Allergiák

A parlagfű pollenszórásának csúcsidőszakában a lakosság egyre nagyobb része tapasztalja allergiás tünetek jelentkezését. A szakember szerint a védekezés kulcsa - a parlagfű irtás mellett – a jól beállított tüneti kezelés, vagy a tartós megoldást nyújtó immunterápia.

Már óvodáskorban is jelentkezhet

A légúti allergiák előfordulása a teljes lakosság körében 25%, ebből a parlagfűre allergiás betegek aránya csaknem 60%, ez a szám pedig jóval magasabb a környező országoknál – mondja dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Ez azt jelenti, hogy hazánkban megközelítőleg 1,5 millió parlagfű allergiás él jelenleg. A betegek számának évről-évre történő emelkedése mellett megfigyelhető, hogy a tünetek egyre fiatalabb korában jelentkeznek: ma már 3-4 éveseknél is tapasztalhatjuk a légúti allergiára utaló jeleket: orrfolyás, az orr, a szemek viszketése, könnyezés, a szemek pirossága, orrdugulás, torokkaparás a leginkább jellemző tünetek. A számok emelkedésének legfőbb okai a hazánkra jellemző erős parlagfű fertőzöttség és a légszennyezettség.

Városokban erősebb panaszok?

Tévhit, miszerint a parlagfű allergia a vidéken élőket sújtja elsősorban, akik a természet közelsége miatt inkább találkozhatnak a tüneteket okozó allergén növénnyel. Valójában az allergiások száma a nagyobb városokban magasabb, mint a vidéken élőknél. A parlagfű igénytelen és agresszív terjedésű gyomnövény, a városban épp úgy képes benépesíteni üresen álló telkeket, mint vidéki környezetben mezőket, útszéli helyeket. A városokban a helyzetet az egész országra jellemző erős parlagfű fertőzöttség mellett a légszennyezettség is súlyosbítja. A parlagfű pollenfelülete buzogányfejre emlékeztet, melyre könnyen rátapadnak a levegőben lévő szennyeződések, például koromszemcsék, és a pollen allergén molekuláival együttes hatást váltanak ki – részletezi a jelenség okait dr. Balogh Katalin. A légszennyezettség további veszélye, hogy a levegőben lebegő szerves szennyező anyagok a parlagfű virágporát borító védőfehérjét is károsítják - így  megbontott burokból az allergiát okozó, a szervezet számára  testidegen fehérjék sokkal gyorsabb és súlyosabb reakciót okoznak. 

Kezelje idejében a tüneteket!

Ha az év egy adott időszakában, évről-évre visszatérő panaszoktól szenved, érdemes allergiavizsgálatot végeztetnie. A vizsgálat pollenszezonban vérből, az év egyéb időszakában bőrpróba segítségével végezhető el. Az allergén növény beazonosítása nélkülözhetetlen a pontos diagnózishoz, ezután van lehetőség a kezelés megkezdésére. A tüneti kezelést allergológus szakorvossal kell megbeszélni, ha sikerült jól beállítani, a továbbiakban lehet patikában vásárolni, illetve családorvossal íratni a szükséges készítményeket. A lényeg, hogy semmiképp sem javasolt elhanyagolni a panaszokat, a rosszul beállított kezelés ugyanis nem szünteti meg a tüneteket, a tartósan fennálló orrdugulás pedig súlyosabb betegséghez - például idült arcüreg-gyulladáshoz is vezethet, ilyen esetekben pedig gyakran műtét szükséges. Az elhanyagolt allergia emellett további allergiák megjelenését is előidézheti, súlyosabb esetben pedig asztmához is vezethet.

Jegyezze fel a következő szezonra: immunterápia

Az allergia megfékezésében egyedülálló lehetőség az immunterápia, mely nemcsak a tüneteket képes tartósan enyhíteni, de az említett két szövődmény ellen is védelmet biztosít. A teljes terápia 3-5 évig tart, de segítségével már az első évben jelentősen csökkenek a panaszok – számolt be a betegek tapasztalatairól dr. Balogh Katalin. A tabletta, vagy cseppek formájában adagolható készítmények alkalmazása nem vesz igénybe napi pár percnél hosszabb időt és a beteg otthonában történik. A kezelés során a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított formában, amely a tüneteit kiváltja: nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek. Az immunterápiás kezelés segítségével a beteg szervezete lépésről-lépésre hozzászokik az allergiát kiváltó anyaghoz, illetve megelőzhetőek az olyan súlyosabb, allergia következtében kialakuló szövődmények is, mint az asztma. Parlagfű allergiás betegeknek érdemes már most gondolniuk a következő szezonra, a kezelést ugyanis az allergén növény virágzása előtt legalább két hónappal meg kell kezdeni.

