Allergiák

Hazánkban a lakosság 20-25 százaléka légúti allergiás, köztük is magas azok száma, akiknél a parlagfű és a fűpollen okoz tüneteket. Az allergiaszezon közepén járunk, egyre több érintett fordul allergológushoz tüneteivel. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével, az allergiával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdéseket válaszoltuk meg.

Mi a szénanátha?

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója a környezetünkben található egyébként ártalmatlan anyagokra. Ezeket az anyagokat a szervezet allergénként ismeri fel, ellene ellenanyagot termel. Ha szó szerint értjük, a „szénanátha” a pollen allergiát jelenti, vagyis ez esetben az allergiát a virágpor okozza, de ugyanilyen tüneteket más légúti allergén is kiválthat: a házipor atka, állati szőrök okozta allergia is.

Ha a családban van allergiás, én is az leszek?

Az allergiás betegség kialakulásában bizonyított szerepe van a genetikai hajlamnak. Allergiás szülő gyerekénél az allergia megjelenésének kockázata kb. 25%-kal nagyobb, ha mindkét szülő allergiás, akkor 50%-kal nagyobb, mint akkor, ha egyik szülő sem allergiás (ilyenkor a kockázat 10%). A hajlam azonban nem jelent betegséget. Allergiás tünetek - a betegség - bizonyos külső-belső tényezők hatására alakulnak ki. Ez lehet környezeti ártalom, fertőzés, hormonális változás, stressz, vagy ezek kombinációja. Érdekes tényező, de a túlzott higiénés szokások a gyermekek „steril” körülmények között tartása is elősegítheti az allergia kialakulását.

A nyárfa szálló „vattacsomói” miatt tüsszögtem mostanában ennyit?

Hazánkban kb. 2000 féle virágzó növényből kb. 250 faj pollenje – virágpora - viselkedik allergénként. Leginkább a szélbeporzású növények szerepelnek ezek között. A Magyarországon allergénként szereplő fő csoportok sokszor már februárban a mogyoróval kezdődnek, majd a fafélék, májustól a fűfélék. Ekkor virágzik a nyárfa is, aminek magszőre sokakat kínoz, de ez inkább az erre tapadó fűpollen miatt okoz tünetet. Maga a nyárfa pollenje kevéssé allergén. Erősen allergén a sokféle fű pollenje, majd július végétől a gyomfélék- ezek közé tartozik a magyarországi „főbűnös”, a parlagfű is. Nagyon agresszív, tüneteket az első fagy beálltáig okoz, addig pollenjét szórni tudja.

Az étrenddel befolyásolhatjuk a pollenallergia tüneteit?

Pollenallergiásnak óvatosan kell viszonyulni a vegyes virágmézhez, ill. a gyógynövény teákhoz, gyógymódokhoz, mert az arra érzékenyeknél fogyasztásuk felerősítheti az allergiás tüneteket. A keresztallergénként ismert növényeket se fogyasszák, ha az bármilyen tünetet okoz, akár ajak-torokviszketés, nyelv viszketés, szájüregi-vagy ajak duzzanat, rekedtség, légzési panasz előfordulhat. A keresztallergia gyakran mutatkozik meg ilyen tünetekben, ezt orális allergia szindrómának nevezik. Oka, hogy a pollenallergiát kiváltó és a táplálék azonos növényi csoportba tartozik. A legismertebb keresztallegének: parlagfű- görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka, banán nyírfa- mogyoró, cseresznye, kömény, kapor, őszibarack, alma feketeüröm- zeller, répa pázsitfüvek-gabonafélék

A gyógyszeres kezelés mellett, milyen praktikák segíthetnek?

Pollenallergia esetén a nyaralás helyszínét is érdemes úgy megválasztani, hogy a tüneteink ne erősödjenek a szabadság ideje alatt. Ebben segíthet például, ha a parlagfű allergiás beteg nem a Balaton partján, hanem a hegyekben, esetleg a tengerparton tölti a pihenést. Ha ez nem megoldható, már az is javíthat a helyzeten, ha nem az allergén növény virágzásának csúcsidőszakára időzítjük a pihenést. A praktikák közt hasznos lehet még, hogy a szellőztetést inkább kora reggel végezzünk. Pollenszezonban az ágyneműt gyakran cseréljük, hajat, arcszőrzetet minden nap vízzel öblítsük át alaposan. Érdemes nyomon követni az aktuális pollenjelzést és ha magas az allergiát okozó növény pollenkoncentrációja a levegőben, akkor a szabadtérre tervezett programokat inkább elhalasztani.

