Allergiák

Az őszi-téli időszakban igyekszünk felkészülni a betegségek megelőzésére. Az immunrendszer erősítésében az étkezéseknek is fontos szerepe van. Ha úgy érzi, hogy a saláták és gyümölcstálak távol állnak az ízlésétől, kóstolja meg a Vitamin golyó nevű édességet!

Sokan gondolják, hogy az egészségesként emlegetett étkezési szokásokat egyszerűen nem nekik találták ki. Nem szeretik a zöldségeket, a gyümölcsöket is alig, az édességekről pedig nehezen mondanak le - meséli Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusa. Elsősorban nekik szeretnénk most kedvezni az alábbi recepttel, de a Vitamin golyót tej- és tojásallergiások, laktózérzékenyek is elkészíthetik.

Mit tartalmaz a recept?

A sütemény összetevői között megtalálható a sárgarépa, ami magas béta-karotin tartalmának köszönhetően nemcsak a szem és a bőr egészségét védi, de egyben kiváló antioxidáns is, így segíti az immunrendszer működését, véd a fertőzések ellen és lassítja a sejtek elöregedését. A hozzáadott dióval értékes telítetlen zsírsavakat, fehérjét, ásványi anyagokat (Mg, K, Ca), és vitaminokat (E-, B-vitamin) juttathatunk a szervezetünkbe. A mézet már a római gladiátorok is szívesen fogyasztották, hogy növeljék erejüket, a citrom pedig közismert C-vitamin forrás.

A recept különlegessége a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag búzacsíra. Elsőként a magas E-vitamin-, kálium-, és foszfortartalom emelendő ki, de a vas, cink, B1-, B2-, B6-vitamin, folsav, biotin, króm, magnézium, kalcium mennyisége sem lebecsülendő. Az egyik legjelentősebb antioxidáns hatású zsíroldékony vitamin az E-vitamin. Képes késleltetni az öregedést, hatékonyan védi az immunrendszert a károsító anyagoktól is.  A B-vitamin csoport tagjai az anyagcsere, az immunrendszer és az idegrendszer megfelelő működésében játszanak fontos szerepet. Felhasználása széleskörű, fogyaszthatjuk nyersen salátákba, kefirbe, joghurtba, édességekbe szórva. Dió kiváltására fele-fele arányban keverve, bármelyik diós étel készítéséhez felhasználhatjuk.

Hozzávalók:
- 200g sárgarépa
- 50g dió
- 50g búzacsíra
-30g kókuszreszelék
- 2 evőkanál méz
- a citrom

Elkészítés:
A sárgarépát meghámozzuk és kis lyukú reszelőn lereszeljük, közben a diót alaposan ledaráljuk. Egy mély tálban összekeverjük a reszelt sárgarépát, darált diót, búzacsírát, a kókuszreszelék 2/3 részét és a citrom lereszelt héját. Hozzáadunk annyi citromlevet, hogy jól formázható masszát kapjunk és édesítjük kevés mézzel. 1-2 órán keresztül hűtőben pihentetjük, hogy összeérjenek az ízek. Végül kis golyókat formázunk belőle és a maradék kókuszreszelékbe forgatjuk.

A rizsdara a lisztérzékenyek étrendjében is jól használható összetevő, különösen azok számára jó alternatíva, akik a kukoricadara ízét nem kedvelik.

A rizs 77% százalék keményítő formájában jelenlévő szénhidrátot, 7-8% fehérjét és 1,3 % zsírt tartalmaz, továbbá 0,6%-a ásványi anyagokból és nyomelemekből áll. Főként foszfort, vasat, magnéziumot, cinket tartalmaz. Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusa elmondta, hogy a rizsdara készítése során a rizsszemeket apró szemcsékké őrlik, így az értékes összetevők nem vesznek el, íze is a megszokottal teljesen megegyező, állagánál fogva viszont sokoldalúan használható.

Hagyományos búzadara helyett főleg 2 alapanyag közül választhatnak a lisztérzékenyek: rizsdara vagy kukoricadara.  A kukoricadara jobban elterjedt, az ára is kedvező, azonban sok gluténérzékeny beteg nem fogyasztja szívesen, jellegzetes kukorica íze miatt.  Számukra lehet jó választás a rizsdara, mely gluténmentes alapanyag, és kiválóan helyettesíti a hagyományos búzadarát. Jól használható tejbegríz, grízes tészta, túrógombóc, esetleg sütemények felhasználásához is, mint a gyümölcsös túrószelet esetében is. A recept érdekessége a hozzáadott útifűmaghéj, mely magas rosttartalmánál fogva kedvezően hat az emésztésre.

