Járt már orvosnál, de úgy gondolja, a tüneteket egyedül is képes csillapítani? Szed valamilyen gyógyszert, de nem tudja, pontosan mire? Csak néhány azok közül a tévedések közül, amelyekkel kínszenvedéssé változtathatjuk az allergiaszezont. Szakértőnk segítségével megoldást is kínálunk a problémákra.
„Ez csak allergia, egy kis tüsszögést még kibírok.”
Az egyik leggyakoribb tévedés az allergiával kapcsolatban. A szénanáthás tüneteket az emberek hajlamosak egy egyszerű náthához hasonlítani és elbagatellizálni a kezelés jelentőségét. Allergia bármilyen életkorban, bárkinél jelentkezhet – figyelmeztet dr. Balogh Katalin allergológus, az Allergiaközpont főorvosa. A szakszerű terápia nemcsak a mindennapokat teszi könnyebbé, de a megfelelő kezeléssel megelőzhető a betegség súlyosbodása is. Kezeletlen esetben a betegeknél gyakran újabb allergiák jelennek meg, de súlyosabb szövődménye lehet az asztma is.
„Orrdugulásra orrcsepp, nem?”
Az sem jobb, ha a beteg érzi, hogy visszatérő panaszai vannak, emlékszik, hogy tavaly is március környékén kezdődött az orrdugulás, orrfolyás, szemviszketés, könnyezés, ezért aztán öngyógyításba kezd – számol be kedvezőtlen tapasztalatairól dr. Balogh Katalin. Keres valamilyen recept nélküli szert a gyógyszertárban és alkalmazni kezdi anélkül, hogy a tünetek kiváltó okát ismerné. Az allergia kezeléséhez elengedhetetlen, hogy pontosan meghatározzuk, hogy mi az, ami a panaszokat okozza. Allergiavizsgálat után van lehetőségünk személyre szabott kezelést összeállítani, amivel valódi javulást érhető el. Az öngyógyítás szerencsésebb esetben csak hasztalan lesz, de van, amikor ártalmas is. A nem megfelelően használt orrcsepp például az orrnyálkahártyát is könnyen tönkreteheti. A tartós orrdugulás emellett nem ritkán vezet idült arcüreggyulladáshoz, amit esetleg operálni kell.
„Még nem érzek semmit. Az idei szezont megúszom valahogy.”
Egyben biztosak lehetünk: az allergia magától nem múlik el. Elképzelhető, hogy évente más erősségben tapasztaljuk a tüneteket, ez részben az időjárás függvénye is, de mindenképpen készüljünk fel az allergén növény virágzásának időszakára. Az Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy a tüneti kezelés akkor lesz a leghatékonyabb, ha a készítményeket akkor kezdjük el alkalmazni, amikor az allergén pollenek megjelennek a levegőben. Ehhez egyrészt követnünk kell az aktuális pollenjelentést, másrészt időben fel kell íratnunk a szakorvossal a szükséges gyógyszereket.
„Az allergia is csak egy állapot, nem betegség.”
Való igaz, hogy a mindennapokat nem kell, hogy az allergia határozza meg, de érdemes némi alkalmazkodással megkönnyíteni a saját helyzetünket. Nem szerencsés például a szabadban teregetnünk, mert utána a nedves ruhákra tapadt pollenek ezreit szállítjuk a házba, majd viseljük az öltözékünkön naphosszat. Reggel 5 és 10 között lehetőleg ne tervezzünk szabadtéri programot, de szeles, meleg napokon se, mert a pollenszám ilyenkor a legmagasabb. Esténkénti hajmosással az éjszakai pihenést tehetjük nyugodtabbá, de az utcai cipők, ruhák külön helységben való tárolásával is csökkenthetjük a lakásba jutó pollenek számát.
Elege van az allergiából?
Ha úgy érzi, a helyzet évről-évre romlik, a tünetek a kezelés ellenére sem múlnak el teljesen, vagy egyszerűen csak elege van a gyógyszerszedésből, akkor érdemes megismernie az immunterápiát. Ez a kezelés lehetőséget biztosít arra, hogy átlagosan 3 év elteltével akár 10-12 évre tünetmentes legyen. Dr. Balogh Katalin szerint a javulás már a kezelés első évében észlelhető, a betegek 80 százaléka a tünetek jelentős csökkenéséről számol be. Az immunterápia lényege a szervezet hozzászoktatása az adott allergénhez, célja a kóros immunválasz mérséklése, a gyógyszerszedés csökkentése. A módszer tehát nem pusztán tüneti kezelést nyújt, de segítségével elérhető az allergiás tünetek megszűnése. Az immunterápia segítségével az is megelőzhető, hogy a betegnél újabb allergiák, vagy szövődményként asztma jelenjen meg.
Az immunterápia előnye a hagyományos kezelésekkel szemben az, hogy nemcsak a tüneteket enyhíti, hanem az allergia kiváltó okára hat. Poratka allergiában – mivel nem szezonális allergiáról van szó – még nagyobb a jelentősége, hiszen a betegnek akár egész évben gyógyszert kellene szednie.
Az allergiások számának az utóbbi évtizedek során tapasztalt drasztikus emelkedése miatt, egyfajta civilizációs betegségként tekintünk rá, azonban ez nem jelenti azt, hogy a betegség korábban ne létezett volna. Időszámításunk előtti időkből is maradtak már fenn az allergia jelenlétére utaló történetek. Claudius római császár fia például lószőr allergiától szenvedett, vélhetőleg ez okozta, hogy Britannicus könnyes szemekkel és kiütésekkel reagált az állatok közelségére. Feltehetőleg az allergiához kötődik Lucretius, római filozófus megállapítása is, miszerint: ami az egyiknek gyógyszer, a másiknak méreg. Az allergia „modern” korszaka azonban az 1800-as években indult el, a szénanátha fogalmának meghatározásával.
A légúti allergiák tünetei tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás formájában jelentkeznek. Emellett szem-, és torokviszketés, könnyezés is kialakulhat, szemvörösséget okozó allergiás kötőhártya-gyulladás is előfordulhat. Tüneti szerekkel – szájon át szedhető antihisztaminok és helyileg ható lokális szteroid készítményekkel – a panaszok mérsékelhetőek, segítségükkel a beteg átvészelheti az allergén növény virágzásának időszakát.
Utolsó kommentek