Allergiák

Az Allergy Awareness Campaign nevű programsorozat 2014 júniusában indult útjára. Az EAACI szervezésében zajló kampány első lépéseként a dán főváros egy forgalmas terén, két dobozba zárt ember jelképezte, ahogyan a betegség tünetei elzárják a külvilágtól az érintetteket, vagyis az esemény fő üzenetét: „Az allergia csapdájában”. A két napos megmozdulás során az aktivisták tájékoztató anyagokat osztottak szét az érdeklődők részére.

Az EAACI fontosnak tartja a figyelmet ilyen módon is a betegségre irányítani. Felmérésük alapján az allergiás betegek száma Európában eléri a 150 milliót, s a jövőben további emelkedéstől tartanak. Kutatók szerint napjainkban három gyermekből egy allergiás, az elkövetkező tíz évben pedig vélhetően az európai lakásság felénél kimutatható lesz majd a betegség valamilyen típusa. A kampány során a betegség tüneteinek megismertetése mellett, annak egyéb következményeire is igyekeznek felhívni a társadalom figyelmét: az allergia befolyásolja az életminőséget, a betegség egyénenként eltérő súlyossági fokban jelentkezhet, kezelése magas költséggel járhat. Kiemelt figyelmet fordítanak a megelőzés, a korai diagnózis és a személyre szabott kezelés fontosságára.

A kampány egészen 2015 szeptemberéig tart. A program tematikusan felépített, az első, figyelemfelhívó, tájékoztató akciót követően 2014 októberétől a cél az asztma és az allergia kapcsolatának, mind szélesebb körben történő megismertetése.

Az ismertebb krónikus betegségekkel szemben keveset beszélünk, hallunk róla, pedig az asztma valójában közel 300 millió embert érint világszerte. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a betegek közt kiemelkedően magas az allergiások aránya. „Az asztmás gyermekek közel 90 százalékánál, a felnőttek 65 százalékánál észlelhető allergia is, az allergiás asztma tehát az asztmás betegség leggyakoribb típusa.”

Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség. Jellegzetes tünetei a rohamszerűen jelentkező köhögés, sípoló légzés, légszomj, zihálás és mellkasi szorító érzés. A betegek állapotát rendszerint rontja és könnyen rohamot is provokálhat a dohányfüst, a légszennyezettség, sok esetben az erős illatok, vegyszerek belélegzése is. Allergiás asztma esetén a panaszokat emellett a környezetben található allergének – pollenek, háziporatka, penészgomba, háziállatok szőre – is  kiváltják ill. súlyosbítják. A tünetek megfelelő kezeléséhez elengedhetetlen a gyógyszeres terápia. A kezelőorvos által felírt inhalációs szteroidok, hörgőtágítók és allergia ellenes orrspray-k, tabletták segítségével, az asztma és az allergia együttes kezelésével valódi javulás érhető el.

Az asztma tehát nem gyógyítható, de jól kezelhető. A megfelelően beállított gyógyszeres kezelés biztosítja a kontrollt a betegség felett. Segítségével a légúti nyálkahártyán zajló gyulladás csökkenthető, a súlyos rohamok kialakulása megelőzhető és minimálisra csökkenthető a betegség miatt iskolai, vagy munkahelyi hiányzások száma. A jól kontrollált asztma a jó életminőséghez is szükséges.  Erre hívja fel a figyelmet az EAACI több európai országban – Olaszország, Németország, Spanyolország, Franciaország és az Egyesült Királyság – online kampány, a betegszervezetekhez, alapellátást nyújtó szolgáltatókhoz, gyógyszerészekhez eljuttatott nyomtatott kiadványok és sajtómegjelenések segítségével.

A kampány következő állomása, 2015 februárjában az ételallergiákra és a súlyos, életveszélyes tüneteket okozó anafilaxiás sokk felismerésére és megelőzésére hívja fel a figyelmet. Tavasszal a szénanátha és az allergén specifikus immunterápia kerül fókuszba, majd szeptembertől a bőrallergiák megismertetésére kerül a hangsúly.

Egyes vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy éves születésnap előtt szedett antibiotikumok növelik a gyermeknél az asztma kialakulásának kockázatát. Az újabb kutatások szerint az összefüggésben a sérült bélflóra mellett szerepet játszanak genetikai tényezők, és a csökkent immunvédekezés is.

