Allergiák

Öröklött hajlam esetén a stressz szerepet játszhat az allergia megjelenésében, meglévő betegség esetén pedig fokozza a panaszokat. A tudatos életvezetés és a stresszcsökkentő technikák segíthetnek.

Allergia és lélek

Az allergiás hajlam genetikailag meghatározott. Egy szülő esetén 30, míg két allergiás szülő esetén 80 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelenjenek a tünetek – magyarázza dr. Balogh Katalin allergológus, az Allergiaközpont főorvosa. Ahhoz, hogy az öröklött hajlamból betegség legyen, sok környezeti faktor kell: ezek hívják elő, juttatják felszínre a tüneteket. Az eddigi kutatások alapján feltételezhető, hogy a beteget érő folyamatos, mindennapi stresszhelyzet is egy olyan tényező, mely szerepet játszhat az allergia kialakulásában.

Allergiás, mert stresszes és ideges, mert allergiás

Az Annals of Allergy, Asthma & Immunology folyóirat áprilisi számában közölt vizsgálatban 179 beteg állapotát követték nyomon, 12 héten keresztül. Megfigyelték, hogy az allergiás tünetek erősebben jelentkeztek azok között a résztvevők között, akik mindennapjaikban fokozott stresszhatásnak voltak kitéve. Érdekes összefüggés, hogy a tünetek fellobbanása nem minden esetben jelentkezett azonnal, előfordult, hogy a panaszok pár nappal később erősödtek fel, a stressz hatása tehát késleltetve jelentkezett. A betegeknél ezzel gyakorlatilag egy körfolyamat valósult meg: a stressz hatására fokozódtak az allergiás tüneteik, ami pedig további hangulatromlást, idegességet eredményezett.

Gyógykezelés és stresszcsökkentés

A kedvezőtlen körforgás kivédésére első körben az allergiás tüneteket kell megfelelően kezelni – tanácsolja dr. Balogh Katalin. A betegnek ismernie kell, hogy mire allergiás, követnie kell az aktuális pollenjelentést és ha az allergén növény virágzása megkezdődött, tüneti kezelést kell alkalmaznia. Ma már korszerű készítmények állnak rendelkezésre, de a tartós tünetmentességet kereső betegeknek is tudunk megoldást ajánlani: számukra az immunterápia lehet az ideális választás az allergiás tünetek ellen. Emellett persze hasznos a stresszt is csökkenteni, vagy ha ez nem működik, akkor tudatosan kezelni, a megfelelő technika elsajátításával.

Mire érdemes figyelni?

A kutatást végző orvosok elsőként a dohányzás és a túlzott kávéfogyasztás mellőzését javasolják. Nikotin helyett relaxációs- és légzéstechnika elsajátítását ajánlják a stressz csökkentésére, koffeinfüggőség helyett pedig a tudatos napirend kialakítását, melyben fontos szerepet kap az elegendő alvás. Lényegesnek tartják még, hogy a betegek kialakítsanak egy olyan egészséges napirendet, amelyben szerepet kap a rendszeres étkezés, mozgás, és jut idő kikapcsolódásra, feltöltődésre is.

A terhesség előtt megkezdett immunterápia hatására nemcsak a kismama allergiás tünetei javulnak, de a kezelés a születendő gyermeknél is csökkentheti a betegség megjelenésének kockázatát.

Közvetlen előnyök

Az immunterápia olyan tartós megoldást jelent az allergia kezelésében, mely képes hosszú évekre megszüntetni a betegség tüneteit. A 3-5 éven át tartó terápia kedvező hatásai a betegek 80 százalékánál már az első évben jelentkeznek, a későbbiekben pedig a kezelés hatására a beteg szervezete hosszú időre megtanulja panaszok nélkül elviselni azt az anyagot, az allergént, amely korábban a tüneteit okozta – ismertette az immunterápia lényegét dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A kezelésnek ezen kívül eddig is több előnyét ismertük: képes például megakadályozni, hogy a betegnél újabb allergiák jelenjenek meg és segítségével megelőzhető az allergia súlyosbodása, az asztma kialakulása is. Az Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Akadémia előző évi tudományos ülésén, kutatók a kezelés preventív szerepére is felhívták a figyelmet.

