Allergiák

A latex a gumigyártás alapanyaga. A gumit a gumifa (Hevea brasiliensis) kérgéből nyert tejnedvből állítják elő. Az anyag 1840-es felfedezése után 1927-ben számoltak be először latex érzékenységről.

Latex az egészségügyben és a hétköznapokban

A latex gyakori alapanyaga az egészségügyben használt eszközöknek. A műtétek során is használatos kesztyűk, az injekciós fecskendők, intubáló tubusok, katéterek és kesztyűk mellett számos egyéb eszköz tartalmazza. A latex-allergia így elsősorban az egészségügyi személyzet körében fordul elő a leggyakrabban, de a műtőben fellépő anafilaxia (súlyos, az életet is veszélyzetető allergiás reakció) 16,6%-ában is a latex szerepét igazolták. Ilyenkor hamarabb gondolnak egyéb okokra (gyógyszerek iránti érzékenység, aneszteziológiai reakció), mint a latex-allergiára.-magyarázza dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa.

Ez részben a későbbiek szempontjából lényeges, hogy a beteg latex-szel való érintkezése ne ismétlődjön, másrészt az ellátás során újabb és újabb latex felhasználásával készült eszközök alkalmazása ronthatja a páciens állapotát. A fogászati rendelő szintén műtőnek tekinthető, hiszen a beavatkozások során az orvosnak a gumikesztyű viselése kötelező és az a beteg nyálkahártyájával érintkezik, ezért ugyancsak előfordulhatnak a latex-allergia enyhébb, vagy súlyosabb tünetei. A latex-érzékenység a leggyakoribb az egészségügyi dolgozók között, de szintén foglalkozási ártalomnak számít fodrászoknál és élelmiszeripari dolgozóknál.

Tünetek

A latex-allergia legjellemzőbb tünete az érintkezés helyén kialakult bőrpír, kiütés, viszketés. Fokozott érzékenység esetén azonnali reakció jelentkezik: a jelenséget szénanátha szerű tünetek, kötőhártya gyulladás, viszketés, kiütések kísérik. Ritkább esetekben bekövetkezhet szívritmus emelkedés, remegés, mellkasi fájdalom, légzési nehézség, anafilaxiás sokk.

Latex tartalmú használati tárgyak

• Condom
• Cumi (etető cumi, játék cumi)
• Elasztikus ruházati cikkek
• Esőkabát
• Kerekesszék alkatrészek
• Konyhai gumikesztyű (mosogatáshoz, takarításhoz)
• Léggömb, labda, sportszerek
• Matrac
• Papucs, cipő
• Pelenka-ragasztószalagok
• Ruha gumírozása
• Telefonzsinór
• Úszógumi

Vizsgálatok

A latex-allergia megállapítására alkalmazható a bőrteszt, vagy vérvizsgálat. Bizonyos esetekben a túlérzékenység patch teszttel mutatható ki. (A hát bőrére tett allergénnel átitatott korong helyén létrejövő korai és késői reakció vizsgálata.)

Kezelés

A latex-allergia kezelésének egyetlen módja a latex tartalmú eszközök használatának mellőzése. A tünetek kezelése kapcsán említést kell tennünk a latex-gyümölcs keresztreakciókról. Bizonyos anyagok szerkezete nagyon hasonló, így amennyiben a szervezet allergiás reakciót mutat az egyik allergénnel szemben, előfordulhat, hogy egy másik, hozzá szerkezetileg hasonló anyag elfogyasztása, vagy a vele történt érintkezés után is jelentkeznek a tünetek. A talán legismertebb keresztreakció, hogy a parlagfű allergiás beteg tünetei görögdinnye fogyasztása után is jelentkeznek, vagy rosszabbodnak.

A latex allergiások számára ez okból a banán, avokadó, eper, mangó, őszibarack és citrusfélék fogyasztása nem javasolt. A felsoroltakon kívül gyakori társult allergén a mogyoró, papaya, burgonya, paradicsom is.

