Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Az első 3 év szerepe az allergia és cukorbetegség megelőzésében

Dán kutatók megfigyelései szerint az anyatej hozzájárul a gyermek egészséges bélflórájának kialakulásához, a jótékony tejsavbaktériumok megtelepedéséhez; ezzel is támogatva az immunrendszer fejlődését, a betegségek megelőzését.

Több korábbi kutatás is bizonyította már az anyatejes táplálás előnyeit. A legtökéletesebb táplálék a gyermek számára, mely hosszú távú védelmet nyújt azáltal, hogy a későbbi életkorban is segíti az elhízás, allergia, gyulladásos bélbetegségek és a cukorbetegség megelőzését – sorolja a szoptatás kedvező hatásait dr. Polgár Marianne gyermekgasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az immunrendszer megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen az egészséges bélflóra, az anyatej ennek kialakításában játszik szerepet.

Az újszülött csecsemő bélrendszerében még nincsenek baktériumok, ezek a táplálkozás során, fokozatosan jelennek meg, így fejlődik és változik a bélflóra. Az Applied and Environmental Microbiology folyóiratban megjelent kutatásból az is kiderül, hogy a szoptatás befejezésének, és a hozzátáplálás megkezdésének időszakában - a gyermek 9 és 18 hónapos kora közt - a bél baktérium összetételében jelentős változások figyelhetők meg. Az intenzív változás időszaka egészen 3 éves korig tart, addigra a bélflóra összetétele állandóbbá, stabilabbá válik.

A korábbi megfigyelésekhez képest ez az adat újdonságnak számít, hiszen sokáig úgy tartották, hogy a bélbaktériumok megtelepedésének, a bélflóra kiépülésének intenzív időszaka a gyermek 1 éves koráig tart. A jelenlegi eredmények alapján azonban úgy tűnik, hogy 3 éves korig igen sokat tehetünk a későbbi életkorban megjelenő, népbetegségnek számító kórképek ellen. Számos kutatás bizonyította a pre- és probiotikumok bélflórára gyakorolt kedvező hatását, ezen alapszik a kérdésben kialakított hazai állásfoglalás is – hívja fel a figyelmet dr. Polgár Marianne.

Hazánkban a gyermekorvosok, védőnők, civil szervezetek is csatlakoztak ahhoz a prevenciós programhoz melynek jelszava: „az első 1000 nap táplálása megelőzi a későbbiekben kialakuló egyre inkább elterjedt civilizációs betegségeket, az allergiát, az elhízást, cukorbetegséget, szív és érrendszeri megbetegedéseket”. A prevenció fontos eszközeként jelölték meg a megfelelő terhes gondozást és újszülött kortól kezdve a kedvező bélflóra kialakulásának elősegítését.

Csecsemőkorban a legjobb pre- és probiotikum forrás az anyatej, de ha bármilyen okból nem sikerül a szoptatás, akkor pre- és probiotikummal dúsított tápszer segítheti a jótékony baktériumok megtelepedését a bélben. Későbbi életkorban - ha a gyermeknél a tejtermékek fogyasztása nem okoz panaszt - érdemes napi egy-egy étkezést joghurttal, túróval, kefírrel kiegészíteni. Ha ez nem megoldható, a pre- és probiotikumokat kiegészítésként is adhatjuk tabletta, vagy kisebbeknek por formájában.

0 Tovább

Hozzátáplálási kisokos


Dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának válaszai, a leggyakrabban felmerülő kérdésekre.

Mikor kezdjük?

hozzátáplálás gyakori kérdésekA babák emésztőrendszere a 4. és 6. hónap között éri el a megfelelő fejlettséget, a hozzátáplálást tehát ebben az időszakban kezdhetjük. A mai ajánlások a gyermek 6 hónapos koráig kizárólagos szoptatást javasolnak, ennél tovább valóban nem szükséges várnunk az új ételek bevezetésével. Lehetőség szerint a hozzátáplálást még a szoptatás időszaka alatt kezdjük meg, így az anyatej védőfaktorai segíthetnek az allergiás reakciók megelőzésében.

Mi kerüljön a tányérra?

Először javasolt almalével, vagy reszelt almával kínálni a gyermeket, ezt követheti sárgarépa, őszibarack, burgonya, sütőtök. Lényeges, hogy egy alkalommal mindig csak egyféle ételt kóstoltassunk meg, így az esetlegesen fellépő tünetek – hasmenés, hasfájás, kiütések - kiváltó okát is könnyen beazonosíthatjuk.