Forrás: Budai Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)

A mutatós plüsskárpit a poratkák kedvelt élőhelye, a kiömlött kávéfolt a szőnyegen ideális hely a baktériumok megjelenéséhez, a tavalyi pollenszűrővel működtetett klíma hatásfoka mellett pedig akár lehúzott ablakkal is közlekedhetnénk. Mit tegyünk, hogy az allergéneket száműzzük az autónkból?

A nyári időszakban rendszerint gyakrabban és hosszabb utakra is vállalkozunk, ilyenkor pedig fontos, hogy az autóban töltött órák alatt milyen levegőt lélegzünk be. A rossz levegőminőség különösen allergiás, asztmás betegek esetén jelenthet problémát – magyarázza dr. Magyar Donát, a Budai Allergiaközpont aerobiológusa. A következőben felsoroljuk a legfontosabb tennivalókat, melyek egy részét, még indulás előtt célszerű elvégeznünk.

1. Tisztítás kívül-belül

Az autó belső tisztítása során ne csak a műszerfalon látható porrétegre koncentráljunk, de fordítsunk figyelmet a kárpit alapos átporszívózására is, az ülésekben és szőnyegborításokban ugyanis nagy mennyiségű por, pollen halmozódik fel. Az autóban fogyasztott élelmiszer maradványain megtelepedő penészgombák, a kiömlött folyadékokon elszaporodó baktériumok, az utastérben szállított háziállatokról lehulló hámsejtek és szőr, és mindezeken felül a poratkák mind-mind kiválthatnak légzőszervi panaszokat az arra érzékenyeknél.. Használjunk gumiszőnyegeket– így a cipőnk talpán bevitt szennyeződést is könnyebben eltávolíthatjuk a későbbiekben.

2. A régit dobjuk el!

Nem érdemes idén is a tavaly használt pollenszűrővel működtetnünk a klímát, a hatásfoka ugyanis jelentősen csökken, márpedig utazás alatt, a felhúzott ablakok mellett ezzel biztosíthatjuk leginkább, hogy az allergizáló virágporokat az autó belső légterén kívül tartsuk. A klímaberendezést is érdemes évente átnézetnünk, kitisztíttatnunk, használaton kívül ugyanis penészgombák szaporodhatnak el benne, melyek tisztítás nélkül, az első használat során nagy mennyiségben jutnak majd a levegőbe.

3. Illatok és allergének

A frissen vásárolt, új autó illata ugyan semmihez sem fogható, azonban érdemes mérlegelnünk egy alapos szellőztetést, mielőtt használatba vesszük. Az illat ugyanis nem más, mint az új kárpitból, műanyagokból, ragasztókból és festékekből párolgó vegyi anyagok egyvelege. Ha a későbbiekben légfrissítővel szeretnénk például gyümölcsillatot varázsolni az autóba, számoljunk azzal, hogy néhány illatosító termék légzőszervi irritációt okozhat.

4. Utazás közben

Megfelelően karbantartott autó esetében is számolnunk kell allergének megjelenésével az autóban. Ezért mielőtt hosszú útra indulunk, lehúzott ablaknál, beszállás előtt 10 perccel kapcsoljuk be az autóban a klímát, vagy fűtést. Ez idő alatt távozik a rendszerből minden olyan anyag –penészgomba, por-, mely egészségünket károsíthatja, allergiás reakciót idézhet elő. Amennyiben magas pollenkoncentrációt jelentenek, érdemes felhúzott ablakokkal, bekapcsolt klíma mellett utaznunk, ilyen módon szűrve ki az allergéneket. Nem csak a gyorsabb haladás reményében érdemes utazáshoz a kora reggeli, vagy késő esti órákat választanunk, de ezekben az időszakokban a légszennyezettség mértéke is alacsonyabb.