Gyümölcsös túrószelet

Hozzávalók:

- 500 g túró
- 175 g natúr joghurt
- 5 db tojás
- 5 evőkanál rizsdara
- 5 evőkanál xilit
- 1 evőkanál útifűmaghéj
- 1 db citrom reszelt héja
- 2 db őszibarack
- 1 fürt szőlő

Elkészítés:

A tojásokat szétválasztjuk, a sárgájához adjuk a xilitet és fehéredésig keverjük. Ezután hozzáadjuk a széttört túrót, rizsdarát, útifűmaghéjat, joghurtot és a citrom reszelt héját. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, majd óvatosan a túrós masszához forgatjuk. Végül sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük és a tetején szépen elrendezzük a vékony szeletekre vágott barackot és a szőlőszemeket. 180 fokra előmelegített sütőben 30-40 perc alatt készre sütjük.

Az utóbbi években egyfajta divattá vált gluténmentes ételeket fogyasztani, a táplálkozási irányelv új kultuszát elterjedt fogyókúrás, életmódváltó programok is népszerűsítik. Valóban mindenkinek indokolt a glutén teljes mellőzése az étrendből?

Egy 2013-as kutatás szerint a megkérdezett felnőttek közel egyharmada szeretné jelentősen csökkenteni, vagy teljesen száműzni étrendjéből a glutént. Az Egyesült Államok táplálkozási szokásait célzó vizsgálatban ez eddig a legmagasabb arány. A NPD’s Dieting Monitor kampány 1976 óta követi nyomon a lakosság étkezési szokásainak változásait, s míg az elmúlt évtizedekben az egészséges táplálkozás mérföldköveit elsősorban a zsíros, cukrozott ételek kerülése, a sófogyasztás csökkentése, a koleszterinszint normál értéken tartása jelentette, az egészség zálogaként tavaly januárban a megkérdezettek 30 százaléka a glutén mellőzését jelölte meg. A hangsúly tehát eltolódott és ez a jelenség nemcsak a tengerentúlon, de Európában is megfigyelhető. Hazánkban is egyre nagyobb a választék gluténmentes ételekből, a diétához a liszt alternatívájaként kínált gabonafélékből, és az étel házhoz szállító cégek kínálatában is megtalálható a gluténmentes menüsor. De valóban mindenkinek szükséges a glutén fogyasztását kerülnie?

Ami gluténérzékenység, és ami nem az

A lisztérzékenység, a búza, vagy gabonaallergia nem keverendő össze a gluténérzékenységgel, a kiváltó okok és a tünetek is eltérőek. A gluténérzékenység fogalmát ezért úgy határozzuk meg, mint „a glutén tartalmú élelmiszerek kapcsán fellépő tünetek nem lisztérzékeny és nem búzaallergiás személyeknél” – magyarázza dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, az Allergiaközpont orvosa. Mindegyikre igaz azonban, hogy a tünetek megszűnéséhez a betegeknek lisztmentes diétát kell tartaniuk, azaz nem fogyaszthatnak glutén tartalmú élelmiszereket, mint a búza, árpa, rozs, zab. Mivel az ilyen diéták nem kevés odafigyeléssel és plusz anyagi kiadással is járhatnak, értelemszerűen csak akkor javasoljuk az elkezdését, ha az valóban indokolt.

Tünetek

A gluténérzékenység tünetei a glutén fogyasztását követő órákon, vagy napokon belül jelentkeznek: hasfájás, a széklet megváltozása - hasmenés és székrekedés váltakozva. Emellett fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, a lábak, vagy karok zsibbadása, ekcéma, vagy bőrkiütés, depresszió és vérszegénység jelentkezhet. Gyermekeknél a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszer területét érintik: hasfájás, krónikus hasmenés, egyéb tünet a fáradtság lehet.

A diéta szerepe a gyógyulásban

Mivel a lisztérzékenység ismert és jól diagnosztizálható, de csak akkor, ha a beteg még fogyasztja a lisztes ételeket, elsősorban ezt kell kizárni. A lisztérzékenységet vérvizsgálattal és bél-biopsziával lehet igazolni. A nagyon ritka búza-allergia esetén bőrpróba, vagy vérből történő ellenanyag-meghatározás lehet a diagnosztika alapja. De a glutén-érzékenységre még nincs ilyen egyértelmű laboratóriumi vizsgálati módszer. Kizárólag a diéta módosításával igazolható: ha 2-4 hétre teljesen kihagyja a beteg a glutént az étrendjéből és tünetmentessé válik, akkor felvetődik ennek a betegségnek a lehetősége. Ismételten lisztes ételeket fogyasztva, újból a korábbi tünetek jelentkeznek.