Válogatós, rossz evő gyerekek mellett folyamatos az aggódás, vajon minden, a fejlődésükhöz fontos tápanyagot megkap-e a szervezetük. Az egészséges táplálkozás követése sem mindig egyszerű feladat gyermekeknél.  Dr. Hidvégi Edit gyermek gasztroenterológussal, a Budai Allergiaközpont orvosával néhány gyakori, a témához kapcsolódó kérdést veszünk sorra.

Probléma, ha a 7 éves gyermek nem eszik húst? Mit tehetünk, mivel pótolhatjuk a vitaminokat, ásványi anyagokat, mire kellene figyelni, hogy a gyerek egészséges, jól fejlődő legyen?

- Az egészséges, változatos étrend fontos a gyermek fejlődésének szempontjából, ezért  - ha nem is nagyobb mennyiségben – de fontos lenne a húst tartalmazó fogások beiktatása a gyermek étrendjébe. A kapható felvágottak íze, összetétele különböző, érdemes több fajtát is kipróbálni, talán valamelyik elnyeri a gyermek tetszését. Nem feltétlenül kell azonban erőltetnünk. Egészségesebb, változatosabb fogásokat – zöldséges, zöld fűszeres ízesítéssel - mi magunk is készíthetünk a konyhában, friss hús felhasználásával. Ha a gyermek továbbra is elutasítja a húst tartalmazó ételeket, a szükséges fehérje pótlását fokozott tej, tojás, esetleg szója fogyasztásával fedezhetjük.

A családban igyekszünk követni az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásokat. 3 éves gyermekünknek is biztonsággal adhatók a teljes kiőrlésű termékek? Nem lehet, hogy az ő gyomruk még könnyebben megemészti az egyszerű, fehér lisztből készült termékeket?

- A gyermekeknek, mint mindenkinek, szükségük van a rosttartalmú anyagokra is. A rosttartalmú ételek fogyasztása ugyanis fontos szerepet játszik az egészséges bélműködés fenntartásában, a székrekedés megelőzésében. Tehát akár már a 3-5 évesek is kaphatnak teljes kiőrlésű termékeket, csak arra kell vigyázni, hogy ebbe belekerülhet a búza külső részén található szennyeződés, fertőzés is, ezért fontos, hogy mindig ellenőrzött, jó minőségű terméket válasszunk.

Mit tegyünk, ha a 4 éves gyermek szinte semmilyen tejterméket nem hajlandó megenni?  

- Ebben az életkorban a gyerekek hajlamosak bizonyos ételeket elutasítani, másokat pedig előnyben részesíteni. A nagy kedvenceket pedig akár napokon-heteken át is fogyasztják, majd idővel színesedik a menü, más ételek is bekerülnek az étrendbe. Mivel a tejtermékek fontos kalciumforrást jelentenek, ezek pótlásáról ez ideig más forrásból kell gondoskodnunk. A kalcium hiány természetes pótlására alkalmasak az olajos magvak, mák, téliszalámi. Pezsgőtabletta formájában is kapható kalcium, amit feloldva meg lehet itatni a gyermekkel. Ennek adagolását feltétlenül az orvossal kell megbeszélni. Ha ez az időszak elhúzódik, érdemes utánajárnunk, miért kerüli a gyermek épp a tejtermékeket. Előfordulhat, hogy a kakaó fogyasztását követően korábban hasfájást tapasztalt, vagy egyéb tejes ételektől hasmenés, hányás jelentkezett. Ezek a tünetek tejcukor-érzékenységre, másnéven laktóz-intoleranciára utalhatnak, mely H2 kilégzési teszttel igazolható. Ha bebizonyosodik a laktóz-intolerancia, a későbbiekben a betegeknél a natúr sajt és túró rendszerint panaszmentesen fogyasztható, de pontos diétás tanácsokat gasztroenterológus orvos, vagy dietetikus adhat.

Gyermekeknek naponta mennyi gyümölcs fogyasztása javasolt? Melyek a számukra leginkább javasolható fajták?