Kevesebb allergiás gyermek

A résztvevő 14 és 48 év közötti hölgyek mindegyikénél diagnosztizáltak korábban szénanáthát. A vizsgálat során a résztvevőkhöz kérdőíveket juttattak el, majd ezek kiértékelése során megállapították, hogy a várandósságuk előtt immunterápián átesett nők gyermekeinél kisebb százalékban jelentkezett allergia, szemben azokkal, akik korábban nem részesültek a kezelésben. A 192 kitöltött kérdőív közül 148 hölgynek volt már egy, vagy több gyermeke a vizsgálat idején - az összesen 277 gyermek átlag életkora 11 év. A vizsgálatot végző orvosok megállapították, hogy az immunterápiával kezelt anyák gyermekeinél 54 százalék, a kezelésben nem részesülők gyermekeinél 62 százalék volt az allergiás betegségek – asztma, ekcéma, ételallergia, szénanátha - előfordulásának aránya. Az eredményeket nem befolyásolta az, hogy a kezelés a teherbeesés időpontjához képest mennyivel korábban történt.

Immunterápia és várandósság

A betegeim körében az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kezelés hatására már az első évben jelentősen lecsökken az egyéb kiegészítő, tüneti szerek alkalmazása, a későbbiekben pedig a betegnek egyáltalán nem kell majd gyógyszert szednie allergiaszezonban – mondja dr. Balogh Katalin. Hölgyek számára emellett azért is lehet jó választás az immunterápia, mert sokan idegenkednek a terhesség alatti gyógyszerszedéstől. Érdemes erre idejében gondolni, a hivatalos szakmai állásfoglalás szerint ugyanis a kezelés megkezdésére várandósság alatt nincs lehetőség, amennyiben pedig a teherbeesés a kezelés alatt történik, a kockázatok gondos mérlegelése alapján kell dönteni a folytatásról.

Járt már orvosnál, de úgy gondolja, a tüneteket egyedül is képes csillapítani? Szed valamilyen gyógyszert, de nem tudja, pontosan mire? Csak néhány azok közül a tévedések közül, amelyekkel kínszenvedéssé változtathatjuk az allergiaszezont. Szakértőnk segítségével megoldást is kínálunk a problémákra.

„Ez csak allergia, egy kis tüsszögést még kibírok.”

Az egyik leggyakoribb tévedés az allergiával kapcsolatban. A szénanáthás tüneteket az emberek hajlamosak egy egyszerű náthához hasonlítani és elbagatellizálni a kezelés jelentőségét. Allergia bármilyen életkorban, bárkinél jelentkezhet – figyelmeztet dr. Balogh Katalin allergológus, az Allergiaközpont főorvosa.  A szakszerű terápia nemcsak a mindennapokat teszi könnyebbé, de a megfelelő kezeléssel megelőzhető a betegség súlyosbodása is. Kezeletlen esetben a betegeknél gyakran újabb allergiák jelennek meg, de súlyosabb szövődménye lehet az asztma is.

„Orrdugulásra orrcsepp, nem?”

Az sem jobb, ha a beteg érzi, hogy visszatérő panaszai vannak, emlékszik, hogy tavaly is március környékén kezdődött az orrdugulás, orrfolyás, szemviszketés, könnyezés, ezért aztán öngyógyításba kezd – számol be kedvezőtlen tapasztalatairól dr. Balogh Katalin. Keres valamilyen recept nélküli szert a gyógyszertárban és alkalmazni kezdi anélkül, hogy a tünetek kiváltó okát ismerné.  Az allergia kezeléséhez elengedhetetlen, hogy pontosan meghatározzuk, hogy mi az, ami a panaszokat okozza. Allergiavizsgálat után van lehetőségünk személyre szabott kezelést összeállítani, amivel valódi javulást érhető el. Az öngyógyítás szerencsésebb esetben csak hasztalan lesz, de van, amikor ártalmas is. A nem megfelelően használt orrcsepp például az orrnyálkahártyát is könnyen tönkreteheti. A tartós orrdugulás emellett nem ritkán vezet idült arcüreggyulladáshoz, amit esetleg operálni kell.