Amikor érdemes gluténmentesre váltani

Ha a lisztérzékenység nem igazolható, akkor érdemes a gluténmentes diétára áttérni, hogy az segít-e a panaszok megszüntetésében. A saját praxisomban is találkoztam nem egy olyan esettel, amikor nem lehetett az eddigi szerológiai módszerekkel igazolni a lisztérzékenységet, a bélbiopszia sem mutatott eltérést, mégis javított a beteg állapotán a lisztmentes diéta – meséli az Allergiaközpont orvosa. Az érintetteknek ezért első körben a tünetek kiváltó okának pontos tisztázását javaslom. Hasi panaszok, fáradtság és a korábban említett tünetek hátterében több betegség is állhat, hiba volna ezeket mind a gluténérzékenység számlájára írni. Ha azonban bebizonyosodik, hogy a panaszokat valóban a glutén okozza, akkor mindenképp szükséges az étrendből való kizárása.

A manapság népszerű diéták többsége nem csak a szénhidrát csökkentés céljából javasolja a pékáruk, tészták fogyasztásának mellőzését. Egyes felvetések szerint a gabonák egyik összetevője, a glutén amellett, hogy jelentősen lelassíthatja a fogyást, az egész szervezetre kiterjedő panaszokat is okozhat.

Ahogyan az allergiák esetében is, úgy különböző ételintoleranciával összefüggő problémák terén is az esetek számának emelkedése figyelhető meg napjainkban – számol be tapasztalatairól dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Egyre többen küzdenek gyomorégéssel, gyomorfájással, gyakori panasz a haspuffadás is. Emellett több vizsgálat kutatja a táplálkozás szerepét, bizonyos betegségek kialakulásában is. A ma legtöbbet gyanúba kevert élelmiszerek egyik csoportja kétség kívül a gabonafélék, különösen azok egyik alkotóeleme, a glutén. A lisztérzékenység és búza allergia mellett az orvosi szakirodalomban megjelent egy új kórforma, amit gluténérzékenységnek is nevezhetünk.

Definíciója szerint a” glutén tartalmú élelmiszerek kapcsán fellépő tünetek nem cöliákiás és nem búzaallergiás személyeknél”. A lisztérzékenységtől való egyértelmű megkülönböztetése végett használják rá a non-celiac gluten sensitivity (NCGS), vagy is „nem-cöliákiás gluténérzékenység” elnevezést.

Előfordulásáról pontos adatok feltehetőleg azért nincsenek, mert sok beteg öndiagnózis alapján, orvosi vizsgálat és tanács nélkül kezd gluténmentes diétába. Habár a betegség rizikófaktorait még nem ismerjük, az eddig elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy előfordulása nők és fiatal\középkorúak körében magasabb. Ennek oka az lehet, hogy a két csoport tagjai jellemzően többször próbálkoznak a megszokottól eltérő diétával, így esetükben könnyebb felismerni a betegséget. Mivel jelenleg nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, ami egyértelműen igazolná a betegség fennállását, a diagnózisban is nagy szerepet kap a kizárásos diéta.

„Az utóbbi évek irodalmában megjelentek olyan cikkek - és nekem is volt nem egy olyan betegem - akinek nem lehetett az eddigi szerológiai módszerekkel igazolni a cöliakiát, a bélbiopszia sem mutatott bélboholy atrófiát, mégis javított állapotán a lisztmentes diéta. Ezek a "nem-cöliákiás glutén érzékeny esetek.” –jegyzi meg dr. Hidvégi Edit.

A gluténérzékenység tünetei a glutén fogyasztását követő órák vagy napokon belül jelentkeznek, leginkább az IBS tüneteihez hasonlítanak: hasfájás, a széklet megváltozása (hasmenés és székrekedés váltakozva jelentkezhet). Emellett fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, a lábak, vagy karok zsibbadása, ekcéma, vagy bőrkiütés, depresszió és vérszegénység jelentkezhet. Gyermekeknél a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszer területén jelentkeznek: hasfájás, krónikus hasmenés. Egyéb tünet a fáradtság lehet. A panaszok a glutén fogyasztásának kerülésével megszűnnek, majd újra jelentkeznek, ha ismét visszakerül a beteg étrendjébe.

A csípős, vagy puffasztó hatású, liszt- vagy tejtartalmú ételekről számtalan tévhit kering a köztudatban, melyek tisztázásához most gasztroenterológus szakértő segítségét kértük.

