A lakóházak tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibáiból fakadóan penészgomba mind az új, mind a régi épületeknél közel azonos arányban fordulhat elő. A témával kapcsolatban dr. Magyar Donát, a Budai Allergiaközpont aerobiológusa osztja meg velünk tapasztalatait.
Miért fordul elő, új építésű házaknál penészesedés?
Az épületek tervezésénél ma az energiatakarékosság a fő vezérelv, és csak ritkán vesszük figyelembe az egészségi szempontokat. Fontos, hogy az építést, - de az átalakítást, utólagos szigetelést is- megfelelően képzett szakember felügyelje. Az új építésű házaknál sok gondot okoz a falakban maradt építési nedvesség. A sürgető határidők miatt túl korán átadott épületnek még nincs ideje kiszáradni. Másik gyakori eset, hogy a tervezés ill. kivitelezés során kispórolt vagy olcsóbb, de nem megfelelő építőanyagok révén káros folyamatok indulnak el az épületben. A nem megfelelő termékkel önkényesen helyettesített szigetelőanyagok kárt okoznak az épületben és a lakók egészségében egyaránt.
Megoldást jelent, ha a penészt rendszeresen eltávolítjuk a falról?
A penészesedés kapcsán nyilván a külső falakon, sarkokban, esetleg fürdőszobában, a kád mellett megjelenő sötét foltra gondolunk, a helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Többször találkoztunk már olyan esettel, amikor a lakásban a penésznek látható jele nem volt. Egy újépítésű társasház gyerekszobájában például a fal az átadás-beköltözés után, közel másfél évig tartotta a nedvességet. A babaágy fölötti fehér falon fehér színű Aspergillus penészgombafaj telepedett meg. A szülők sokáig észre sem vették a „magát jól álcázó” gombát. Mivel a gombatelep közvetlenül a kiságy felett volt, a spórák nagy mennyiségben szóródtak oda.
A nedvesség a beépített faanyagban is megmaradhat. Egy újépítésű ház padlásán a gerendákat gomba lepte el. Innen a szennyeződés könnyen lejuthat a lakótérbe, mert a padlás csapóajtaja a nappali mennyezetének közepén nyílt, és még ráadásul rosszul is szigetelték. A válaszom tehát az, hogy nem elég pusztán eltávolítani a penészt, hanem az azt kiváltó okot kell megkeresni és megszüntetni.
Milyen problémák jelentkezhetnek a régi építésű házaknál?
Sajnos e téren sem kedvezőbbek a tapasztalataink, sok problémás esettel találkozunk. Egy többgyermekes család vályogházba költözött, melynek egészségügyi hatásával szerettek volna tisztában lenni. Az épületben váratlan helyen bukkantunk az allergénforrásra: a padláson a vályogba bedolgozott szalma töreken alakultak ki, egy gomba telepei. A gombát csak mikroszkópos vizsgálattal lehetett kimutatni, de a szabad szemmel láthatatlan spórái a födém áttöréseken keresztül akadálytalanul alápereghettek a lakásba. A penészgombák spórái akár az alig látható, fél milliméteres repedéseken is átjutnak, hiszen kis méretük (0,002-0,005 mm) alapján ez könnyen lehetséges. A gombaspórák pincékből is bejuthatnak a lakótérbe, ablakokon át vagy csövek mentén.
Egy másik esetnél, a családi ház pelletkazánját gyümölcsmagokkal fűtötték. A pincében raktározott magok bepenészedtek és a spórák a szennyesledobón át a meleg levegővel felszállva elárasztották a lakást. A különleges alapanyagnak és tárolási körülményeknek köszönhetően ritka, lakásokra nem jellemző gombafajok okoztak panaszt. Egy másik esetben az előző lakó a penészes falat egyszerűen egy papírtapétával leragasztotta- ez tartott is, amíg a lakást el nem adta. A porózus épületanyagok, szőnyegpadlók még kiszáradásuk után is tartják magukban a baktérium- és spóratömeget; ezek közelében a szennyezőanyag magas légköri koncentrációja mérhető.
Létezik-e megoldás a megelőzésre új, illetve használt lakások esetében?
Használt lakás vásárlásakor jogosan tarthatunk attól, hogy az előző tulajdonos bizonyos előnytelen tényezőket nem hoz a lakásvásárlók tudomására. Sokszor azonban még ők sem tudnak az épület gyenge pontjairól - azokról, amelyek később allergiás megbetegedéseket kialakulásához vezethetnek a gyerekeknél. Amennyiben légúti allergiás beteg van a családban, a lakás, ház vásárlása előtt érdemes aerobiológiai vizsgálatot végeztetni, amellyel az (el)rejtett allergénforrások kimutathatók. Az allergéneket felderítő helyszíni vizsgálat gyakran olyan szennyező forrást mutat ki, melynek elhárítása nem jelent komoly gondot, az adásvételt nem vétózza meg- viszont elkerülhető általa, hogy ismeretlen eredetű légúti tünetekkel szembesüljenek az új lakók.
Új lakások esetében a legtöbbször csak a beköltözés után derül fény a problémákra. Az építészeti hiányosságok miatt felmerülő károk felmérésére biztosítás, kártérítés, vagy peres eljárás keretében igazságügyi szakértőket, elsősorban építészeket kérnek fel. A tapasztalataink szerint még kevesen veszik igénybe, de érdemes tudni, hogy az anyagi kár mellett az egészségben okozott kár bebizonyítására és visszatérítésére is van lehetőség- ezt a vizsgálatot igazságügyi allergológus szakértő orvos végzi.
Az allergiás asztma megjelenésében az öröklődés mellett környezeti tényezők is fontos szerepet játszanak. 
A napjait túlfűtött szobában töltő, a kelleténél melegebb öltözetben utcára vitt gyerekeket pedig könnyebben megtámadják a téli, hurutos légúti betegségeket előidéző kórokozók is. Az ideálisnál hidegebb levegő pedig a kezek, lábak vérkeringésének a csökkenéséhez, lehűléséhez vezet, valamint a nyálkahártyák védekezőképességét is csökkentheti, így könnyebben alakulnak ki felső és alsó légúti panaszok: orrfolyás, torokfájás, majd köhögés.
A penész megjelenése nem pusztán esztétikailag zavaró, de súlyos következményekkel is járhat, a házban élők egészségére nézve. A betegek tévesen, gyakran megfázásként kezelik az őszi-téli időszakban jelentkező panaszokat. Kezdetben légúti irritációt, orrdugulást, köhögést tapasztalnak, megfelelő kezelés hiányában pedig az elhúzódó panaszok következtében idült arcüreggyulladás is kialakulhat. A megfelelő gyógykezelés mellett fontos, hogy a probléma forrását is megszüntessük.
Utolsó kommentek