Allergiák

A műtét után jelentkező panaszokat gyakran a beültetett fém implantátummal szembeni érzékenység, allergia okozza. Tüneteket az elterjedt, gyakran használt fémek is okozhatnak, a műtéti beavatkozás előtt ezért fontos allergia tesztet végeztetni.

Nincs hipoallergén fém

A testen belül elhelyezett protéziseket rendszerint olyan anyagokból készítik – a leggyakrabban arany, vagy titán – amelyek egyrészt hosszú élettartamúak, másrészt pedig csekély valószínűséggel okoznak allergiát – magyarázza dr. Balogh Katalin allergológus, az Allergiaközpont főorvosa. A fémek közül a leggyakrabban valóban a nikkel, a króm, a kobalt és a réz okoznak panaszokat, de a 80-as években már az aranyról is kimutatták, hogy fogászati implantátumokban történő felhasználása az arra érzékenyeknél allergiás tüneteket válthat ki. Az implantátumok éppen ezért a legtöbb esetben egy korábban hipoallergénként ismert anyag, a titánium felhasználásával készülnek. Az elmúlt években azonban egyre több eset igazolta, hogy az ortopédiában és a fogászatban alkalmazott, titániumból készült implantátumok is allergiás reakciót okozhatnak.

Egyre gyakrabban okoz tüneteket

Egyes országokban 10-12 év alatt a fémallergiák gyakorisága 7-21 százalékra emelkedett. Ennek oka egyrészt a fémek – bizsu, piercing – használatának, másrészt az implantációs technikák alkalmazásának elterjedése. A panaszokat leggyakrabban az ízületi implantátumok váltják ki. Érdekes azonban, hogy a panaszmentes betegeknél elvégzett allergiavizsgálat is az esetek 45-46 százalékában pozitív – jegyzi meg dr. Balogh Katalin. Ha tünetek is jelentkeznek, fáj, gyulladt a protézis környéke és emiatt el is kell távolítani, a teszt 59 százaléka lesz pozitív, tehát az esetek közel kétharmadában a fémallergiára vezethetőek vissza a panaszok.

Műtét előtt végeztessen allergia tesztet!

Az American Academy of Orthopaedic Surgeons (AAOS) éves ülésén a kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy amennyiben a fémek – nyaklánc, fülbevaló, melltartó, vagy nadrág övcsat - viselésének következtében a beteg korábban bőrreakciót tapasztalt, mindenképp végeztessen allergiavizsgálatot a műtét előtt. Kutatásuk során 23, vélhetően fémallergiás, még műtét előtt álló beteget vizsgáltak, a többi 83 résztvevőnél már elvégezték az implantátum beültetését és panaszaik is jelentkeztek: fertőzéssel, vagy egyéb mechanikai problémával összefüggésbe nem hozható duzzanat, fájdalom jelentkezett az érintett ízület környékén. Az allergia tesztek során kiderült, hogy a panaszos esetek közel felénél az implantátum valamilyen fém összetevője okozta a tüneteket.

Egy hét alatt hónapok szenvedéseit spórolhatja meg

Azok közül, a műtéten már korábban átesett személyek közül, akiknél az allergiavizsgálat után elvégezték az implantátum cseréjét, 78 százalék számolt be jelentős javulásról. Akiknél a cserét nem végezték el, vagy elvégezték, de az allergiateszt figyelembe vétele nélkül, mindössze 19 százalékban következett be javulás. A műtét előtt álló csoport 73%-ánál a teszt eredményeit figyelembe véve végezték el a műtétet, náluk kivétel nélkül mérsékelt, vagy jelentős javulás állt be, a műtét előtti állapotukhoz képest. Az AAOS ezért mindenki számára javasolja a teszt elvégzését. Dr. Balogh Katalin elmondta, hogy a teszt fájdalommentesen végezhető. A gyanúba vett fémeket kamrás tapaszok segítségével ragasztják fel a beteg hátára, majd 48, 72 óra múlva, ill. egy héttel a felragasztást követően ismét ellenőrzik. Ha a leolvasás során bőrpír, vagy duzzanat jelentkezik az érintett területen, akkor a beteg arra az adott fémre allergiás. Ez az ún. epicutan, vagy rátevéses teszt segíthet a megfelelő implantátum megválasztásában, melynek beültetése a későbbiekben sem okoz majd panaszokat.

A nyári hónapokban évről-évre többen szenvednek allergiás tünetektől, a legerősebb allergén növény virágzása pedig még előttünk van. Azt, hogy melyik is ez a növény, a megelőzésről és kezelésről, illetve az allergiával kapcsolatos érdekességekről többet is megtudhat, ha kitölti rövid tesztünket, melyet dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével állítottunk össze.

