Allergiák

A manapság népszerű diéták többsége nem csak a szénhidrát csökkentés céljából javasolja a pékáruk, tészták fogyasztásának mellőzését. Egyes felvetések szerint a gabonák egyik összetevője, a glutén amellett, hogy jelentősen lelassíthatja a fogyást, az egész szervezetre kiterjedő panaszokat is okozhat.

Ahogyan az allergiák esetében is, úgy különböző ételintoleranciával összefüggő problémák terén is az esetek számának emelkedése figyelhető meg napjainkban – számol be tapasztalatairól dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Egyre többen küzdenek gyomorégéssel, gyomorfájással, gyakori panasz a haspuffadás is. Emellett több vizsgálat kutatja a táplálkozás szerepét, bizonyos betegségek kialakulásában is. A ma legtöbbet gyanúba kevert élelmiszerek egyik csoportja kétség kívül a gabonafélék, különösen azok egyik alkotóeleme, a glutén. A lisztérzékenység és búza allergia mellett az orvosi szakirodalomban megjelent egy új kórforma, amit gluténérzékenységnek is nevezhetünk.

Definíciója szerint a” glutén tartalmú élelmiszerek kapcsán fellépő tünetek nem cöliákiás és nem búzaallergiás személyeknél”. A lisztérzékenységtől való egyértelmű megkülönböztetése végett használják rá a non-celiac gluten sensitivity (NCGS), vagy is „nem-cöliákiás gluténérzékenység” elnevezést.

Előfordulásáról pontos adatok feltehetőleg azért nincsenek, mert sok beteg öndiagnózis alapján, orvosi vizsgálat és tanács nélkül kezd gluténmentes diétába. Habár a betegség rizikófaktorait még nem ismerjük, az eddig elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy előfordulása nők és fiatal\középkorúak körében magasabb. Ennek oka az lehet, hogy a két csoport tagjai jellemzően többször próbálkoznak a megszokottól eltérő diétával, így esetükben könnyebb felismerni a betegséget. Mivel jelenleg nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, ami egyértelműen igazolná a betegség fennállását, a diagnózisban is nagy szerepet kap a kizárásos diéta.

„Az utóbbi évek irodalmában megjelentek olyan cikkek - és nekem is volt nem egy olyan betegem - akinek nem lehetett az eddigi szerológiai módszerekkel igazolni a cöliakiát, a bélbiopszia sem mutatott bélboholy atrófiát, mégis javított állapotán a lisztmentes diéta. Ezek a "nem-cöliákiás glutén érzékeny esetek.” –jegyzi meg dr. Hidvégi Edit.

A gluténérzékenység tünetei a glutén fogyasztását követő órák vagy napokon belül jelentkeznek, leginkább az IBS tüneteihez hasonlítanak: hasfájás, a széklet megváltozása (hasmenés és székrekedés váltakozva jelentkezhet). Emellett fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, a lábak, vagy karok zsibbadása, ekcéma, vagy bőrkiütés, depresszió és vérszegénység jelentkezhet. Gyermekeknél a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszer területén jelentkeznek: hasfájás, krónikus hasmenés. Egyéb tünet a fáradtság lehet. A panaszok a glutén fogyasztásának kerülésével megszűnnek, majd újra jelentkeznek, ha ismét visszakerül a beteg étrendjébe.

A szervezetünkben élő jótékony baktériumokról sokat hallunk, talán azt is tudjuk, hogy fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében. De mi köze valójában a bélrendszernek az egészségünkhöz, és miért fontos már csecsemőkortól kezdődően figyelmet fordítani a megfelelő táplálkozása?

Egészséges bélflóra, erős immunrendszer?              