Antibiotikumok és bélflóra

Korábbi vizsgálatok az antibiotikumok szedését a bélflórára, és másodlagosan az immunműködésre gyakorolt káros hatásuk miatt hozták összefüggésbe az asztma kialakulásával. Az antibiotikumok nemcsak a káros, hanem a bélben élő jótékony baktériumokat is pusztítják – magyarázza dr. Somogyi Éva gyermekpulmonológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ennek több negatív hatása is lehet: a gyerekeknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezhet, valamint módosul az immunrendszer működése, amit probiotikumok szedésével lehet ellensúlyozni. A megváltozott bélflóra miatt a gyermekek immunrendszere, az immuntolerancia nem lesz megfelelő, ezáltal fogékonyabbá válhatnak különböző betegségekre, például az asztmára. A kutatás szerint a csecsemőkorban szedett antibiotikum 50 százalékkal növelik meg annak az esélyét, hogy 6 éves koráig a gyermeknél asztmás epizódok jelentkezzenek.

Új megközelítésben

A University of Manchester kutatói szerint viszont nem önmagában az antibiotikum az, ami az asztma kialakulásáért felelős. Vizsgálataik alapján a betegség megjelenésében a sérült immunitás és bizonyos genetikai variáns is szerepet játszik. A kutatási programban születéstől 11 éves korig résztvevő ezer gyerektől vettek vérmintákat. A gyerekeket két csoportba sorolták aszerint,hogy  egy éves korukig egyáltalán nem, vagy legalább egy alkalommal antibiotikum kezelésben részesültek-e . A két csoport tagjaitól vett vérmintákat laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, melynek során  vizsgálták az immunválaszukat kétféle vírusfertőzésre, melyek náthás megbetegedést és a hörgők gyulladását  okozhatják,  illetve a Haemophilus influenzae  és a  Streptococcus pneumoniae bakteriális kórokozókkal  szembeni immunreakciót ellenőrizték. Emellett genetikai teszt vizsgálatok is történtek, melyek során két olyan gént fedeztek fel a 17. kromoszómán, melyek magyarázatul szolgálhatnak az összefüggésre.

A gén, ami asztmát okoz?

A kutatók megfigyelték, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknél egy éves korukig zihálás, nehézlégzés jelentkezett és antibiotikumot szedtek, több mint kétszeresére nőtt az asztma kialakulásának esélye. A vérvizsgálatok során az is kiderült, hogy szervezetükben alacsonyabb volt a fertőzések leküzdéséért felelős, bizonyos citokinek mennyisége. A genetikai vizsgálatok alapján a kutatók úgy vélik, hogy azok a rejtett faktorok, amelyek egyrészt növelik az antibiotikumok felírásának szükségességét, másrészt a későbbi asztma megjelenésének a rizikóját, azok a génekben keresendők, és a 17q21 génvariánssal lehetnek összefüggésben. Ez a génvariáns meghatározó lehet a vírusellenes immunműködésben is.

Nincs új a nap alatt

Régóta ismert, hogy az asztmások családjában halmozottan fordulnak elő allergiás betegségek, vagyis nyilvánvaló a genetikai meghatározottság. Azonban nem maga a betegség, hanem az allergiás hajlam öröklődik. A szülők és a testvérek atópiás betegsége - megváltozott reakciója bizonyos környezeti ingerekkel szemben- erősen megnöveli annak kockázatát, hogy a gyermek asztmás legyen. Gyakorlatilag, ha mindkét szülő allergiás asztmától szenved, a gyermeknek 60-80 %-os esélye van a betegségre. A kutatással kapcsolatban dr. Somogyi Éva azt is elmondta, hogy a genetika fejlődése valóban azt az ígéretet hordozza sokak számára, hogy előbb-utóbb megtaláljuk az „asztma-géneket”. Hiszen korábbi vizsgálatok során kiderült, hogy nem egy asztma-gén létezik, hanem nagyon sok. Az allergiás immunválasz legalább 10 kromoszómához, kromoszómánként több génhelyhez kötődik. Ez lehet az oka annak is, hogy különbségek vannak az asztmás betegek tüneteinek megjelenésében, súlyosságában és azok kezelésre adott válaszreakciójában is.

Tehetünk a megelőzésért!

Addig is, amíg a tudomány nem kínál biztos megoldást a betegség kivédésére, érdemes a környezetünket, életmódunkat úgy alakítani, hogy a születendő gyermeknél csökkentsük a kockázatot. A betegség kialakulásának szempontjából fontos, hogy a gyermek mikor találkozik először és milyen mennyiségben az esetleg tüneteket okozó allergénnel. Dr. Somogyi Éva ezért azt javasolja, hogy törekedjünk a lakáson belüli allergének - penészgomba, házipor-atka - minimalizálására. Az anya terhesség alatti dohányzása, a gyermek megszületését követően a lakáson belüli dohányzás egyértelműen növeli az asztma kialakulásának kockázatát. Emellett a csecsemő táplálása is kiemelt jelentőséggel bír az asztma megelőzésének szempontjából. Családi halmozódás esetén különösen tanácsos, hogy a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet, vagy ennek hiányában magasan hidrolizált tápszert kapjon.

