Allergiák

Az asztma a légutak gyulladásos betegsége. Kialakulása ellen már a várandósság alatti időszakban is sokat tehetünk. Különösen azokban a családokban kell ügyelni a megelőzésre, ahol gyakoriak az allergiás betegségek. Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász tanácsai:

Allergénmentes környezet

Az allergiás asztma megjelenésében az öröklődés mellett környezeti tényezők is fontos szerepet játszanak.
A betegség kialakulásának szempontjából fontos, hogy a gyermek mikor találkozik először és milyen mennyiségben az esetleg tüneteket okozó allergénnel.
Ezért javasoljuk például, hogy a parlagfű allergiás szülők gyermeke a téli időszakban szülessen.

A lakáson belüli allergének (penészgomba, háziporatka) minimalizálására is törekednünk kell.

Várandósság alatt

Kutatási eredmények alapján a terhesség alatt elfogyasztott nagyobb mennyiségű zöld- és sárga zöldségek, citrusfélék és béta-karotin megelőzheti a születendő gyermeknél az ekcéma kialakulását, a magasabb E-vitamin bevitel pedig csökkentheti a csecsemőkori asztmás légzés előfordulását. Az anya terhesség alatti dohányzása, a gyermek megszületését követően a lakáson belüli dohányzás is egyértelműen növeli az asztma kialakulásának kockázatát.

Az anyatej szerepe

A csecsemő táplálása is kiemelt jelentőséggel bír az asztma megelőzésének szempontjából. Családi halmozódás esetén különösen fontos, hogy a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet, vagy ennek hiányában magasan hidrolizált tápszert kapjon.

Probiotikumok és megelőzés

Tudományos vizsgálatok igazolják a probiotikumok szerepét az allergia megelőzésében. Csecsemőkorban a jótékony baktériumok csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát. A későbbi életkorokban, bizonyos esetekben szintén eredményes a probiotikumok adása, de ekkor már nem játszik szerepet az allergia-megelőzésben.

A hűvösebb napok beköszöntével egyre több időt vagyunk kénytelenek a lakásban tölteni. Felnőttek esetében is, de különösen gyermekeknél fontos, hogy a belső levegő minősége megfelelő legyen. Ezzel ugyanis nagymértékben segíthetjük különböző légúti fertőzések és allergiás betegségek kialakulásának megelőzését.
Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász tanácsai következnek.

A napjait túlfűtött szobában töltő, a kelleténél melegebb öltözetben utcára vitt gyerekeket pedig könnyebben megtámadják a téli, hurutos légúti betegségeket előidéző kórokozók is. Az ideálisnál hidegebb levegő pedig a kezek, lábak vérkeringésének a csökkenéséhez, lehűléséhez vezet, valamint a nyálkahártyák védekezőképességét is csökkentheti, így könnyebben alakulnak ki felső és alsó légúti panaszok: orrfolyás, torokfájás, majd köhögés.

A lakásban nappal 23-24, éjszaka 20-22 fok az ideális hőmérséklet.

Fűtési szezonban, a lakások típusától függően két gyakori probléma jelentkezik a belső levegő páratartalmával kapcsolatban. A lakások egy részében a túlfűtöttség következtében a meleg, száraz levegőtől a légutak kiszáradhatnak, köhögés léphet fel, komfortérzetünk csökken, nő a légúti fertőzések kockázata. A nedves környezet pedig ideális terepet biztosít a penészgomba és a háziporatka elszaporodásának, mely egyéni érzékenységtől függően allergiák kialakulásához vezethet.

A belső levegő ideális páratartalma 40-60 százalék közötti, ez higrométer segítségével mérhető.

A dohányfüst belélegzése növeli a hirtelen csecsemőhalál veszélyét, az asztma kialakulásának kockázatát és fogékonnyá tesz különböző fertőzésekre. Leginkább a kisbabákkal legközelebbi kontaktusban lévő anya dohányzása a károsító.

Kisgyermekes családoknál ezért különösen fontos, hogy a szülők és a lakásban tartózkodó felnőttek kerüljék a dohányzást!

Sokan téves következtetéseket vonnak le, amikor összekapcsolják az allergiás tüneteket megjelenését a lakásban található por mennyiségével. Bármennyire is azt hisszük, a poratka-allergia nem azonos a háziporra való érzékenységgel.

A probléma hátterében valójában nem a házipor, hanem egy aprócska élőlény - a poratka áll. A poratka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló ürüléke az, ami a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja, ha belélegezzük, megérintjük; s a lakáson belüli allergének közül a házipor-atka vezet leggyakrabban légúti allergiához. Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, emiatt ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak: ágynemű, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szőnyegek, plüssállatok.