Az immunrendszer feladata a szervezet védelme a baktériumok, vírusok által okozott különböző betegségekkel szemben, de az egyre gyakoribb allergiás kórképek kialakulásának megelőzésében is fontos szerepe van – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenetrológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az immunsejtek rendszere az egész szervezetünket behálózza, a védelem kialakításában pedig a gyomor- és bélrendszernek van kiemelt szerepe: az immunsejtek termelésének 60 százaléka ugyanis a bélrendszerben történik. Egy felnőtt ember vastagbelében átlagosan összesen 1-1,5 kg baktérium található, ezek a szorgos baktériumok végzik a táplálékok végső lebontását, a salakanyagok kiválasztását, a vitaminok előállítását. A jótékony baktériumok mennyiségének növelésével elősegíthetjük a fertőző és allergiás betegségek kialakulásának megelőzését.

Védtelen újszülöttek

Az immunvédelem fokozása minden életkorban fontos, a születéstől megkezdve a csecsemőkor végéig különösen jelentős. A születés pillanatában, az újszülött bélrendszere még teljesen baktériummentes, csak a születés alatt és az azt követő időszakaszban indul meg a baktériumok betelepedése. Ebben az érzékeny életszakaszban különösen lényeges a legkedvezőbb összetételű bélflóra kialakítására törekedni, amely képes a káros baktériumok mennyiségét visszaszorítani, és az immunműködést kedvezően befolyásolni.

Pre- és probiotikumok

Az újszülött babák védelmének megteremtését a megfelelő táplálkozással tudjuk segíteni.  Az első időszakban ez természetesen az anyatejes táplálást jelenti. Az anyatejben olyan szénláncú cukrok találhatóak, melyek a vastagbélben bomlanak le, és jelenlétükkel elősegítik a prebiotikumok számának növekedését, melyek aztán serkentik a kedvező hatású baktériumok, a probiotikumok szaporodását. Ha nincs, vagy kevés az anyatej, akkor prebiotikum tartalmú tápszer adása jelent megoldást. Az ilyen típusú készítményekkel a szoptatás időszaka után, akár a kisdedkor végéig is gondoskodhatunk a természetes immunvédelem erősítéséről. Az életkor előre haladtával természetesen változik a bélflóra összetétele, de a korai táplálásnak a későbbiekben is megfigyelhetjük a kedvező hatását: a megfelelően táplált gyermekeknél ritkábbak a betegségek, jobban bírják a közösséget. A probiotikumok hatásait vizsgáló kutatások pedig ezen felül további kedvező tulajdonságról, az allergiás bőrbetegségek, az atópiás ekcéma tekintetében is a tünetek csökkenéséről számolnak be.

Kisgyermekes szülőként gondolnunk kell arra, hogy a korábbi jól bevált karácsonyi menüsort a kicsi életkorának megfelelően alakítsuk át. Dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusának tanácsai segíthetnek ebben.

Mindent a maga idejében

Gyermekeknél az ételallergiás tünetek 90 százalékát a tej, tojás, szója, és a mogyoró okozza. Fontos, hogy az ételek megfelelő időben történő bevezetéséről az ünnepi menü tervezése során se feledkezzünk meg. A túl korán bevezetett táplálékok a gyermeknél hányást, hasmenést, haspuffadást, csalánkiütést okozhatnak. Kisebb gyermekek számára készítsünk ezért külön baba-menüt, de az egy év körüli gyermekek már szívesen falatoznak a család számára készített fogásokból is.

Ötletek életkor szerint

7 hónapos korig

A hozzátáplálás kezdeti időszakában törekedjünk arra, hogy a gyermek megismerje a gyümölcsök, zöldségek természetes ízét. Először préslevekkel, gyümölcslevekkel kezdjünk, majd később áttérhetünk a gyümölcspépre. Egyszerre csak egy új ízt kóstoltassunk meg a babával, ezt később kombinálhatjuk a már megszokott ízekkel. 3-5 naponta vezethetünk be új ízeket. A cukrozás, szózás mellőzésével segíthetjük azt is, hogy a későbbiekben táplálkozása során kerülje ezek túlzott használatát. A gyümölcsök természetes formában tartalmaznak cukrot, ez a fruktóz. Így tehát nem kell aggódnunk, hogy a fűszerezés, sózás nélkül készült étel ízetlen lesz a baba számára. Igazán karácsonyi jellegű ételünk a sütőtök, melyből remek főzeléket készíthetünk, ha a sütőtököt burgonyával puhára főzzük, majd pépesítjük. 7 hónapos kortól pici olajat is adhatunk hozzá, mely megkönnyíti az értékes zsírban oldódó vitaminok –például a sütőtökben található A-vitamin- felszívódását.