„Még nem érzek semmit. Az idei szezont megúszom valahogy.”

Egyben biztosak lehetünk: az allergia magától nem múlik el. Elképzelhető, hogy évente más erősségben tapasztaljuk a tüneteket, ez részben az időjárás függvénye is, de mindenképpen készüljünk fel az allergén növény virágzásának időszakára. Az Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy a tüneti kezelés akkor lesz a leghatékonyabb, ha a készítményeket akkor kezdjük el alkalmazni, amikor az allergén pollenek megjelennek a levegőben. Ehhez egyrészt követnünk kell az aktuális pollenjelentést, másrészt időben fel kell íratnunk a szakorvossal a szükséges gyógyszereket.

„Az allergia is csak egy állapot, nem betegség.”

Való igaz, hogy a mindennapokat nem kell, hogy az allergia határozza meg, de érdemes némi alkalmazkodással megkönnyíteni a saját helyzetünket. Nem szerencsés például a szabadban teregetnünk, mert utána a nedves ruhákra tapadt pollenek ezreit szállítjuk a házba, majd viseljük az öltözékünkön naphosszat. Reggel 5 és 10 között lehetőleg ne tervezzünk szabadtéri programot, de szeles, meleg napokon se, mert a pollenszám ilyenkor a legmagasabb. Esténkénti hajmosással az éjszakai pihenést tehetjük nyugodtabbá, de az utcai cipők, ruhák külön helységben való tárolásával is csökkenthetjük a lakásba jutó pollenek számát.

Elege van az allergiából?

Ha úgy érzi, a helyzet évről-évre romlik, a tünetek a kezelés ellenére sem múlnak el teljesen, vagy egyszerűen csak elege van a gyógyszerszedésből, akkor érdemes megismernie az immunterápiát. Ez a kezelés lehetőséget biztosít arra, hogy átlagosan 3 év elteltével akár 10-12 évre tünetmentes legyen. Dr. Balogh Katalin szerint a javulás már a kezelés első évében észlelhető, a betegek 80 százaléka a tünetek jelentős csökkenéséről számol be. Az immunterápia lényege a szervezet hozzászoktatása az adott allergénhez, célja a kóros immunválasz mérséklése, a gyógyszerszedés csökkentése. A módszer tehát nem pusztán tüneti kezelést nyújt, de segítségével elérhető az allergiás tünetek megszűnése. Az immunterápia segítségével az is megelőzhető, hogy a betegnél újabb allergiák, vagy szövődményként asztma jelenjen meg. 

Az Allergiamentes Életért Alapítvány az idei évben is meghirdeti „Támogatott poratka-allergia immunterápia” elnevezésű programját. Kedvezményes kezelésben részesülhet az a poratka allergiás beteg, aki a pályázatban leírt feltételeknek megfelel és jelentkezését 2014. április 30-ig, az alapítvány részére elküldi. A támogatott készítmények száma korlátozott, a jelentkezések a beérkezés sorrendjében kerülnek elbírálásra.

Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának elmondása alapján a kezdeményezés jelentőségét az adja, hogy az immunterápia jelenleg hazánkban nem tartozik a támogatott kezelések közé, a betegek önköltségi áron tudják beszerezni a terápiához szükséges készítményeket. A támogatott programban résztvevők számára, a kezeléshez szükséges harmadik doboz készítményt az Allergiamentes Életért Alapítvány ingyenesen biztosítja.

Az immunterápia előnye a hagyományos kezelésekkel szemben az, hogy nemcsak a tüneteket enyhíti, hanem az allergia kiváltó okára hat. Poratka allergiában – mivel nem szezonális allergiáról van szó – még nagyobb a jelentősége, hiszen a betegnek akár egész évben gyógyszert kellene szednie.
Az immunterápia lényege a szervezet hozzászoktatása az adott allergénhez, célja a kóros immunválasz mérséklése, a gyógyszerszedés csökkentése. A módszer tehát nem pusztán tüneti kezelést nyújt, de segítségével 3 év alatt elérhető az allergiás tünetek megszűnése.  A betegek jelentős része már a kezelés első évében közel 80 százalékos javulásról számol be.