Aki sok csípőset eszik, gyomorfekélyt kap

A csípős étel önmagában ugyan fekélyt nem okoz, azonban meglévő fekély esetén fogyasztása valóban fokozhatja a panaszokat – magyarázza dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Gyomorfekélynek nevezzük, ha a gyomornyálkahártya folytonossága megszakad, legalább 5 mm kiterjedésű területen.

A gyomorfekélyek egy részét egy baktérium, a Helicobacter pylori okozza, de bizonyos fájdalomcsillapítók túlzott szedése is vezethet a gyomor falát borító nyálkahártya elvékonyodásához, vérzések kialakulásához.

Laktóz-intolerancia esetén ne igyon tejet

Fontos, hogy a tejcukor-érzékenységet (laktóz-intolerancia) megkülönböztessük a tejallergiától. A tejallergiás beteg számára valóban semmilyen tejtartalmú étel fogyasztása nem javasolt. Laktóz-intolerancia esetén azonban néhány készítmény – joghurt, kefír, túró, sajtok - az étrendbe illeszthető. Öt éves kor felett a laktáz enzim termelődése a szervezetben csökken, ezért gyakrabban jelentkezhet hasfájás, puffadás a tejtermékek fogyasztását követően. A panaszok laktózmentes készítmények, illetve a patikából beszerezhető laktáz enzim pótlását biztosító gyógyszer fogyasztásával orvosolhatóak.

Kerülje a puffadást, mellőzze a babot

A leginkább puffasztó hatású ételként került a köztudatba, a valóságban azonban korántsem okoz annyi panaszt, mint azt gondolják róla. A bab a lencséhez és sárgaborsóhoz hasonlóan a szárazhüvelyesek családjába tartozik, melyek jellegzetessége, hogy jóval több energiát és rostot tartalmaznak, mint a zöldségek nagy része. Emellett kiváló forrásai a B1 vitaminnak, káliumnak és magnéziumnak. A hüvelyesekben egy triszacharid található, mely gázképződéssel bomlik le a bélrendszerben. A kellemetlen mellékhatások megelőzése végett a szárazhüvelyeseket a főzést megelőzően 8-12 óráig érdemes hideg vízben áztatni, az első főzővizet leönteni, majd fedő nélkül főzni. Ízesítésként hozzáadott kömény, édeskömény a puffadást is segíthet elkerülni.

A lisztérzékenység könnyen felismerhető

A cöliákia egy fehérjével, a gluténnel szembeni intoleranciát jelent, melynek gyakori tünetei a liszttartalmú ételek fogyasztása kapcsán fellépő hasfájás, puffadás, hasmenés. A tapasztalt szakember azonban a kevésbé ismert jelek alapján is felismerheti az intő jeleket: vashiányos vérszegénység, depresszió, csontritkulás is lisztérzékenységet jelezhet. A tipikus panaszok elmaradása mellett, tünetszegény esetben előfordulhat, hogy a betegség diagnózisára már csak a súlyosabb szövődmények kialakulása után kerül sor. Kezeletlen esetben a lisztérzékenység a bélnyálkahártyán komoly elváltozásokat okozhat, az így létrejött felszívódási zavar pedig vérszegénységhez, vagy gyermekeknél a fejlődés elmaradásához vezethet. Fontos tehát minden panaszt komolyan venni, gyanú esetén a lisztérzékenység vérvizsgálattal szűrhető, de biztonsággal csak bélbiopsziával igazolható.

Csak a tej- vagy liszttartalmú ételek jelenthetnek gondot

A lisztérzékenység, tejallergia, vagy laktóz-intolerancia mellett a hisztamin tartalmú ételek is kellemetlen tüneteket okozhatnak, az arra érzékenyeknél. A hisztamin lebontását a diamino-oxidáz nevű enzim végzi. Akinél ez az enzim csökkent mértékben termelődik, hisztaminban gazdag étel fogyasztása után, allergiaszerű tüneteket tapasztalhat: fejfájás, kiütések, viszketés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom jelentkezhet. Hisztaminban gazdag élelmiszerek a vörösbor és sör sajtok. A sörélesztő, kagyló a halak többsége, a halkonzerv is. Ezen kívül a paradicsom ( különösen a konzerv, paradicsompüré, ketchup) a spenót, csirke sertés / marha kolbász és sonka, különösen a szárított termékek. A csokoládé, fermentált szója termékek, szója szósz minden fermentált zöldség és a savanyú káposzta. Egyes ételek a szervezet saját hisztamin termelését fokozzák. Ilyen a nyers tojásfehérje, kagyló, eper, paradicsom, hal, csokoládé, ananász és az alkohol.