Sózzunk, cukrozzunk, ízesítsünk?

A gyümölcsök természetes formában is tartalmaznak gyümölcscukrot, vagy más néven fruktózt, ami kellemes édes ízt biztosít a baba ételeinek. A főzelékeket anyatejjel hígítva szintén kellemes ízű ételt készíthetünk számára. Külön sózásra, édesítésre a kezdeti időszakban nincs szükség.

Teljes kudarc?

Ne essünk kétségbe, ha az új ízek bevezetésével lassan haladunk, az étel elutasításának több oka is lehet. Az elválasztást fokozatosan kezdjük, az első falatokat szoptatás után egy-két kanállal kóstoltatjuk meg a picivel, így előfordulhat, hogy egyszerűen nem éhes. Érdemes hetekkel később visszatérni a „nemszeretem” ételekre, elképzelhető, hogy akkor jóízűen elfogyasztja majd. Minden babának meg kell tanulnia a kanállal történő étkezést, ez gyermekenként eltérő hosszúságú időt vehet igénybe. A tanulási folyamatot segíthetjük azzal, ha kezdetben csak a gyümölcsök (alma, őszibarack) levével kínáljuk meg, a pépes ételek kóstoltatása csak ezt követően történjen.

Liszt előbb, tej később

Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai orvosi ajánlások alapján korábbi időpontra tevődött át a glutén bevezetésének időpontja. Az anyatejes táplálás előnyeit kihasználva a glutént a baba 17. és 24. hetes kora között, kis mennyiséggel kezdve adjuk. A glutén tartalmú  élelmiszerek  fokozatos bevezetésével a „lisztérzékenység”, a coeliakia kialakulásának veszélye csökkenthető, még olyan családok esetében is, ahol van már coeliakiás beteg.
A tehéntej esetében továbbra is a korábbi az érvényes, fogyasztását 1 éves kor alatt nem javasoljuk. A túl korán megkezdett tehéntejes táplálás a csecsemőknél asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat. Főzelékek készítéséhez egy éves kor alatt használjunk inkább anyatejet, vagy tápszert.

0 Tovább

Több az allergiás beteg, de ma már komplex megoldást kínálunk a gyógyításra

A múltról és a jelenről a szakma hazai úttörőjével, a több évtizedes munkájáért Pro Sanitate kitüntetésben részesült dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenterológus főorvossal beszélgettünk.

Dr. Polgár Marianne PhD - gyermekgyógyász - gyermekgasztroenterológus - Budai Allergiaközpont

Ételallergia, lisztérzékenység, laktózintolerancia, tejallergia, speciális tápszerek - a 80-as években, Magyarországon jórészt ismeretlen fogalmak. Miért érezte mégis fontosnak a gyermek gasztroenterológiai rendelés megszervezését?

- A gyermekgyógyászati szakvizsga 1968-as megszerzését követően 1981-ben nyílt lehetőségem a Genfi Gyermekklinikán gasztroenterológiát tanulni. Itthon, az akkoriban még gyerekcipőben járó szakterület fontosságát kevesen ismerték fel. Megfelelő diagnosztikus módszerek nélkül, és a Nyugat-Európában akkoriban már elterjedt, speciális terápiára alkalmas gyógytápszerek hiányában nemcsak a diagnózis megállapításában, de a kezelésben sem tudtunk teljes értékű megoldást kínálni a gyermekek számára. Jórészt a svájci tapasztalatokra alapozva, 1985-ös hazatérésemet követően még az év októberében elindítottuk a gasztroenterológiai rendelést a Madarász utcai Gyermekkórház Rendelőintézetében. A szakrendelés beindításának hiánypótló szerepét a betegszám folyamatos növekedése is igazolta: voltak évek, amikor 10 ezer beteg fordult meg nálunk.

Hogyan sikerült előteremteni a hiányzó diagnosztikai és terápiás eszközöket?

- Mivel külföldi vizsgálótesztek akkoriban nem kerültek az országba, saját fejlesztéssel sikerült a táplálékallergia és lisztérzékenység diagnosztikus eszköztárát bővíteni. A Központi Élelmiszer-tudományi Kutató Intézettel 1988-ban kezdtük a közös kutatómunkát, aminek az eredményeképpen két diagnosztikus eljárásunk került szabadalmazásra. Az egyik szabadalom alapján kifejlesztett allergia vizsgálókészletet a mai napig forgalmazzák. Mindezt azonban még mindig csak fél sikerként könyvelhettük el, hiszen hiába a diagnózis, ha nincsenek a kezeléshez szükséges speciális tápszerek hazánkban. A helyzet az 1990-es évek elején oldódott meg, a gyógytápszerek hazai regisztrációjával és elterjedésével komplex megoldást tudtunk nyújtani a betegek kezelésére.

