Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A kullancscsípés húsallergiát okozhat?

A kullancscsípés húsallergiát okozhat?

Az Egyesült Államokban egyre terjed a Lone Star névre keresztelt kullancsfaj, melynek csípése után jobb kerülni a vörös húsok fogyasztását. Az élősködő által okozott allergiás esetek, már több európai országban is megjelentek.

Kiütések, testszerte jelentkező ödéma, viszketés, vagy akár anafilaxiás sokk is lehet a következménye, ha valaki a Lone Star kullancs csípését követő időszakban vörös húst fogyaszt – írja a CBS News. A probléma nem új, de a kullancsok agresszív terjedése miatt egyre gyakoribb. Hasonló eseteket Európából spanyol, német, svéd és angol területekről is jelentettek, de Ausztráliában, Japánban és Koreában is okozott már riadalmat az élősködő csípése.

A jelenségre az alfa-galaktóz nevű szacharid ad magyarázatot, mely a vörös húsokban is megtalálható, és a Lone Star is hordozója. Az alfa-galaktóz az emésztőrendszerbe jutva nem okoz problémát, de a kullancscsípés során a véráramba kerül, ennek hatására pedig ellenanyag termelődik a szervezetben. A folyamatnak semmilyen jele nincs, a tünetek egészen addig nem jelentkeznek, amíg a beteg újra vörös húst nem fogyaszt. A korábban panaszmentes személyeknél a sertés-, marha-, vagy vadhús hosszabb emésztése miatt a tünetek nem azonnal, hanem átlagosan 5-7 óra múlva jelennek meg.

A tünetek súlyossága egyénenként változhat. Van, akinél soha nem jelentkezik allergiás reakció a kullancscsípés után, és van, aki már az első alkalommal súlyos tüneteket produkál. A szakemberek még nem látják a betegség lefolyásának pontos ütemét, de a súlyosabb – epinefrin injekciót igénylő - esetek rendszerint megmaradnak; az enyhébb – antihisztaminos kezelésre is jól reagáló - betegek javulásra is számíthatnak, később kisebb mennyiségű vörös húst panaszmentesen fogyaszthatnak.

Kell-e félnünk hasonló esetektől?
A hazai helyzetre vonatkozó kérdésünkre reagálva dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa elmondta, hogy a praxisában nem találkozott még hasonló esettel, mivel alig elképzelhető, hogy valakit ez a kullancs csípjen meg Magyarországon. „Különleges, ritka esetek ugyan valóban előfordulhatnak, a híroldalon leírt tünetek hátterében azonban több más kiváltó ok is állhat. Amit mindenképp érdemes szem előtt tartani, hogy az enyhébb panaszokat sem szabad elbagatellizálni, mert idővel egyre súlyosabb formában jelentkezhetnek. Ha valaki az étkezéssel összefüggően hasonló tüneteket észlel magán, feltétlenül forduljon orvoshoz! A megfelelő vizsgálatok elvégzésével meghatározható, hogy mi az, ami a panaszait kiváltja.”

0 Tovább

Csalánkiütést okozhat az eperallergia

Bizonyos ételek fogyasztását követően, allergiás panaszok jelentkezhetnek. A bőrtünetek közül is kimagasló, a lakosság közel 20 %-át érintő probléma a csalánkiütés – más néven urticaria – mely a bőr felsőbb rétegeinek duzzanatával járó tünetegyüttes.

Az ödéma kialakulásának oka a hisztamin nevű anyag felszabadulása – magyarázza dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus,a Budai Allergiaközpont orvosa. Az urticaria jellegzetes tünetei, a testszerte jelentkező, viszkető csalánfoltok – az akár hónapokig is fennálló krónikus csalánkiütés kivételével - rendszerint gyorsan, akár percek alatt kialakulhatnak, és pár óra, bizonyos esetekben napok alatt elmúlnak. Súlyosabb esetekben a kiütések mellett az ajkak, szemhéjak és nyelv duzzanata is megfigyelhető.