A várandósság utolsó három hónapja kulcsfontosságú lehet a születendő gyermek egészsége szempontjából. A magas pollenkoncentráció ebben az időszakban növelheti az asztma kockázatát.

Öröklődés és környezet

Az allergiára való hajlam öröklődik, egy szülő esetén 30, míg két allergiás szülő esetén már közel 80 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is valamilyen formában jelentkezik a betegség – magyarázza dr. Hidvégi Edit gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Azt, hogy az öröklött hajlamból valóban kialakul-e allergia, több tényező is befolyásolja. A környezetnek különösen fontos szerepe van ebből a szempontból. Ezért javasoljuk például, hogy allergiára hajlamos kisgyermekeknél fordítsunk külön figyelmet a hozzátáplálásra, hogy a gyermek környezetében igyekezzünk minimalizálni a lakáson belüli allergének: penészgomba és poratka számát. Korábbi kutatások alapján született az az ajánlás, mely szerint allergiás családban a gyermek születésének időpontját nem célszerű a magas pollenkoncentrációval járó hónapokra időzíteni. Svéd kutatók eredményei pedig most a terhesség utolsó három hónapjának fontosságára hívják fel a figyelmet.

Az utolsó trimeszter

A várandósság utolsó harmada különösen jelentős a tüdő fejlődésének szempontjából. Erre az időszakra tehető a léghólyagocskák kialakulása, a tüdő egyre nagyobb felületének létrejötte. A 28. hét körül kezdődik azon felületaktív anyagok termelése, amelyek megakadályozzák a magzat tüdőben található léghólyagok összetapadását, ezáltal lehetővé téve a születés utáni megfelelő légzést. Az ebben a kritikus időszakban átélt kedvezőtlen külső tényezők mind károsan befolyásolják a légzőszerv megfelelő fejlődését.

Gyermekkori asztma és pollenek

Az asztma a légutak gyulladásával járó, krónikus betegség. Kialakulásának kockázatát növeli: a családi halmozódás, a passzív dohányzás, a koraszülöttség, a korai légzőrendszeri fertőzések is, a gyermekkori asztma létrejöttét illetően azonban a vezető rizikófaktor az allergiára való hajlam. A svéd Umea University kutatói 110,000 várandósság alakulását követték nyomon a gyermekek megszületését követő első év végéig. Megfigyeléseik alapján az utolsó trimeszter idején magas pollenkoncentrációban fejlődő gyermekek az első évben gyakrabban szorultak kórházi kezelésre, asztmatikus tünetek miatt. A kutatók feltételezik, hogy az öröklődés mellett az összefüggés oka a magas pollenkoncentráció, mely befolyásolja a gyermek és immunrendszerének fejlődését is. Lehetségesnek tartják, hogy az allergiás, asztmás édesanyánál ebben az időszakban kialakult súlyosabb légzőszervi panaszok miatt bekövetkező koraszülések is szerepet játszanak az asztma kialakulásában. A koraszülés ugyanis, ahogyan már korábban is említettük önmagában is a légúti betegségek rizikófaktora a születendő gyermeknél.

www.allergiakozpont.hu

Az asztma a légutak gyulladásos betegsége. Kialakulása ellen már a várandósság alatti időszakban is sokat tehetünk. Különösen azokban a családokban kell ügyelni a megelőzésre, ahol gyakoriak az allergiás betegségek. Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász tanácsai:

Allergénmentes környezet

Az allergiás asztma megjelenésében az öröklődés mellett környezeti tényezők is fontos szerepet játszanak.
A betegség kialakulásának szempontjából fontos, hogy a gyermek mikor találkozik először és milyen mennyiségben az esetleg tüneteket okozó allergénnel.
Ezért javasoljuk például, hogy a parlagfű allergiás szülők gyermeke a téli időszakban szülessen.

A lakáson belüli allergének (penészgomba, háziporatka) minimalizálására is törekednünk kell.

Várandósság alatt

Kutatási eredmények alapján a terhesség alatt elfogyasztott nagyobb mennyiségű zöld- és sárga zöldségek, citrusfélék és béta-karotin megelőzheti a születendő gyermeknél az ekcéma kialakulását, a magasabb E-vitamin bevitel pedig csökkentheti a csecsemőkori asztmás légzés előfordulását. Az anya terhesség alatti dohányzása, a gyermek megszületését követően a lakáson belüli dohányzás is egyértelműen növeli az asztma kialakulásának kockázatát.