8-9 hónapos korban

A gyermek számára készített karácsonyi menü összeállításánál ebben az életkorban már választhatunk húsféléket is, pépesítve. Készíthetünk például gesztenyés pulykát, melyet az életkornak megfelelően enyhén fűszerezhetünk is. Köretként almaszószt szolgálhatunk fel hozzá. A pulykamellet szilvával, aszalt szilvával is tölthetjük.

9-10 hónapos korban

Ebben az életkorban készíthetünk rakott padlizsánt, vagy zöldbabot is, de karácsonyi menüként kínálhatunk töltött káposztát is. Készíthetjük darált marha, vagy sertéshúsból, de ügyeljünk rá, hogy a felnőtteknek szánt fogáshoz képest a baba ételét kevésbé sózzuk, fűszerezzük, zsiradékként pedig olajt használjunk az elkészítéséhez.

12 hónapos kor után

A legtöbb egy év körüli kisgyermek már szívesen segédkezik a konyhában és élvezettel fogyasztja azokat a fogásokat, melyeket a család többi tagja is. Allergizáló hatásuk miatt diós- és mákos bejgli helyett készítsünk inkább gesztenyés bejglit a gyermek részére. Mézet a baba 1 éves kora után kaphat, így készíthetünk mézes puszedlit is. Újdonság lehet az ünnepi asztalon a baba számára a halból készült étel. Megkínálhatjuk a halászlében főtt hallal is, de ügyeljünk rá, hogy tálalás előtt gondosan eltávolítsuk a szálkákat.

Csak ismert összetevőket!

Bármilyen, korábban nem fogyasztott étel okozhat szokatlan tüneteket a babánál, ezért az új ételek bevezetését ne az ünnepi időszakban kezdjük meg. A karácsonyi menü összeállításánál olyan alapanyagokat válasszunk, melyeket a gyermek már korábban is fogyasztott és nem okozott panaszt.

A múltról és a jelenről a szakma hazai úttörőjével, a több évtizedes munkájáért Pro Sanitate kitüntetésben részesült dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenterológus főorvossal beszélgettünk.

Ételallergia, lisztérzékenység, laktózintolerancia, tejallergia, speciális tápszerek - a 80-as években, Magyarországon jórészt ismeretlen fogalmak. Miért érezte mégis fontosnak a gyermek gasztroenterológiai rendelés megszervezését?

- A gyermekgyógyászati szakvizsga 1968-as megszerzését követően 1981-ben nyílt lehetőségem a Genfi Gyermekklinikán gasztroenterológiát tanulni. Itthon, az akkoriban még gyerekcipőben járó szakterület fontosságát kevesen ismerték fel. Megfelelő diagnosztikus módszerek nélkül, és a Nyugat-Európában akkoriban már elterjedt, speciális terápiára alkalmas gyógytápszerek hiányában nemcsak a diagnózis megállapításában, de a kezelésben sem tudtunk teljes értékű megoldást kínálni a gyermekek számára. Jórészt a svájci tapasztalatokra alapozva, 1985-ös hazatérésemet követően még az év októberében elindítottuk a gasztroenterológiai rendelést a Madarász utcai Gyermekkórház Rendelőintézetében. A szakrendelés beindításának hiánypótló szerepét a betegszám folyamatos növekedése is igazolta: voltak évek, amikor 10 ezer beteg fordult meg nálunk.

Hogyan sikerült előteremteni a hiányzó diagnosztikai és terápiás eszközöket?