 A házipor-atka ürülékével elsősorban a légútjaink találkoznak, így allergiás nátha, asztma alakulhat ki. Érzékeny személyeknél a háziporral való érintkezés, vagy annak belégzése az orr nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását

(a pollenallergiához hasonlatos tüneteket, mint erős könnyezés, szemvörösség, -viszketés, orrfolyás, -dugulás, -viszketés, tüsszögés, szájpadviszketés) idézheti elő.

Később száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezik, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulnak ki. 

Másik jelentős találkozási felületünk a bőrünk, ahol csalánkiütés és különféle ekcémás elváltozás jelentkezhet, vörös, sokszor száraz felületű foltok formájában. A tünetek többsége jellemzően éjszaka, illetve hajnalban jelentkezik, köszönhetően annak, hogy a legtöbb allergén az ágyneműben található, és alvás során találkozik bőrünk a bőrtünetek okozóival.

A szénanáthás tüneteket gyakran összetéveszthetők a megfázásos panaszokkal. A két betegség közti különbségekről dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, allergológust kérdeztük.

Hideg italok fogyasztása, nem megfelelő klímahasználat – a nyári nátha tipikus kiváltó okai. A tünetek valóban hasonlóak, az allergiát azonban valamilyen allergén okozza. Allergia esetén a tünetek jelentkezhetnek egész évben, ez esetben az allergének valószínűleg a lakáson belül keresendők, a leggyakrabban poratka, háziállatok szőre, vagy penészgomba lehetnek. A szezonálisan kialakuló panaszokat pollenek okozhatják. Ilyen esetben az allergiás tünetek: tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés, köhögés tipikusan az év egy adott időszakában, az allergén növény virágzásának idején jelentkeznek.

A leggyakoribb és talán legismertebb allergén növény a parlagfű, melynek pollenszórása augusztus közepétől szeptember közepéig éri el csúcsidőszakát.

A felsorolt panaszok esetén az allergén bőrteszttel, vagy vérből végzett vizsgálattal könnyen azonosítható. A bőrteszt során a bőr felszínére cseppentik az allergént, majd kis karcolással segítik annak bőrbe való bejutását. Azon anyag körül, melyben található allergénre az illető allergiás, duzzanat és vörösség alakul ki amellett, hogy viszketés is jelentkezik. Az allergén azonosítása után a kezelőorvos összeállítja a személyre szabott kezelési tervet, illetve hasznos tanácsokat kaphatunk a mindennapokhoz, melyek segítségével a gyógyszeres kezelés még eredményesebbé tehető.

A túl hideg levegő és a rosszul karbantartott légkondicionáló nem tesz jót. Dr. Potecz Györgyi, tüdőgyógyász azt is elmondja, miért.

Azzal a legtöbben tisztában vagyunk, hogy –különösen gyerekek esetében – mellőzzük a légkondicionáló túlzott használatát, nem tartózkodunk a klímából kiáramló hideg levegő útjában, elkerülve ezzel a nyári náthás, meghűléses tüneteket, ízületi panaszokat.

Ha a klíma bekapcsolását követően kellemetlen, poshadt szag áramlik a berendezésből, a jelenség oka nem más, mint a készülékben lerakódott kosz, por, baktérium- és gombatenyészetek.

A légkondicionálókban leggyakrabban található mikroorganizmusok közül talán a legfontosabb a Legionella. Az általa okozott enyhébb lefolyású betegség a Pontiac-láz, ami az influenzához hasonló tünetekkel jár.

A nem megfelelően karbantartott berendezések ezen kívül az alábbi betegségek kialakulásában játszhatnak szerepet:

 -hypersensitiv pneumonitis, (túlérzékenység okozta tüdőgyulladás)

-asztma,

-allergia,

-szisztémas mycosis, (az egész szervezetet érintő gombafertőzés)

-aspergillosis, (tüdőben előszeretettel megtelepedő gomba okozta gyulladás)

A szakszerű tisztítás megakadályozza, hogy a készülékben a különböző mikroorganizmusok megtelepedjenek, elszaporodjanak, majd a klíma bekapcsolásával folyamatosan keringetésre kerüljenek a beltéri levegőben. A munkahelyi, otthoni és az autóban felszerelt klímát évente legalább egyszer vegyszeresen ki kell tisztíttatni, vagy, ha a szűrőt már nem elég vegyileg kezelni, akkor az egészet ki kell cserélni.

A berendezések karbantartásához mindig kérjük szakember segítségét, ezzel sok bajt előzhetünk meg.