Hisztamin és bőrtünetek

Az arra érzékenyeknél csalánkiütést okozhat a magas hisztamin tartalmú ételek, így például az eper fogyasztása is. Az ún. hisztamin-liberációt okozó anyagok allergiás reakció nélkül is képesek a hízósejtekből hisztamint felszabadítani. Az eper mellett ilyen tulajdonságokkal rendelkezik még a sajtokban is megtalálható tiramin, a tartósítószerként használt szalicil, illetve számos gyógyszer (aspirin, nem szteroid gyulladásgátlók) is.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Amennyiben az eper fogyasztását követően szokatlan tüneteket észlelünk, akár a szájüregben, a bőrön, vagy gyomor-bélrendszeri panaszok jelentkeznek, az első teendő a tüneteket okozó étel elhagyása. Ez azért szükséges, mert ha ezekkel az ételekkel a rájuk érzékeny egyén újra találkozik, a csalánkiütések ismételten megjelennek, esetleg a kiterjedésük fokozódhat, ödéma jelenhet meg az ajkakon, füleken, szemhéjakon, akár a gégében is. Ez bizony már nem veszélytelen állapot, sürgős orvosi ellátást igényelhet – figyelmeztet a doktornő.

Bármikor jelentkezhet

Allergia bármely életkorban jelentkezhet, így azoknak a felnőtteknek is érdemes komolyan venniük a tüneteket, akik korábban panaszmentesen fogyaszthatták a kérdéses élelmiszert.

A későbbi, esetleg súlyosabb problémák megelőzése mellett természetesen az akut panaszok csillapításában is kérhetjük az orvos segítségét: antihisztamin tartalmú gyógyszerek segítségével csökkenthető a csalánkiütés által okozott duzzanat és kellemetlen viszketés.

Más is okozhat csalánkiütést?

A csalánkiütés hátterében álló okok tisztázása nem csak a súlyosabb szövődmények megelőzése miatt fontos. A tüneteket számtalan egyéb tényező - gyógyszerek, tartósítószerek, egyéb élelmiszerek, kozmetikumok összetevői, bélférgek, baktériumok fehérjéi, gyomorsav-hiány, vagy túltengés - is kiválthatja. Az alapos kivizsgálás során megállapítható, hogy a panaszokat valóban az eper fogyasztása váltotta-e ki, s így az is bebizonyosodhat, hogy a kedvelt gyümölcsöt a későbbiekben esetleg mégsem kell szükségtelenül mellőznünk az étrendből.

0 Tovább

Csalánkiütés, orrdugulás? Kezdje mediátor diétával az újévet!

A hagyományosan összeállított ünnepi menüsor több olyan élelmiszert is tartalmaz, melyek lebontása során hisztamin szabadul fel a szervezetben. Az ilyen típusú ételek fogyasztása, az arra érzékenyeknél panaszokat okozhat: csalánkiütés, arcdagadás, kivörösödés, tüsszögés, orrdugulás jelentkezhet. A tünetek kezelésében a mediátor diéta segíthet.

Álallergia

Nem valódi allergiás reakcióról van szó, az immunrendszer nem vesz részt a tünetek kialakulásában – ismerteti a folyamat lényegét dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az álallergia valójában emésztési probléma, mely a túl sok hisztamint tartalmazó, vagy a szervezetben hisztamint felszabadító ételek fogyasztásának hatására okoz panaszokat. A tünetek kialakulása az étkezés után 30-60 perccel jellemző, de előfordulhat, hogy csak néhány nap elteltével jelentkeznek. A tünetek erőssége ezen kívül függ még az elfogyasztott ételek és az így felszabaduló hisztamin mennyiségétől is. Rontja a helyzetet, ha a beteg diamino- oxidáz (DAO) szintje alacsony, tehát a szokásosnál nagyobb mennyiségben felszabaduló hisztamint nem tudja lebontani.

Diós, mákos beigli, töltött káposzta, halak és vörösbor

Az ünnepek alatt több olyan ételt is fogyasztunk, melyek panaszokat okozhatnak – hívja fel a figyelmet dr. Balogh Katalin. A leggyakoribb hisztamint tartalmazó, vagy hisztamint felszabadító élelmiszerek:
- halak: tonhal, szardínia, szardella, füstölt hering, ikra.
- érett sajtok: ementáli, camembert, rokfort, stilton, gouda, cheddar, minden penészes és füstölt sajt. - alkoholok: vörösbor, fehérbor, pezsgő, sör.
- húsfélék: érlelt kolbász, sonka, szalámi, füstölt hús, sertéshús, belsőségek.
- zöldségek, gyümölcsök: spenót, borsó, lencse, bab, savanyú káposzta, paradicsom, ketchup, eper. papaya, ananász, szója, mák, mogyoró, mogyorókrém.
- egyéb: tojásfehérje, csokoládé, fahéj, sörélesztő.  

