Allergiák

A sós levegő gyógyító erejét már az ókorban is ismerték. Alkalmazható légúti fertőzések, asztma, allergia ellen, de jótékony hatása a bőrproblémák kezelése terén is érvényesül. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász javaslatai következnek.

A sóbarlangok pozitív tulajdonságaira már az 1800-as évek közepén felfigyeltek, a sóbányákban dolgozó munkásoknál ugyanis nem alakult ki tüdőbetegség. Ezt követően számos kutatás igazolta alkalmazásának előnyeit különösen krónikus hörghurut esetén és más légúti betegségektől szenvedők körében.

A sós levegő belégzés útján gyulladáscsökkentő hatást fejt ki. A belélegzett sókristályok a légző járatok öntisztulását segítik elő. A speciális mikroklíma a következő esetekben javasolható: krónikus légzőszervi betegségek, hörghurut, nátha, torokgyulladás, és az arcüreggyulladás. A már említett gyulladáscsökkentő hatása nem csak belsőleg, de bizonyos bőrbetegségek kezelésére külsőleg is eredményesen alkalmazható: pikkelysömör, ekcéma, allergiás bőrbetegségek. Asztmás betegek esetében azonban a magas sókoncentráció rohamot is provokálhat. Különösen fontos ezért, hogy a betegek a terápia megkezdése előtt kezelőorvosukkal egyeztessenek.

A sós levegő jótékony hatását: sókabinban, sóbarlangban, vagy gyermekek számára sóhomokozóban már az ország több pontján is élvezhetjük. A gyógyulásról otthonunkban is gondoskodhatunk, sós levegő szűrő segítségével már a lakásba is sós levegőt varázsolhatunk.

A hűvösebb napok beköszöntével egyre több időt vagyunk kénytelenek a lakásban tölteni. Felnőttek esetében is, de különösen gyermekeknél fontos, hogy a belső levegő minősége megfelelő legyen. Ezzel ugyanis nagymértékben segíthetjük különböző légúti fertőzések és allergiás betegségek kialakulásának megelőzését.
Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász tanácsai következnek.

A napjait túlfűtött szobában töltő, a kelleténél melegebb öltözetben utcára vitt gyerekeket pedig könnyebben megtámadják a téli, hurutos légúti betegségeket előidéző kórokozók is. Az ideálisnál hidegebb levegő pedig a kezek, lábak vérkeringésének a csökkenéséhez, lehűléséhez vezet, valamint a nyálkahártyák védekezőképességét is csökkentheti, így könnyebben alakulnak ki felső és alsó légúti panaszok: orrfolyás, torokfájás, majd köhögés.

A lakásban nappal 23-24, éjszaka 20-22 fok az ideális hőmérséklet.

Fűtési szezonban, a lakások típusától függően két gyakori probléma jelentkezik a belső levegő páratartalmával kapcsolatban. A lakások egy részében a túlfűtöttség következtében a meleg, száraz levegőtől a légutak kiszáradhatnak, köhögés léphet fel, komfortérzetünk csökken, nő a légúti fertőzések kockázata. A nedves környezet pedig ideális terepet biztosít a penészgomba és a háziporatka elszaporodásának, mely egyéni érzékenységtől függően allergiák kialakulásához vezethet.

A belső levegő ideális páratartalma 40-60 százalék közötti, ez higrométer segítségével mérhető.

A dohányfüst belélegzése növeli a hirtelen csecsemőhalál veszélyét, az asztma kialakulásának kockázatát és fogékonnyá tesz különböző fertőzésekre. Leginkább a kisbabákkal legközelebbi kontaktusban lévő anya dohányzása a károsító.

Kisgyermekes családoknál ezért különösen fontos, hogy a szülők és a lakásban tartózkodó felnőttek kerüljék a dohányzást!

A túl hideg levegő és a rosszul karbantartott légkondicionáló nem tesz jót. Dr. Potecz Györgyi, tüdőgyógyász azt is elmondja, miért.

Azzal a legtöbben tisztában vagyunk, hogy –különösen gyerekek esetében – mellőzzük a légkondicionáló túlzott használatát, nem tartózkodunk a klímából kiáramló hideg levegő útjában, elkerülve ezzel a nyári náthás, meghűléses tüneteket, ízületi panaszokat.

Ha a klíma bekapcsolását követően kellemetlen, poshadt szag áramlik a berendezésből, a jelenség oka nem más, mint a készülékben lerakódott kosz, por, baktérium- és gombatenyészetek.

A légkondicionálókban leggyakrabban található mikroorganizmusok közül talán a legfontosabb a Legionella. Az általa okozott enyhébb lefolyású betegség a Pontiac-láz, ami az influenzához hasonló tünetekkel jár.

A nem megfelelően karbantartott berendezések ezen kívül az alábbi betegségek kialakulásában játszhatnak szerepet:

 -hypersensitiv pneumonitis, (túlérzékenység okozta tüdőgyulladás)

-asztma,

-allergia,

-szisztémas mycosis, (az egész szervezetet érintő gombafertőzés)

-aspergillosis, (tüdőben előszeretettel megtelepedő gomba okozta gyulladás)

A szakszerű tisztítás megakadályozza, hogy a készülékben a különböző mikroorganizmusok megtelepedjenek, elszaporodjanak, majd a klíma bekapcsolásával folyamatosan keringetésre kerüljenek a beltéri levegőben. A munkahelyi, otthoni és az autóban felszerelt klímát évente legalább egyszer vegyszeresen ki kell tisztíttatni, vagy, ha a szűrőt már nem elég vegyileg kezelni, akkor az egészet ki kell cserélni.

A berendezések karbantartásához mindig kérjük szakember segítségét, ezzel sok bajt előzhetünk meg.