- A legtöbb friss, hazai idénygyümölcs vitamin tartalma magas. Ezekből érdemes naponta több alkalommal is fogyasztani. A piros színű gyümölcsökben olyan antioxidánsok is vannak, amik különösen előnyösek a szervezet számára. A sárga-narancssárga gyümölcsök-zöldségek nagyobb mennyiségű A-vitamint tartalmaznak. Legkönnyebben emészthető gyümölcseink az eper - de fogyasztása az arra érzékenyeknél allergiát okozhat -, a cseresznye - mellékhatásként puffadás jelentkezhet – a meggy, a narancs, a citrom - savanyú, ezért refluxos betegeknek nem javasolt – a sárgabarack és szilva. Az alma és a körte főzve jobban emészthető. A kiegyensúlyozott táplálkozás elvét követve érdemes „színesen”, azaz minden fajtából fogyasztanunk, szezonnak megfelelően. Fontos, hogy a gyümölcsöket mindig két étkezés között, vagy étkezés előtt fogyasszuk, ellenkező esetben a gyümölcsök nem hasznosulnak kellőképpen a szervezetben és kellemetlen erjedéses folyamatokat indíthatnak el.

Dán kutatók megfigyelései szerint az anyatej hozzájárul a gyermek egészséges bélflórájának kialakulásához, a jótékony tejsavbaktériumok megtelepedéséhez; ezzel is támogatva az immunrendszer fejlődését, a betegségek megelőzését.

Több korábbi kutatás is bizonyította már az anyatejes táplálás előnyeit. A legtökéletesebb táplálék a gyermek számára, mely hosszú távú védelmet nyújt azáltal, hogy a későbbi életkorban is segíti az elhízás, allergia, gyulladásos bélbetegségek és a cukorbetegség megelőzését – sorolja a szoptatás kedvező hatásait dr. Polgár Marianne gyermekgasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az immunrendszer megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen az egészséges bélflóra, az anyatej ennek kialakításában játszik szerepet.

Az újszülött csecsemő bélrendszerében még nincsenek baktériumok, ezek a táplálkozás során, fokozatosan jelennek meg, így fejlődik és változik a bélflóra. Az Applied and Environmental Microbiology folyóiratban megjelent kutatásból az is kiderül, hogy a szoptatás befejezésének, és a hozzátáplálás megkezdésének időszakában - a gyermek 9 és 18 hónapos kora közt - a bél baktérium összetételében jelentős változások figyelhetők meg. Az intenzív változás időszaka egészen 3 éves korig tart, addigra a bélflóra összetétele állandóbbá, stabilabbá válik.

A korábbi megfigyelésekhez képest ez az adat újdonságnak számít, hiszen sokáig úgy tartották, hogy a bélbaktériumok megtelepedésének, a bélflóra kiépülésének intenzív időszaka a gyermek 1 éves koráig tart. A jelenlegi eredmények alapján azonban úgy tűnik, hogy 3 éves korig igen sokat tehetünk a későbbi életkorban megjelenő, népbetegségnek számító kórképek ellen. Számos kutatás bizonyította a pre- és probiotikumok bélflórára gyakorolt kedvező hatását, ezen alapszik a kérdésben kialakított hazai állásfoglalás is – hívja fel a figyelmet dr. Polgár Marianne.

Hazánkban a gyermekorvosok, védőnők, civil szervezetek is csatlakoztak ahhoz a prevenciós programhoz melynek jelszava: „az első 1000 nap táplálása megelőzi a későbbiekben kialakuló egyre inkább elterjedt civilizációs betegségeket, az allergiát, az elhízást, cukorbetegséget, szív és érrendszeri megbetegedéseket”. A prevenció fontos eszközeként jelölték meg a megfelelő terhes gondozást és újszülött kortól kezdve a kedvező bélflóra kialakulásának elősegítését.

Csecsemőkorban a legjobb pre- és probiotikum forrás az anyatej, de ha bármilyen okból nem sikerül a szoptatás, akkor pre- és probiotikummal dúsított tápszer segítheti a jótékony baktériumok megtelepedését a bélben. Későbbi életkorban - ha a gyermeknél a tejtermékek fogyasztása nem okoz panaszt - érdemes napi egy-egy étkezést joghurttal, túróval, kefírrel kiegészíteni. Ha ez nem megoldható, a pre- és probiotikumokat kiegészítésként is adhatjuk tabletta, vagy kisebbeknek por formájában.