Diétával kezelhető

Panaszok esetén - ha felmerül a gyanú, hogy a tünetek a hisztaminnal állnak összefüggésben - a diagnózis allergia vizsgálat segítségével megállapítható.  Az allergológiai szakvizsgálat során álallergiára utalhat a negatív vérteszt, a jellegzetes tünetek megléte mellett. A betegség diagnózisához gyakran szükséges belgyógyászati, gasztroenterológiai kivizsgálás is.  A tünetek a diéta megtartása mellett megszüntethetőek. A Budai Allergiaközpont főorvosától azt is megtudtuk, hogy hosszútávon nem tartható, rendkívül szigorú diétára van szükség, melynek alapja a magas hisztamin tartalmú ételek kerülése, szükség esetén DAO enzim, tabletta formájában történő pótlásával. Az álallergia nem életre szóló betegség, a későbbiekben - bizonyos szabályok betartása mellett - akár újból is fogyasztható a korábban panaszt okozó élelmiszer.

 

0 Tovább

Óvatosan fogyasszon alkoholt, ha érzékeny a hisztaminra!

A közelgő ünnepi időszakban az is elfogyaszt néhány pohárral, aki év közben csak ritkán iszik alkoholt. A kulináris élvezeteken túl, egészségünk szempontjából sem mindegy, hogy milyen italt választunk majd a karácsonyi menü mellé, vagy az újévi koccintáshoz. Néhány alkohol hisztamin tartalma ugyanis kifejezetten magas, így az arra érzékenyeknél panaszokat okozhat.


Fejfájás, kiütés, hasmenés

A hisztamin intolerancia kiváltó oka a diamino-oxidáz nevű enzim csökkent termelődése a szervezetben. A hisztamin lebontását végző enzim hiányában a beteg, hisztaminban gazdag ételek fogyasztása után kellemetlen tünetek megjelenését tapasztalhatja: fejfájás, kiütések, viszketés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom jelentkezhet – sorolja a jellegzetes panaszokat dr. Augusztinovicz Monika, a Budai Allergiaközpont fül-orr-gégész orvosa. A vörösbor hisztamin tartalma igen magas, emellett az alkoholos italok többsége fokozza a szervezet hisztamin termelését is, így igen gyakran járulnak hozzá a tünetek megjelenéséhez az arra érzékenyeknél.

Válassza inkább a fehéret!

Az alkoholos italok között első helyen a vörösbor áll, mely a legmagasabb hisztamin tartalommal rendelkezik. A német, Der Hautarzt folyóirat egy régebbi,  1993-as számában jelent meg egy kutatás, mely az egyes borfajták elfogyasztásának következtében fellépő, kellemetlen tünetek kialakulásának okát vizsgálta, külön figyelmet szentelve a hisztamin szerepének az egyes panaszok létrejöttében.  A kutatás során 52 fajta bor (vörös, fehér és pezsgő) és 17 féle sör hisztamin értékelését végezték el radioimmunoassay (RIA) módszerrel. Az igen érzékeny mérési módszer segítségével megállapították, hogy a hisztamin szint a vörös borok esetében a legmagasabb (60-3800 microg /l). Ennél valamivel alacsonyabb a pezsgő hisztamin tartalma (15-670 micog/l). A sorban következő alkohol a sör (21-305 microg/l), a legkevesebb hisztamint pedig a fehér bor tartalmazza (3-120 microgrammes/l).

Nem csak az alkohol tartalmaz hisztamint

Hisztamin intolerancia esetén az absztinencia sem jelent panaszmentességet, az alkoholos italok mellett ugyanis léteznek egyéb, kifejezetten magas hisztamin tartalmú ételek is, például a sajtok- különösen a Camembert, Brie, Gruyere, Cheddar, Roquefort,Parmesan- , sörélesztő, kagyló, a halak többsége, a halkonzerv. Ezen kívül a paradicsom - különösen a konzerv, paradicsompüré, ketchup - a spenót, csirke, sertés, marha kolbász és sonka, különösen a szárított termékek. A csokoládé, fermentált szója termékek, szója szósz minden fermentált zöldség és a savanyú káposzta. Egyes ételek a szervezet saját hisztamin termelését fokozzák. Ilyen a nyers tojásfehérje, kagyló, eper, paradicsom, hal, csokoládé és az ananász. Panaszok esetén, amennyiben az allergiát kizártuk és hisztamin intolerancia gyanúja megalapozottnak tűnik, vérvételt végzünk.  Laboratóriumi vizsgálattal igazolható a diamino-oxidáz enzim csökkent szintje.  Diéta mellett étkezés előtt az enzim tabletta formájú bevétele jelent megoldást.