Az allergiás asztma tünetei

Az allergiás asztma az asztmás betegségek leggyakoribb típusa. Az asztmás gyermekek közel 90 százalékánál, a felnőttek 65 százalékánál jelentkezik allergia is. A tavaszi-nyári pollenszezonban magas a levegőben található allergének száma, így különösen fontos, hogy a betegek megismerjék az asztmás rohamot provokáló tényezőket és a megelőzés lehetőségeit.

Eltérő kiváltó okok, azonos tünetek

Az asztmás betegségnek különböző típusai léteznek. Attól függően, hogy a panaszokat mi váltja ki, beszélhetünk például fizikai terhelésre rosszabbodó-, foglalkozási-, vagy allergiás asztmáról. – mondta el dr. Potecz Györgyi, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyásza. A betegség típusától függetlenül, az asztmás betegek állapotát rendszerint rontja és könnyen rohamot is provokálhat a dohányfüst, a légszennyezettség és sok esetben az erős illatok, vegyszerek belélegzése is. Allergiás asztma esetén a panaszok a környezetben található allergének – pollenek, háziporatka, penészgomba, háziállatok szőre - hatására is felerősödnek. A kiváltó okok tehát különbözőek, a tünetek azonban az asztmás betegség típusától függetlenül hasonlóak: köhögés, sípoló légzés, légszomj, zihálás és mellkasi szorító érzés.

A kiváltó okok keresése

Az allergiás asztma vizsgálata történhet Prick-teszt, vagy másnéven bőrpróba segítségével. Allergia esetén, az alkar bőrén ejtett vékony karcolásokra csepegtetett allergén körül duzzanat és vörösség alakul ki és viszketés jelentkezik. Súlyos allergiás tünetek, szezonban történő vizsgálat, vagy antiallergiás gyógyszeres kezelés miatt, illetve terhesség esetén és 2 év alatti gyermekeknél az allergének azonosítása rendszerint vérvizsgálattal történik. Ekkor a vérben keringő specifikus IgE ellenes antitestek szintjét határozzák meg. Ha ez emelkedett, az allergia megléte bizonyított.

Életmódváltás és gyógyszeres kezelés

A panaszokat okozó allergének azonosítása után törekednünk kell rá, hogy a környezetünkben minimalizáljuk azok előfordulását.
• A pollennaptár segítségével és az aktuális heti pollenjelentésből tájékozódhatunk az adott növény virágzásáról és lakóhelyünk levegőjének pollenterheléséről.
• Magas pollenértékeket mutató napokon tartózkodjunk minél kevesebbet a szabadban.
• A lakás szellőztetését ne a reggeli órákban végezzük, a pollen koncentráció rendszerint reggel 5 és 10 óra között a legmagasabb.
• A száradó ruhákat ne teregessük a szabadba, a nedves anyagokon a pollenszemek könnyen megtapadhatnak.
• Csökkenthetjük az éjszaka belélegzett allergének mennyiségét, ha esténként hajmosással szabadulunk meg a napközben lerakódott pollenektől.
• Kertészkedés közben viseljünk allergiások számára kifejlesztett, HEPA-szűrős szájmaszkot. Az utcán vagy kertben viselt lábbelit hagyjuk a lakáson kívül, így is csökkenthetjük a bejutó pollenek mennyiségét.
• Ha autóval utazunk, elindulás előtt javasolt legalább tíz percig alaposan kiszellőztetni, mert leállított motor mellett a gépjárműben por, pollenek halmozódnak fel. Menet közben ne az ablakokat húzzuk le, inkább a légkondicionálót használjuk, a szélvédőre irányítva.

A pollenek mindenütt jelen vannak a levegőben, így elkerülésük még a legnagyobb odafigyelés mellett sem valósítható meg teljes mértékben. A tünetek megfelelő kezeléséhez elengedhetetlen a gyógyszeres terápia. A gyógyszerek beállítása mindig egyénre szabottan történik. A tökéletes kezelés érdekében ne elégedjünk meg a recept nélkül kapható készítmények által nyújtott lehetőségekkel. A kezelőorvos által felírt inhalációs szteroidok, hörgőtágítók és allergia ellenes orrspray-k, tabletták segítségével, az asztma és az allergia együttes kezelésével, valódi javulás érhető el. Allergiás asztma kezelésében bizonyos esetekben megfontolandó az immunterápia alkalmazása is. Az évekig tartó kezelés segítségével a szervezet hozzászokik a korábban tüneteket előidéző anyaghoz, s megtanulja azt panaszok nélkül elviselni. Így az immunterápia jelentősen csökkentheti allergiás asztma esetén a rohamok gyakoriságát is.

A várandósság utolsó három hónapja kulcsfontosságú lehet a születendő gyermek egészsége szempontjából. A magas pollenkoncentráció ebben az időszakban növelheti az asztma kockázatát.