- Mivel külföldi vizsgálótesztek akkoriban nem kerültek az országba, saját fejlesztéssel sikerült a táplálékallergia és lisztérzékenység diagnosztikus eszköztárát bővíteni. A Központi Élelmiszer-tudományi Kutató Intézettel 1988-ban kezdtük a közös kutatómunkát, aminek az eredményeképpen két diagnosztikus eljárásunk került szabadalmazásra. Az egyik szabadalom alapján kifejlesztett allergia vizsgálókészletet a mai napig forgalmazzák. Mindezt azonban még mindig csak fél sikerként könyvelhettük el, hiszen hiába a diagnózis, ha nincsenek a kezeléshez szükséges speciális tápszerek hazánkban. A helyzet az 1990-es évek elején oldódott meg, a gyógytápszerek hazai regisztrációjával és elterjedésével komplex megoldást tudtunk nyújtani a betegek kezelésére.

Több közlemény, könyv, publikáció első, illetve társszerzője, 1992 óta az orvostudomány kandidátusa, számos díj, elismerés birtokosa.  2009-ben Gyermekgasztroenterológiai Életműdíjat vehetett át.  A 2013 októberében átadott, egészségügyi ellátás érdekében kifejtett kiemelkedő szakmai vagy közszolgálati tevékenységért járó Pro Sanitate díj kapcsán mégsem szakmai érdemeit, sokkal inkább a betegekkel való kapcsolat fontosságát hangsúlyozza.

- Természetesen megtisztelő a szakma részéről érkező elismerés, de számomra az igazi örömöt a gyógyításban elért sikerek, betegeim ragaszkodása és szeretete jelentik. Pályám során számos olyan nehézséggel találkoztam, melyek közül sok a mai fiatalok számára már ismeretlen. A betegszám azonban nem változott az elmúlt évek alatt, sőt az allergiások száma folyamatos emelkedést mutat: felszívódási zavarok, coeliakia, laktózérzékenység, tejallergia, s ezek egyéb szakterületeket is érintő jelei: csalánkiütés, ekcéma a leggyakoribb panaszok. Jó érzés, hogy ma már gyors és komplex vizsgálatok állnak rendelkezésre a terápia során korszerű készítményeket alkalmazhatunk, és szükség esetén a diétás tanácsadás is a betegek rendelkezésére áll.  A Budai Allergiaközpontban a mai napig dolgozom, hiszen a szakmai életemben a legfontosabbnak a betegekkel való napi kapcsolatot, a mindennapi gyógyító munkát érzem.

Gyomorrontás, hasfájás, hasmenés, hányás – a gyomor- és bélrendszeri fertőzések tünetei sokszor a higiéniás szabályok betartásával megelőzhetőek lennének. Mit tegyünk, hogy a nyári melegben az étkezések kellemetlen mellékhatásait elkerüljük?

Nem csak a tojás okozhatja

Az ételmérgezéssel összefüggésben elsőként a tojásra, a tejtermékekre, vagy húsokra gondolunk, pedig a zöldség-, vagy gyümölcsfélék is okoznak panaszokat – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az Egyesült Államokban 2011-ben lezajlott lisztériajárványt például fertőzött sárgadinnye fogyasztása idézte elő, de 2009-ből ismerünk olyan eseteket is, ahol fertőzött mogyoró okozott szalmonellás megbetegedéseket. A sokszor kórházi ellátást is igénylő, vagy akár végzetes kimenetelű esetek többsége azonban az ételek helyes tárolásával és elkészítési módjával, illetve alapos tisztítással megelőzhető. A fertőzések többsége a várandósokra, idős, legyengült immunrendszerű egyénekre és kisgyermekekre jelent nagyobb veszélyt, így esetükben mindig nagy körültekintéssel járjunk el az ételek elkészítése során.