A szénanátha mellett az allergia más tünetek formájában is megmutatkozhat. Pollenszezonban súlyosbodhat az ekcéma, kötőhártya-gyulladás, szemhéj-, és arcduzzanat is jelentkezhet.

Ekcéma és kötőhártya-gyulladás

A pollenek által okozott allergiás betegségek az atópiás betegségcsoportba tartoznak. Az atópia öröklött készséget jelent, hajlam az allergiás reakció kialakulására. Atópiás betegségek több formában jelentkezhetnek: a betegnél szénanáthás, ekcémás és asztmás tünetek is kialakulhatnak – mondja dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.

A pollenallergia egyik legismertebb megjelenési formája a szénanátha: az allergiás beteg tüsszög, köhög, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést tapasztal az év egy adott időszakában, az allergén növény virágzásának idején. Az atópiás betegségek a már említett módon, több formában is jelentkezhetnek: a másik gyakori panasz, a bőrtünetek megjelenése vagy rosszabbodása pollenszezonban. A légúti tünetek mellett ugyanaz a pollen okozhat ekcémát is, de van, akinél csak szénanátha jelentkezik, van, akinél csak bőrtünet, vagy mindkettő megfigyelhető. Viszonylag ritka esetekben az is előfordulhat, hogy az adott pollen csak szemtünetet, kötőhártya-gyulladást okoz, de előfordulhat szemhéj-, és arcduzzanat is.

Életkortól független tünetek

A pollenek által okozott bőrtünetek gyermekeken és felnőtteken egyaránt megjelenhetnek. A panaszok elsősorban az ekcémás betegeket érintik, esetükben a meglévő betegség tünetei felerősödhetnek. Pollenszezonban főként a ruhával nem fedett területeken tapasztalható az ekcémás tünetek fokozódása: az arcon, nyakon, dekoltázson és a kézfejeken.

Panaszok esetén az ún. atopy-patch teszt segítségével vizsgálható, hogy a tüneteket valóban a pollenek okozzák-e, vagy sem. A teszt során a hát bőrére felragasztott, allergénekkel átitatott tapaszok segítségével vizsgáljuk a légúti allergének szerepét a bőrtünetek súlyosbodásában –magyarázza a doktornő. Pozitív az eredmény, ha a tesztanyagokat eltávolítva, a leolvasás során bizonyos pollenek hatására bőrpír vagy ekcéma jelentkezik a vizsgált területen.

Viszketés helyett

Ha a vizsgálatok során bebizonyosodik, hogy a bőrtüneteket pollenallergia okozza, akkor a megfelelő, kezelőorvos által felírt készítményekkel hatékonyan enyhíthetjük a panaszokat. A kialakult bőrtünetekre antihisztamin tartalmú gyógyszer, a viszkető ekcémás plakkokra zsírozó kenőcsök, rövid ideig szteroid tartalmú krémek javasoltak. A kezelésben és a megelőzésben egyaránt lényeges a pollenexpozíció lehetőség szerinti kerülése:

• Magas pollenkoncentráció esetén minimalizáljuk a szabadban töltött időt.
• Nyaraláshoz érdemes pollenmentes helyszínt választanunk: ez főként hegyekben, vagy tengerparton megoldható.
• Különösen hosszú haj esetén javasolt a gyakori hajmosás. A pollenek a hajban megtapadva egész nap, de a párnára jutva éjszaka is irritálhatják a bőrt.
• Az öltözködésre is érdemes figyelni. Részesítsük előnyben a kényelmes, pamutból készült darabokat, a műszálak ugyanis irritálnak, a melegben a fokozott verejtékezés pedig tovább rontja a tüneteket.

A pollenszezonban jelentkező tüsszögéssel, orrfolyással és köhögéssel járó panaszokat hajlamosak vagyunk fél vállról venni. A házi patikából beszerzett, recept nélküli kapható szerekkel átvészelt allergiás időszak azonban hosszú távon kellemetlen szövődményeket is okozhat. Az öngyógyítás veszélyeiről dr. Augusztinovicz Monikát, a Budai Allergiaközpont allergológus, fül-orr-gégész orvosát kérdeztük.

Allergia gyógyszert receptre?