Hazánkban a tej mellett a tojás az egyik leggyakoribb táplálék-allergén, kisgyermekek és felnőttek körében is. Összeállításunkban a tojásallergiával kapcsolatos gyakori kérdésekre keresünk válaszokat.

Csecsemőkorban is elkezdődhet?

Az anya által fogyasztott ételek bizonyos mennyiségben átjutnak az anyatejen keresztül a baba szervezetébe is, az ételallergia tünetei tehát már a szoptatás időszakában is jelentkezhetnek. Érdemes ezért megfigyelni, hogy a panaszok mely ételek fogyasztását követően jelentkeznek és a továbbiakban teljesen kizárni az étrendből a gyanús élelmiszert-magyarázza dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gyermek gasztroenterológusa. Ha így nem jelentkeznek a tünetek, akkor az egész szoptatási idő alatt érdemes a tojásmentes diétát tartani. Amennyiben az ekcémás tünetek továbbra sem múlnak, akkor lehet más élelmiszerek mellőzésével is próbálkozni, de ilyenkor mindenképpen javasolt egy szakorvost felkeresni.

Milyen tüneteket okoz a tojásallergia?

A szoptatás időszakában a tojásallergia tüneteként a babánál jelentkezhet bőrallergia, ekcéma és hasi panaszok. A tojást 8 hónapos kor után lehet bevezetni a babák étrendjébe. Kezdetben kizárólag friss, jól megfőzött tojás sárgáját készítsünk, majd fokozatosan kaphat tojásfehérjét is. Ez allergiára hajlamos gyermekeknél legalább 2-4 hónappal későbbre halasztandó. Ebben az időszakban a tojás fogyasztását követően fellépő bőrviszketés, kipirosodás, bőrkiütés, az arc, a torok duzzadása, nehézlégzés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom esetén kell gondolnunk tojásallergiára.

Hogyan kezelhető?

A tojásallergia egyetlen kezelési módja, a tojásmentes diéta betartása, mely –különösen gyermekeknél – sokszor nem könnyű feladat. Tojásfehérje számos élelmiszerben található, leginkább a pékáruk, a kenyérfélék, a ragufélék, a tésztafélék, a krémtöltelékek és fagylaltok tartalmazzák. Fontos, hogy bevásárlás során mindig olvassuk el az egyes ételek összetevőit is.

Az alábbiak tojásfehérje jelenlétére utalnak: albumin, tojás (tojássárgája, tojásfehérje, tojáspor, szárított tojás), tojáshelyettesítők, tojáslikőr, globulin, lecitin, lizozim, majonéz, ovalbumin, ovovitelin, tojáshab.

Mivel helyettesíthető?

Főzés során az ételek sűrítésére tojás helyett használjunk keményítőt, vagy burgonyát. Vásárolhatunk tojáspótló port is. Az ételek lazítására alkalmazható rizs, búzadara, tojásmentes zsemlemorzsa, élesztő, szódabikarbóna. Az interneten számos oldal található, ahol ételallergiás betegek osztják meg a már kipróbált recepteket egymással. Keresgéljünk a tojásmentes finomságok közt és próbáljunk ki új ízeket, ételeket.

Kaphat-e oltást, aki allergiás a tojásra?

Egyes védőoltások előállításakor a vírust tojásban szaporítják, ezért az oltóanyagba kis mennyiségű tojásfehérje is bekerülhet. Ez allergiás tüneteket, súlyos esetben vérnyomás esést, fulladást, esetleg halálhoz vezető reakciót válthat ki. Ilyen oltások a sárgaláz elleni oltás és az influenza elleni oltások. Lassan egy évtizede más technológiával készül a 15 hónapos korban kötelező kanyaró-mumpsz-rózsahimló elleni védőoltás, tehát ezt tojás-allergiások is megkaphatják. Mivel a tojás alapú védőoltások nem kötelezőek, ha kimaradnak, akkor sem történik baj.