Betegségek és tünetek

Az előbbiekben említett, magas lázat, izomfájdalmat, hányingert, hasmenést okozó lisztériabaktérium a gyümölcsök, zöldségek mellett kész hústermékekben, joghurtokban, lágy sajtokban is előfordulhat. A tejtermékek mellett a nyers tojás és húsok, illetve bizonyos zöldségfélék fogyasztása szalmonellafertőzést is okozhat. A tünetek hasonlóak, a 12-72 órán belül jelentkező szalmonellás panaszokkal szemben a lisztéria esetében azonban a fertőzött étel elfogyasztását követő 2 naptól kezdődően akár 2 hónappal később is megjelenhetnek. Az E.coli nevű kórokozó nevét is ismerhetjük már a hírekből, 2006-ban fertőzött spenót fogyasztása okozott járványt az Egyesült Államokban. A hasi fájdalmakat, hasmenést, hányást okozó baktérium emellett darált marhahúsban, pasztőrözés nélküli gyümölcslevekben, vagy tejben is előfordulhat. A májbetegséget okozó, fáradtsággal, lázzal, levertséggel és súlyvesztéssel járó Hepatitisz A fertőzések egyértelműen a higiéniás szabályok elmulasztását jelzik. A betegség ellen létezik védőoltás is, de megelőzését az ételek készítése, elfogyasztása előtti alapos kézmosással segíthetjük. A gyakran egyszerű gyomorhurutként kezelt, gyomorgörcsöket, heves hasmenést, hányást okozó norovírusok egy-két napig okoznak panaszokat, míg a csirkehúsokban előforduló Campylobacter nevű korokozó akár véres hasmenést is előidézhet. A felsoroltak mellett a tenger gyümölcseivel is bánjunk óvatosan, alapos átsütés nélkül a szervezetbe jutva szintén fertőzések forrásai lehetnek.

Mire figyeljünk?

• Alapvető, de sokszor mégsem fordítunk rá kellő időt, figyelmet: mossunk kezet, mielőtt a konyhába lépünk, akár főzés, sütés, vagy étkezés céljából tesszük.
• A zöldségeket, gyümölcsöket felhasználás előtt alaposan mossuk és szárítsuk meg, fogyasztásig tároljuk hűtőben, elkülönítve a több élelmiszertől.
• A spenót, saláta, káposzta és egyéb zöldségek külső leveleit távolítsuk el, a többi, felhasználásra szánt levelet külön-külön, egyesével mossuk le.
• A főzés szintén segíthet a fertőzések megelőzésében, magas hőmérsékleten a legtöbb kórokozó elpusztul.
• A konyhapultot, vágódeszkát mindig alaposan tisztítsuk meg, különösen nyers hús, vagy zöldségek feldolgozását követően.
• Az elkészített ételt rövid időn belül tálaljuk és fogyasszuk el, a maradékot mielőbb tegyük hűtőbe.
• Húsok készítése során soha ne tegyük a már alaposan átsütött, kész terméket a még feldolgozás előtt használt, korábban a nyers hús tárolására szolgáló edénybe.
• A lejárt szavatosságú terméket ne fogyasszuk el, még akkor sem, ha hűtőben tároltuk.
• A tojásokat feltörés előtt mindig alaposan mossuk át. A nyers tojást tartalmazó ételeket kerüljük a nyári melegben, ezek szinte pillanatok alatt megromolhatnak a hűtőből kivéve. Ez okból a lágytojás fogyasztása sem javasolt, a tojást tartalmazó fogásokat süssük alaposan át.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A gyomorfertőzések többsége ágynyugalom, diéta és bőséges folyadék fogyasztás hatására magától is gyógyul pár napon-egy héten belül. A rizikócsoportba tartozó idősek, kisgyermekek és legyengült immunrendszerű betegek esetében azonban súlyosabb panaszok is jelentkezhetnek, melyek kezelése orvosi segítséget, gyakran kórházi kezelést igényel. Forduljunk orvoshoz, ha elhúzódó, magas láz, véres széklet, csillapíthatatlan hányás, vagy 3 napnál tovább tartó hasmenés jelentkezik. A vizelet csökkenése, a száraz száj, zavartság a kiszáradás jelei lehetnek, gyanú esetén hívjunk orvosi segítséget.