A kezelésről többet is megtudhat, ha az alábbi linkre kattint:
http://www.immunterapia.hu/

Az igénylés feltételei és a jelentkezési lap az alapítvány weboldalán elérhető:
http://www.allergiamenteseletert.hu/

1966-ban azonosították azt az ellenanyagot, amely döntő szerepet játszik az allergiás reakció kialakulásában. A felfedezés mérföldkövet jelentett az allergia mechanizmusának megismerésében és kezelésében egyaránt. Az IgE ellenanyag szerepéről dr. Balogh Katalin allergológust, az Allergiaközpont főorvosát kérdeztük.

Nem csak a modern kor betegsége

Az allergiások számának az utóbbi évtizedek során tapasztalt drasztikus emelkedése miatt, egyfajta civilizációs betegségként tekintünk rá, azonban ez nem jelenti azt, hogy a betegség korábban ne létezett volna. Időszámításunk előtti időkből is maradtak már fenn az allergia jelenlétére utaló történetek. Claudius római császár fia például lószőr allergiától szenvedett, vélhetőleg ez okozta, hogy Britannicus könnyes szemekkel és kiütésekkel reagált az állatok közelségére. Feltehetőleg az allergiához kötődik Lucretius, római filozófus megállapítása is, miszerint: ami az egyiknek gyógyszer, a másiknak méreg. Az allergia „modern” korszaka azonban az 1800-as években indult el, a szénanátha fogalmának meghatározásával.

Eseménydús időszak

A 19. és a 20. század számos újítást hozott az allergia megismerésének terén. Elkészült az allergiás bőrpróbaként is ismert első, a betegség vizsgálatára alkalmas teszt; később felismerték és anafilaxiának nevezték el a legsúlyosabb allergiás reakciót. Elsőként alkalmazták az immunterápiát, ami a mai napig az egyetlen tartós megoldást nyújtó kezelés allergia ellen, mely nemcsak a tüneteket kezeli, hanem az allergia kiváltó okára hat. Elkészült az első antihisztamin, majd kortikoszteroid készítmény is. Megismerhettük Judy-t, a tíz éves cocker spánielt, kinek közreműködésével fontos előrelépés történt a betegség működésének megismerésében: felfedezték a hízósejtek szerepét az allergiás reakció kialakulásában.

Áttörés a diagnosztikában

A felfedezés fontos szerepet játszott abban, hogy később Teruko és Kimishige Ishizaka kutatók 1966-ban az IgE - immunglobulin E- típusú antitest azonosításáról számolhattak be. - Az allergiás beteg immunrendszere bizonyos külső ingerek hatására ellenanyagot termel egy-egy allergén ellen. Ez az ellenanyag az, mely hozzákapcsolódik a hízósejtekhez. Amikor az érzékennyé vált személy újból találkozik az allergénnel, akkor az allergénmolekulák összekapcsolódnak a hízósejtekhez kötődött ellenanyag-molekulákkal. Ennek hatására a hízósejtekből kiürülnek az allergiás gyulladásért felelős anyagok, amelyek közül a legismertebb a hisztamin. A szervezet különböző részeibe - például a kötőhártyára vagy az orrnyálkahártyára - eljutva ezek a szöveteket irritáló anyagok okozzák az allergiás reakciót – foglalja össze az IgE szerepét dr. Balogh Katalin.

Az IgE jelentősége

Az IgE ellenanyag szintje megemelkedik például a pollenekre, állatszőrökre, rovarcsípésekre és a legtöbb élelmiszerre adott allergiás reakció során. Az IgE szint akkor is magas marad, ha az allergén már nincs jelen, értéke csak nagyon lassan csökken. Ezért alkalmas az allergia diagnosztizálására.  Az IgE vérből történő azonosítására általában kisebb, 2 év alatti gyermekek esetében kerül sor, akiknél az alkaros bőrteszt életkorukból adódóan még nem kivitelezhető, vagy ha a bőrteszt azért nem végezhető el, mert a beteg – panaszai miatt - nem tud leállni az allergia gyógyszerek szedésével.