Mire érdemes még figyelni?

A tojásra allergiás betegeknél fontos ügyelni arra is, hogy ritkán a csirkehús fogyasztása után is allergiás tünetek jelentkezhetnek. A keresztallergia hátterében az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága áll: olyan kicsi a két anyag közötti különbség, hogy a szervezet - különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik anyagra - nem tud különbséget tenni közöttük. Egyes tojásallergiás betegeknél a tyúktoll allergénjének belélegzése is asztmás tünetet, köhögést okozhat.

Kinőhető?

A gyermekek többsége 3 éves korára kinövi a tojásallergiát. Előfordulhat, hogy ez későbbi életkorra tolódik és az esetek kisebb százalékában ugyan, de a tojásallergia egész élet során megmaradhat.

Dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának válaszai, a leggyakrabban felmerülő kérdésekre.

Mikor kezdjük?

A babák emésztőrendszere a 4. és 6. hónap között éri el a megfelelő fejlettséget, a hozzátáplálást tehát ebben az időszakban kezdhetjük. A mai ajánlások a gyermek 6 hónapos koráig kizárólagos szoptatást javasolnak, ennél tovább valóban nem szükséges várnunk az új ételek bevezetésével. Lehetőség szerint a hozzátáplálást még a szoptatás időszaka alatt kezdjük meg, így az anyatej védőfaktorai segíthetnek az allergiás reakciók megelőzésében.

Mi kerüljön a tányérra?

Először javasolt almalével, vagy reszelt almával kínálni a gyermeket, ezt követheti sárgarépa, őszibarack, burgonya, sütőtök. Lényeges, hogy egy alkalommal mindig csak egyféle ételt kóstoltassunk meg, így az esetlegesen fellépő tünetek – hasmenés, hasfájás, kiütések - kiváltó okát is könnyen beazonosíthatjuk.

Sózzunk, cukrozzunk, ízesítsünk?

A gyümölcsök természetes formában is tartalmaznak gyümölcscukrot, vagy más néven fruktózt, ami kellemes édes ízt biztosít a baba ételeinek. A főzelékeket anyatejjel hígítva szintén kellemes ízű ételt készíthetünk számára. Külön sózásra, édesítésre a kezdeti időszakban nincs szükség.

Teljes kudarc?

Ne essünk kétségbe, ha az új ízek bevezetésével lassan haladunk, az étel elutasításának több oka is lehet. Az elválasztást fokozatosan kezdjük, az első falatokat szoptatás után egy-két kanállal kóstoltatjuk meg a picivel, így előfordulhat, hogy egyszerűen nem éhes. Érdemes hetekkel később visszatérni a „nemszeretem” ételekre, elképzelhető, hogy akkor jóízűen elfogyasztja majd. Minden babának meg kell tanulnia a kanállal történő étkezést, ez gyermekenként eltérő hosszúságú időt vehet igénybe. A tanulási folyamatot segíthetjük azzal, ha kezdetben csak a gyümölcsök (alma, őszibarack) levével kínáljuk meg, a pépes ételek kóstoltatása csak ezt követően történjen.

Liszt előbb, tej később

Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai orvosi ajánlások alapján korábbi időpontra tevődött át a glutén bevezetésének időpontja. Az anyatejes táplálás előnyeit kihasználva a glutént a baba 17. és 24. hetes kora között, kis mennyiséggel kezdve adjuk. A glutén tartalmú  élelmiszerek  fokozatos bevezetésével a „lisztérzékenység”, a coeliakia kialakulásának veszélye csökkenthető, még olyan családok esetében is, ahol van már coeliakiás beteg.
A tehéntej esetében továbbra is a korábbi az érvényes, fogyasztását 1 éves kor alatt nem javasoljuk. A túl korán megkezdett tehéntejes táplálás a csecsemőknél asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat. Főzelékek készítéséhez egy éves kor alatt használjunk inkább anyatejet, vagy tápszert.