A szénanátha a lakosság 10-15%-át érinti, ezzel a leggyakoribb allergiás megbetegedés. A reklámok és a különböző hirdetések egyaránt azt sugallják, hogy a panaszok könnyedén kezelhetők, a valóságban azonban mindez mégsem ennyire egyszerű.

Az allergiás tünetek egyéntől függően változnak. Sok allergiás beteg tapasztalta már, hogy tünetei akár szezononként is eltérő erősséggel jelentkeznek. Ilyen esetekben a szakorvos mindig az adott állapotnak megfelelően módosítja a szükséges gyógykezelést, egyénre szabottan választja meg a tünetek csillapítására leginkább alkalmas szereket és állítja be a megfelelő dózist. Az allergia a beteg egész életére kihat, a nem megfelelően kontrollált betegség az életminőséget is jelentősen rontja. Jól beállított, személyre szabott terápia mellett azonban az allergiás tünetek jelentősen enyhíthetők.

Szövődményes panaszok

Az allergiás tünetek nem csak a mindennapokat nehezítik meg, de a nem megfelelően kezelt panaszok hosszú távon komoly szövődményekhez is vezethetnek – figyelmeztet Augusztinovicz doktornő. Jellegzetes panasz az allergiás orrdugulás, ami miatt a betegek gyakran szájon át lélegeznek. A kellemetlen tünet így azonban már nem csak az éjszakai pihenést zavarja, de a tartósan nyitott szájon át történő légzés elhúzódó alsó légúti hurutot is okozhat. A nem megfelelően kezelt allergia kellemetlen szövődménye lehet krónikus orrmelléküreg-gyulladás, illetve a PND, un. postnasal drip kórkép, melynek során az orrmelléküregekben képződött váladék garatba történő visszacsorgása miatt a betegnél krónikus köhögés jelentkezik. Az elhúzódó allergiás panaszok miatt fülfájdalom, középfülgyulladás is jelentkezhet. Szénanáthás betegeknél, az allergia szövődményeként kialakulhat asztma. Allergiás asztma esetén pedig a szénanáthás tünetek megfelelő kezelése elengedhetetlen a betegség kontrollálásához.

Ismerje fel idejében!

A szénanáthás tüneteket gyakran összetéveszthetők a megfázásos panaszokkal. Nyáron is lehetünk náthásak, a két betegség közt azonban alapvető különbségek vannak. Az allergia kiváltója az allergén. A tünetek jelentkezhetnek egész évben, ez esetben az allergének valószínűleg a lakáson belül keresendők, a leggyakrabban poratka, háziállatok szőre, vagy penészgomba lehetnek. A szezonálisan kialakuló panaszokat pollenek okozhatják. Ilyen esetben az allergiás tünetek: tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés, köhögés tipikusan az év egy adott időszakában, az allergén növény virágzásának idején jelentkeznek.

A leggyakoribb és talán legismertebb allergén növény a parlagfű, melynek pollenszórása augusztus közepétől szeptember közepéig éri el csúcsidőszakát.

A felsorolt panaszok esetén az allergén bőrteszttel, vagy vérből végzett vizsgálattal könnyen azonosítható. A bőrteszt során a bőr felszínére cseppentik az allergént, majd kis karcolással segítik annak bőrbe való bejutását. Azon anyag körül, melyben található allergénre az illető allergiás, duzzanat és vörösség alakul ki amellett, hogy viszketés jelentkezik. Az allergén azonosítása után a kezelőorvos összeállítja a személyre szabott kezelési tervet, illetve hasznos tanácsokat kaphatunk a mindennapokhoz, melyek segítségével a gyógyszeres kezelés még eredményesebbé tehető.

Akinél egyszer jelentkeznek a pollenallergia tünetei, számíthat rá, hogy az allergén növény virágzásától függően az év azonos időszakában, a panaszai évről-évre visszatérnek majd. Ilyenkor kezdődik a szokásos procedúra: tüneti kezeléshez orrcsepp, szemcsepp, gyógyszerek. Több éve elérhető hazánkban is az allergén immunterápia, ami tartós megoldást ígér: akár 10-12 évre is megszüntetheti a panaszokat, ha vállaljuk a minimum 3 éves kezelés.