Az anyatej szerepe

A csecsemő táplálása is kiemelt jelentőséggel bír az asztma megelőzésének szempontjából. Családi halmozódás esetén különösen fontos, hogy a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet, vagy ennek hiányában magasan hidrolizált tápszert kapjon.

Probiotikumok és megelőzés

Tudományos vizsgálatok igazolják a probiotikumok szerepét az allergia megelőzésében. Csecsemőkorban a jótékony baktériumok csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát. A későbbi életkorokban, bizonyos esetekben szintén eredményes a probiotikumok adása, de ekkor már nem játszik szerepet az allergia-megelőzésben.

A nyaralásból visszatérve súlyosbodó allergiás tünetekért könnyen lehet, hogy nem csak a parlagfű a felelős. A munkahelyi környezetben számos allergén található, amelyek panaszokat okozhatnak. Dr. Dózsa Izabellát a foglalkozási asztmáról kérdeztük.

A foglakozási betegségek fő kiváltó okai a munka során használatos, a munkahelyi környezetben megtalálható vegyi, biológiai vagy fizikai tényezők. Legismertebbek az állatokkal foglakozók állati szőr (30%), a pékek liszt (9%), a vegyiparban és gyógyszeriparban dolgozók különböző vegyszerek, a lakkokkal dolgozók izocianát, a galvanizálók, tímárok egyes nehézfémsók által okozott asztmája. Nagy számban fordul elő még az egészségügyben dolgozók, nyomtatással, faüzemben, szépségszalonban és anyaggyártással foglalkozók körében.

Allergiás asztma esetén - ha az asztmás panaszokat valamilyen, a munkahelyi környezetben található allergén okozza - az érzékenység kialakulása néhány héttől sok évig is terjedhet. A kifejlődött betegség azután egyértelmű tüneteket produkál: az allergén belégzését követő néhány percen belül köhögés, nehézlégzés jelentkezik. Így a beteg maga észleli az összefüggést légzési panaszai és a munkahelye között.

A betegség felismerését nehezíti, ha a tünetek az expozíciót követően több óra késéssel, esetleg munkaidő után, otthon jelentkeznek. Ilyenkor a munkahellyel való ok-okozati összefüggés nem mindig vetődik fel. Az összefüggés felismerését segítheti, ha az asztmás panaszok a munkahelytől távol, hétvégén, esetleg szabadság idején javulnak vagy megszűnnek, majd reexpozíció esetén kiújulnak: pl. a hétvégi tünetmentes időszak után hétfőn ismét jelentkezik nehézlégzés a munkahelyén megjelenő betegen.

Az asztma jól kontrollálható krónikus betegség, ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő orvos-beteg kommunikáció. Dr. Potecz Györgyi, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyásza elmondja, hogyan készüljünk az első vizsgálatra.

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, melynek főbb tünetei a következők: gyakori, főként éjszaka jelentkező köhögés, zihálás, sípoló légzés, mellkasi szorítás, vagy nyomás. A felsorolt panaszok alapján különböző vizsgálatok segítségével – légzésfunkció, allergiavizsgálat, mellkasi röntgen, szükség esetén gyomor pH vizsgálat – a panaszok hátterében álló okok felderíthetők, s amennyiben a tüneteket valóban asztma okozza, a kezelést tüdőgyógyász végzi.

Az első vizitre érdemes a betegeknek alaposan felkészülniük. Lényeges, hogy átbeszéljük milyen gyógyszereket, táplálékkiegészítőket szednek. Tartanak-e háziállatot, dohányoznak, illetve sportolnak-e. A beteg állapotának megfelelően tanácsokat adunk a mindennapokhoz, a továbbiakban próbáljuk kizárni az asztmát súlyosbító tényezőket. A kezelőorvos segítségére lehet, ha a beteg rendszeresen lejegyzi mikor, minek hatására rosszabbodtak, illetve javultak tünetei. Az asztmás tüneteket egyaránt befolyásolhatja a stressz, az időjárás változásai, de a tünetek akár napszakonként is eltérőek lehetnek. Mindezek átbeszélése szintén fontos támpontot nyújt a gyógyszeres terápia beállításához.

A szükséges vizsgálatok elvégzése és a beteg alapos kikérdezése után a kezelőorvos összeállítja a terápiához szükséges gyógyszerek listáját. Az asztma akció tervből azt is megtudhatjuk, hogyan ismerhetjük fel az asztmás roham kezdeti jeleit, illetve milyen gyógyszereket alkalmazzunk roham esetén. A kezelőorvos elmagyarázza a készítmények alkalmazásának helyes módját, s az eszközök helyes használatát is bemutatja.