Öröklődés és környezet

Az allergiára való hajlam öröklődik, egy szülő esetén 30, míg két allergiás szülő esetén már közel 80 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is valamilyen formában jelentkezik a betegség – magyarázza dr. Hidvégi Edit gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Azt, hogy az öröklött hajlamból valóban kialakul-e allergia, több tényező is befolyásolja. A környezetnek különösen fontos szerepe van ebből a szempontból. Ezért javasoljuk például, hogy allergiára hajlamos kisgyermekeknél fordítsunk külön figyelmet a hozzátáplálásra, hogy a gyermek környezetében igyekezzünk minimalizálni a lakáson belüli allergének: penészgomba és poratka számát. Korábbi kutatások alapján született az az ajánlás, mely szerint allergiás családban a gyermek születésének időpontját nem célszerű a magas pollenkoncentrációval járó hónapokra időzíteni. Svéd kutatók eredményei pedig most a terhesség utolsó három hónapjának fontosságára hívják fel a figyelmet.

Az utolsó trimeszter

A várandósság utolsó harmada különösen jelentős a tüdő fejlődésének szempontjából. Erre az időszakra tehető a léghólyagocskák kialakulása, a tüdő egyre nagyobb felületének létrejötte. A 28. hét körül kezdődik azon felületaktív anyagok termelése, amelyek megakadályozzák a magzat tüdőben található léghólyagok összetapadását, ezáltal lehetővé téve a születés utáni megfelelő légzést. Az ebben a kritikus időszakban átélt kedvezőtlen külső tényezők mind károsan befolyásolják a légzőszerv megfelelő fejlődését.

Gyermekkori asztma és pollenek

Az asztma a légutak gyulladásával járó, krónikus betegség. Kialakulásának kockázatát növeli: a családi halmozódás, a passzív dohányzás, a koraszülöttség, a korai légzőrendszeri fertőzések is, a gyermekkori asztma létrejöttét illetően azonban a vezető rizikófaktor az allergiára való hajlam. A svéd Umea University kutatói 110,000 várandósság alakulását követték nyomon a gyermekek megszületését követő első év végéig. Megfigyeléseik alapján az utolsó trimeszter idején magas pollenkoncentrációban fejlődő gyermekek az első évben gyakrabban szorultak kórházi kezelésre, asztmatikus tünetek miatt. A kutatók feltételezik, hogy az öröklődés mellett az összefüggés oka a magas pollenkoncentráció, mely befolyásolja a gyermek és immunrendszerének fejlődését is. Lehetségesnek tartják, hogy az allergiás, asztmás édesanyánál ebben az időszakban kialakult súlyosabb légzőszervi panaszok miatt bekövetkező koraszülések is szerepet játszanak az asztma kialakulásában. A koraszülés ugyanis, ahogyan már korábban is említettük önmagában is a légúti betegségek rizikófaktora a születendő gyermeknél.

www.allergiakozpont.hu

Az asztma a légutak gyulladásos betegsége. Kialakulása ellen már a várandósság alatti időszakban is sokat tehetünk. Különösen azokban a családokban kell ügyelni a megelőzésre, ahol gyakoriak az allergiás betegségek. Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász tanácsai:

Allergénmentes környezet

Az allergiás asztma megjelenésében az öröklődés mellett környezeti tényezők is fontos szerepet játszanak.
A betegség kialakulásának szempontjából fontos, hogy a gyermek mikor találkozik először és milyen mennyiségben az esetleg tüneteket okozó allergénnel.
Ezért javasoljuk például, hogy a parlagfű allergiás szülők gyermeke a téli időszakban szülessen.

A lakáson belüli allergének (penészgomba, háziporatka) minimalizálására is törekednünk kell.

Várandósság alatt

Kutatási eredmények alapján a terhesség alatt elfogyasztott nagyobb mennyiségű zöld- és sárga zöldségek, citrusfélék és béta-karotin megelőzheti a születendő gyermeknél az ekcéma kialakulását, a magasabb E-vitamin bevitel pedig csökkentheti a csecsemőkori asztmás légzés előfordulását. Az anya terhesség alatti dohányzása, a gyermek megszületését követően a lakáson belüli dohányzás is egyértelműen növeli az asztma kialakulásának kockázatát.

Az anyatej szerepe

A csecsemő táplálása is kiemelt jelentőséggel bír az asztma megelőzésének szempontjából. Családi halmozódás esetén különösen fontos, hogy a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet, vagy ennek hiányában magasan hidrolizált tápszert kapjon.

Probiotikumok és megelőzés

Tudományos vizsgálatok igazolják a probiotikumok szerepét az allergia megelőzésében. Csecsemőkorban a jótékony baktériumok csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát. A későbbi életkorokban, bizonyos esetekben szintén eredményes a probiotikumok adása, de ekkor már nem játszik szerepet az allergia-megelőzésben.