1. Melyik növény okozza a legtöbb allergiás panaszt?

A. Juhar

B. Nyírfa

C. Parlagfű

A helyes válasz a „C”. Hazánkban a legerősebb allergén a parlagfű, virágzásának csúcsidőszaka augusztus közepétől szeptember közepéig tart. A gyomnövény az I. világháborút követő időszakban honosodott meg hazánk területén. A levegőbe jutó virágporszemek akár 100 km távolságra is eljutnak, így betelepülését követően a növény fokozatosan meghódította az egész országot. Terjedésével egyenes arányban nőtt a parlagfűre allergiás betegek száma is. Míg a nyolcvanas években a pollenallergiások körében csupán 20% körül volt a parlagfű allergiások száma, mára ez az arány egyes vizsgálatok szerint eléri a 80%-ot is.

2. Tehetünk valamit az allergia megelőzéséért gyermekeknél?

A. Igen, csecsemőkortól kezdve, szigorú diétával.

B. Ha nem alakítunk ki túlzottan steril környezetet a gyermek körül, azzal támogatjuk az immunrendszer érését, ami segíthet az allergia megelőzésében.

C. Multivitamin készítményekkel.

A jó válasz ez esetben a „B”. Az allergia örökletes betegség, előfordulása jellemzően családi halmozódást mutat. Egy szülő esetén megközelítőleg 30, két szülő esetében már 80 százalékra tehető az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek. A betegség tehát genetikailag meghatározott, de külső körülmények is játszanak szerepet abban, milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel. Az allergiáról leegyszerűsítve mondhatjuk, hogy az immunrendszer hibás válaszreakciója. Az immunrendszer megfelelő éréséhez valóban szükség van a gyermeket érő mikrofertőzésekre, így kerülhetjük el azt, hogy a későbbiekben a szervezet számára veszélytelen anyagok ellen is védekezően lépjen fel. Ezen kívül az anyatejes táplálás és a dohányzás mellőzése a gyermek környezetében is lényeges a megelőzés szempontjából.

3. Az allergiás tünetekkel együtt kell élni?

A. Igen

B. Nem, létezik hosszútávon is tünetmentességet biztosító terápia.

A helyes válasz a „B”. Az immunterápia tartós megoldást biztosít az allergia ellen. Az egyetlen oki terápia, mely nemcsak a tüneteket csillapítja: a kezelés célja, hogy megfékezze az allergiát kiváltó allergén hatására bekövetkező kóros túlreakciót. A gyermekeknél is alkalmazható terápia lényege, hogy az allergén magas fokban tisztított kivonatának szigorúan ellenőrzött adagolásával az allergiás beteg immunrendszere idővel megtanulja elviselni a betegségét kiváltó allergén jelenlétét, így az nem okoz panaszokat. A teljes 3-5 éven át tartó kezeléssel 10-12 év tünetmentes időszak érhető el, de a betegek tapasztalatai alapján már az első évtől jelentősen csökkenti a panaszokat.

4. Mi okozza a poratka allergia tüneteit?

A. A lakásban szabad szemmel is jól látható por.

B. Egy apró élőlény: a poratka.

A helyes válasz itt is a „B”. A probléma hátterében valójában nem a házipor, hanem egy aprócska élőlény - a poratka áll. A poratka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló ürüléke az, ami a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja, ha belélegezzük, megérintjük. A lakáson belüli allergének közül a házipor-atka vezet leggyakrabban légúti allergiához. Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, emiatt ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak: ágynemű, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szőnyegek, plüssállatok.

5. A nikkel allergia csak a bizsuk viselésénél jelenthet gondot?

A. Nem, a leggyakoribb allergiát okozó fém esetében tüneteket okozhatnak bizonyos élelmiszerek is.

B. Igen, elég, ha lecseréljük a fülbevalót, nyakláncot.

A jó válasz az „A”. Kevesen tudják, hogy a nikkel allergia nem csak bőrtüneteket okozhat. A nikkel allergia szindrómára jellemző lehet a hirtelen megjelenő kiterjedt csalánkiütés, kiterjedt ekcéma, mely sajátságosan bőrérintkezés nélkül alakul ki.

A nikkel allergia okozhat még fejfájást, fáradékonyságot, vérszegénységet, hasi fájdalmat, hasmenést, puffadást, hányingert. A tünetek okozója az étkezéssel bevitt nikkel, amely a tápcsatornából felszívódva hoz létre általános allergiás tüneteket. A tünetek ellen létezik megoldás: a deszenzitizálás, amely szájon át, szigorúan ellenőrzött emelkedő dózisban adagolt nikkelt tartalmazó készítmény szedésével hozzászoktatja az allergiás beteg immunrendszerét az allergiás tüneteket kiváltó nikkel elviseléséhez.