0 Tovább

Új irányelvek az atópiás ekcéma kezelésében

A júniusban megrendezett, 2013-as Allergológiai Világkongresszuson az atópiás ekcémával kapcsolatos legfrissebb eredményeket is megismerhették az érdeklődők. Az elhangzott újdonságokról Dr. Garaczi Edina, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-allergológusának segítségével számolunk be.



Mi okozza az atópiás ekcémát?

Ma már jól ismert, hogy a csecsemőkori atópiás ekcémát a bőr kifejezett kiszáradása okozza. Ennek hátterében a kutatók a bőrben egy bizonyos anyag, a filaggrin fehérje kóros, vagy csökkent termelődését igazolták, melyet az adott gén hibás működése okoz. Emellett bizonyos lipidek, ceramidok csökkent termelése is hozzájárul a bőr kiszáradásához. Az atópiás ekcéma kezelésében tehát az első és alapvető lépés a bőr megfelelő zsírozása: lipidpótló, esszenciális zsírsavakban gazdag testápolókkal. Minden tényező, ami fokozza a bőrszárazságot,- például téli hideg idő, szél, vagy víz- rontja az ekcémát. Emellett az is jól ismert, hogy pszichés tényezők, stressz nagymértékben befolyásolják a tüneteket.

Igaz, hogy minden esetben ételallergia áll az atópiás ekcéma hátterében?

Nem igaz. Korábban azt feltételeztük, hogy a csecsemőkori ekcémát valamilyen étel (például tej vagy tojás) fogyasztása okozza. Az utóbbi években végzett kutatások eredményei viszont azt igazolták, hogy az ekcémás csecsemők csak egy részénél alakul ki valódi ételallergia. Az ételallergia biztos diagnózisa diétát követően végzett terheléses vizsgálattal állítható fel, amikor például tejtermék vagy tojás tartalmú ételek adása után megfigyeljük a gyermekek bőrtüneteit. Csak akkor kell diétát tartani, ha az adott étel fogyasztása után biztosan romlanak az ekcémás tünetek, tehát az összefüggés egyértelműen igazolható. Nagyon fontos, hogy sem a laborvizsgálatok, sem a bőrtesztek nem nyújtanak biztos diagnózist, így önmagukban ezek alapján sose kezdjünk gyermekünknél diétát.

Újdonságok az ekcémás csecsemők hozzátáplálásáról

A csecsemők hozzátáplálását 4-6 hónapos kor között kell elkezdeni. Nagyon fontos, hogy a hozzátáplálást az anyatejes szoptatás mellett kezdjük el, így csökken az allergiás érzékenység kialakulása. Korábban az ekcémás csecsemőknél a gyakori allergiát okozó tejtermékek, vagy tojás bevezetése csak 1 éves kor után volt javasolt. Széles körű klinikai vizsgálatok eredményei alapján ezt az időpontot jelenleg 4-6 hónapos kor közé teszik. Ebben az életkorban az elfogyasztott ételekre úgynevezett tolerancia alakul ki, vagyis a csecsemők hozzászoknak az elfogyasztott ételekhez. Későbbi életkorokban a tejfehérjék vagy a tojás allergének már gyakrabban provokálhatnak allergiát. Vagyis a gyakori allergének bevezetését is fél éves kor körül javasolt elkezdeni, kis mennyiségekben, feldolgozott formákban (tejtermékek, tojást tartalmazó ételek formájában). Az új ajánlások ezen kívül nem javasolnak diétát sem terhesség alatt, sem szoptató édesanyáknak.

Hisztamin felszabadító ételek kerülése

Bizonyos gyümölcsök (eper, málna) a hisztamin felszabadító tulajdonságuk miatt 2 éves kor alatt továbbra sem javasoltak. Hasonlóak az érlelt sajtok (camembert, brie sajt) és bizonyos halfélék is. Tartósítószerek, színezőanyagok, aromák szintén fokozott hisztamin felszabadulást okozhatnak, ezzel rontják a meglevő ekcémás tüneteket, ezért ezeket továbbra is érdemes kerülni.

 

0 Tovább
«
12

Allergiák

blogavatar

Allergia blog információt közvetít a mára szinte minden embert érintő allergiáról legyen az szénanátha, ételallergia, asztma, gyógyszerallergia, fémallergia. Hírek, információk, összefoglalók a megelőzésről, diagnosztikáról, kezelési lehetőségekről.

Utolsó kommentek