Több közlemény, könyv, publikáció első, illetve társszerzője, 1992 óta az orvostudomány kandidátusa, számos díj, elismerés birtokosa.  2009-ben Gyermekgasztroenterológiai Életműdíjat vehetett át.  A 2013 októberében átadott, egészségügyi ellátás érdekében kifejtett kiemelkedő szakmai vagy közszolgálati tevékenységért járó Pro Sanitate díj kapcsán mégsem szakmai érdemeit, sokkal inkább a betegekkel való kapcsolat fontosságát hangsúlyozza.

- Természetesen megtisztelő a szakma részéről érkező elismerés, de számomra az igazi örömöt a gyógyításban elért sikerek, betegeim ragaszkodása és szeretete jelentik. Pályám során számos olyan nehézséggel találkoztam, melyek közül sok a mai fiatalok számára már ismeretlen. A betegszám azonban nem változott az elmúlt évek alatt, sőt az allergiások száma folyamatos emelkedést mutat: felszívódási zavarok, coeliakia, laktózérzékenység, tejallergia, s ezek egyéb szakterületeket is érintő jelei: csalánkiütés, ekcéma a leggyakoribb panaszok. Jó érzés, hogy ma már gyors és komplex vizsgálatok állnak rendelkezésre a terápia során korszerű készítményeket alkalmazhatunk, és szükség esetén a diétás tanácsadás is a betegek rendelkezésére áll.  A Budai Allergiaközpontban a mai napig dolgozom, hiszen a szakmai életemben a legfontosabbnak a betegekkel való napi kapcsolatot, a mindennapi gyógyító munkát érzem.

 

 

0 Tovább

Táplálékallergia: tünetek és diagnózis

Csecsemő- és kisgyermekkorban az allergiás megbetegedések leggyakoribb kiváltói a táplálékok. A táplálékallergia tüneteiről és a vizsgálati lehetőségekről dr. Polgár Marianne, gyermek gasztroenterológus ad felvilágosítást.

táplálék allergiaA gyermekkori táplálékallergia előfordulása a 3 év alatti gyermekek körében 6-8% körüli. Az allergiás tünetek leggyakrabban a bőrön jelentkeznek, a csecsemő- és kisdedkori ekcéma oka az esetek közel 30%-ában táplálékallergia. A másik gyakori tünetcsoport a gyomor-és bélrendszert érintő panaszok: a gyermekeknél görcsös hasi fájdalom, hányás, hasmenés, étvágytalanság, a súlyfejlődés megállása tapasztalható.


Reflux mellett gyakran társbetegségként tejallergia is kimutatható, de csecsemő- és kisgyermekkorban a táplálékok okozhatnak légúti tüneteket is. A táplálékallergia legsúlyosabb megjelenési formája az anafilaxia, melyet főként tej, tojás, földimogyoró és hal fogyasztása idézhet elő, az arra érzékeny betegeknél. A gyorsan kialakuló életveszélyes állapot kezelése minden esetben sürgősségi ellátást tesz szükségessé.

 Táplálékallergiára utaló tünetek esetén a vizsgálat első lépése a részletes anamnézis, vagyis a beteg kikérdezése. Gyermekek esetében a szülőknek érdemes végiggondolni, előfordult-e a családban korábban allergiás betegség, milyen ételeket fogyaszt a gyermek, mikor jelentkeztek először a tünetek. Az allergének azonosítása 2 év alatti gyermekek esetében főként vérvizsgálattal történik, általában későbbi életkorban alkalmazzuk a prick-tesztet, de az allergia diagnózisának nélkülözhetetlen része a táplálék elimináció. Ennek lényege, hogy bizonyos ételek, étrendből történő kiiktatásával ellenőrizzük, hogy továbbra is jelentkeznek-e a tünetek. Az allergia diagnózisát igazolja, ha az elvont táplálékokat visszaadva a betegségi tünetek ismét megjelennek.

0 Tovább

Allergiák

blogavatar

Allergia blog információt közvetít a mára szinte minden embert érintő allergiáról legyen az szénanátha, ételallergia, asztma, gyógyszerallergia, fémallergia. Hírek, információk, összefoglalók a megelőzésről, diagnosztikáról, kezelési lehetőségekről.

Utolsó kommentek