Egyre többen keresik

Dr. Balogh Katalin allergológus, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság Immunterápia szekciójának vezetőségi tagja, a Budai Allergiaközpont főorvosa 2008 óta végez immunterápiás kezeléseket. Elmondása szerint, a kezdetben alig ismert terápia iránt ma már nagyobb az érdeklődés mind a betegek, mind pedig az orvosok részéről: - Az évek alatt egyre több allergológiai rendelésen végzik a betegek immunterápiás kezelését, ez is azt mutatja, hogy a terápia iránt ha lassan is, de nő az igény a páciensek részéről. A 2011-es évben megközelítőleg ezer immunterápiás kezelés történt, ez a szám 2013-ben 2500. A saját praxisomban, az elmúlt hat évben összesen közel 300 betegem választotta az immunterápiát.

Tapasztalatok a kezelésről

Az immunterápia oki kezelés, tartósan képes megszüntetni az allergiás tüneteket, mert a szervezetet hozzászoktatja az allergénhez. Ez a folyamat 3-5 éven át tart, ez időszak alatt a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított formában, amely a tüneteit kiváltja. Az immunterápia során nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek – foglalja össze a terápia lényegét dr. Balogh Katalin. A tartós hatás eléréséhez a kezelést valóban minimum 3 évig célszerű tartani, de ez nem jelenti azt, hogy addig ne volna érzékelhető a hatása. A betegeim 80 százaléka már az első évben jelentős javulást tapasztal, elsősorban az orrdugulás és a szemtünetek terén.

Túl drága, macerás?

Parlagfű allergia esetén szezonális kezelést végzünk. A növény virágzása előtt 2-4 hónappal kezdjük a készítmények alkalmazását és a szezon végéig folytatjuk. A kezelés így éves szinten 60ezer forint körüli kiadást jelent a beteg részére. Ezzel párhuzamosan az egyéb tüneti szerekre fordított kiadásai folyamatosan csökkennek, majd az eredményes kezelést követően akár 10-12 évre megszűnnek. A készítmények tabletta, vagy nyelv alá adagolható cseppek formájában szedhetőek. Akár gyerekek is végezhetik önállóan, ha képesek az oldatot 2 percig a szájukban tartani, mivel a felszívódás a szájnyálkahártyán keresztül történik.

Túl hosszú kezelés?

A 3 éves kezelési idő első hallásra talán valóban hosszúnak tűnhet, de a tapasztalatok mégis ennek az ellenkezőjét igazolják. Egyrészt pollenallergia esetében szezonális kezelést végzünk, tehát a beteg nem szedi egész évben a készítményeket, a gyakorlatban így alig foglalkozik többet az allergiája kezelésével, mintha a szokásos tüneti szereket használná. A tüneti szerekkel szemben azonban az immunterápia belátható időn belül végleges megoldást is kínál, ami véleményem szerint fontos motiváció a betegeknek a kezelés megkezdéséhez – magyarázza az Allergiaközpont főorvosa. A saját tapasztalataimat támasztja alá egy közelmúltban megjelent vizsgálat is, melyben 81 tanulmány - közel 10 ezer résztvevő – eredményeit összegezték és megállapították, hogy az immunterápiával kezelt betegek lemorzsolódása teljesen átlagosnak tekinthető, 14 százalék körüli.

Asztma ellen is hatásos?

Az immunterápia mindenki számára javasolható, aki nem szeretne hosszútávon gyógyszereket szedni pollenszezonban, vagy akinél a hagyományos tüneti szerek nem hozták meg a várt javulást. Fontos megemlíteni, hogy az immunterápia az egyedüli olyan gyógymód, amely az allergia szövődményeit – újabb allergiák, vagy asztma megjelenése - is képes meggátolni. Egy kutatásban újabb pozitív hatását vizsgálták: 60, átlagosan 8,5 éves, enyhén asztmás gyermek állapotának változását követték nyomon, 10 éven keresztül. Megfigyelték, hogy az immunterápiás kezelésben részesült gyerekek asztmás tünetei csökkentek, esetükben kevesebb asztma gyógyszer használatára volt szükség.