szemben nem vagyunk / leszünk allergiásak (jelentheti azt is, hogy még soha nem találkoztunk vele)
• az emelkedés mértékét is figyelembe kell venni

Fontos továbbá, hogy az IgE allergia vizsgálatot a klinikai tünetekkel együtt kell értékelni. Az allergia diagnózisának biztos kimondásához a tüneteknek és az IgE szint emelkedésnek egymással összhangban kell lennie. Enhye IgE emelkedés tünetek nélkül még nem jelenti az allergia fennálltát.

Negatív eredmény

Az IgE közvetítette allergiás reakció az allergiák csak egy formája. Ezen kívül több más mechanizmussal működő allergia van. Ezeket más tesztekkel kell vizsgálni.

A negatív IgE vizsgálati eredmény nem jelenti, hogy a vizsgált személynek nincs ételallergiája. Tünetek esetén a vizsgálatot érdemes tovább folytatni:

• más allergének irányában
• más mechanizmusú allergia irányában
• ételintolerancia irányában

Felkészülés a vizsgálatra

Nem igényel felkészülést. A vizsgálat eredménye független a antihisztamin gyógyszer szedésétől, a vizsgálat előtt elfogyasztott táplálékoktól, a napszaktól.

Vizsgálat előnye

Bármikor elvégezhető. Antihisztamin szedését nem kell felfüggyeszteni. Kisgyermekeknél is elvégezhető.

Vizsgálat hátránya

Az allergiás tünetekkel kisebb a korrelációja a Prick tesztnél.

Viszonylag magas az álpozitív esetek aránya. 100 nem allergiás - nem emelkedett IgE szint - esetben kb 10-15 esetnél a vizsgálat emelkedett IgE szintet ad. (Ezért fontos, hogy a diagnózist allergológus szakember mondja ki az eredményeket a klinikummal történő összevetést követően.)

A nagy érdeklődésre való tekintettel visszatérünk egy korábbi bejegyzéshez, melyben a csecsemőkori ekcéma és a későbbi életkorban megjelenő ételallergia közti összefüggés okait kutattuk. Dr. Hidvégi Edit, gyermek gasztroenterológust most a megelőzésről kérdeztük.

Az előző írás alapján úgy tűnhet, a csecsemőkorban jelentkező ekcéma egyenes utat jelent a majdani ételallergiához.

Az allergiás menetelés folyamata valóban egyfajta törvényszerűség?

- Az allergiás menetelés végső állomása az iskolás kor környékén megjelenő asztmás betegség, de ahogyan ez sem jelentkezik minden gyermeknél, úgy az sem ismert, hogy a kezdeti jelek után a gyermek tünetei átlépnek-e más típusú allergiába.

Pontos adat nincs arra vonatkozóan, hogy a csecsemőkori ekcéma az esetek hány százalékában jár a későbbiekben további allergiás tünetek megjelenésével, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenség nagyon gyakori.

A megelőzés kapcsán felmerül a kérdés, hogy ekcémás csecsemő esetében a hozzátáplálás során befolyásolható, illetve csökkenthető-e a későbbi ételallergia kialakulásának kockázata?

- Biztos recept nincs a folyamat megfékezésére, azonban szülőként törekednünk kell a megelőzésre. Amennyiben a családban előfordult allergia, akár egyik, akár másik szülő részéről, a szoptatás nagymértékben segít csökkenteni a gyermeknél az allergiás tünetek kialakulását. Kutatások bizonyítják a probiotikumok szerepét is az allergia megelőzésében: csecsemőknél például csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát. A hozzátáplálás során is fontos ügyelnünk az ételek bevezetésének időpontjára. A legújabb ajánlások alapján a fél éves kor környékén, még a szoptatás alatt bevezetett ételek kevésbé lesznek allergének. Ezen kívül az olajos magvak (mandula, mogyoró, dió stb.) kerülése is ajánlott a gyermek 3 éves koráig.