Allergiák

Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Kollégium (ACAAI) közleménye szerint a belgyógyászok és gyermekorvosok tudása nem naprakész az allergiás betegek ellátásával kapcsolatban. A kérdőíves felmérés során például csak 50 százalékuk tudta, hogy súlyos allergiás reakció esetén mi a teendő. Az eredmények kapcsán a szakmai szervezet a szakszerű ellátás, allergológussal történő konzultáció fontosságát hangsúlyozza.

Az ACAAI előző évi tudományos ülésén ismertetett eredmények szerint az allergiához kapcsolódó tévhitek nem évülnek el a köztudatban, és az orvosok közt is sok a félreértés egy-egy kérdésben. A megkérdezett, összesen 409 belgyógyász és gyermekorvos között elvégzett kérdőíves felmérésben a résztvevőknek olyan szituációkra kellett választ adniuk, amelyek bármikor előfordulhatnak a rendeléseken.

Ön tudja, mit tegyen anafilaxia esetén?

Az első, 50 százalékos eredménnyel zárult kérdést a következő megfogalmazásban olvashatjuk az ACAAI honlapján: Mi a legelső kezelési mód egy olyan páciens esetében, akinél egy ismert ételallergén elfogyasztása után hányás és csalánkiütés jelentkezik? A megkérdezettek fele adott helyes választ: a betegnek epinefrin injekciót kell kapnia.

Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa kiegészítésként elmondta, hogy az ételallergiák valóban nagyon súlyos allergiás reakciót is okozhatnak. „Az anafilaxiás sokk életveszélyes állapot, ilyen esetben epinefrin injekcióra van szükség. Ha a betegnél a következő tüneteket észleljük: az arc kipirosodása, testszerte csalánkiütés, torokduzzanat, nehézlégzés, fulladás, vagy szédülés, verejtékezés, hányás - hívjunk mentőt, mert csak szakember képes megfelelően ellátni a beteget. Ne adjunk kalcium injekciót, mert azzal rontunk az állapotán!” Elsődleges tehát, hogy az állapotát stabilizáljuk, de a későbbiekben mindenképp ajánlott allergiatesztet végeztetni. A diagnosztizált betegnek az orvos írja fel az epinefrin injekciót, így a későbbiekben az ilyen súlyos reakció megelőzhető.

Kaphat-e influenza ellen oltást, ha tojásallergiás?

A belgyógyászok 85 százaléka szerint nem, ők tévedtek. Az influenza elleni oltóanyagok előállítása csirkeembriókban történik, így alkalmazásukat a tojásra allergiás betegek óvatossági okokból többnyire kerülik. Számukra az oltás előtt javasolt allergológus szakorvossal egyeztetni, így mérlegelhető az oltással járó előny és kockázat egyaránt. Az allergológus a már diagnosztizált és a tojásallergia gyanús betegeknél is alkaros bőrteszt vizsgálat segítségével győződhet meg a vakcina biztonságos alkalmazhatóságáról. A bőrpróba során ugyanis lehetőség nyílik mind a tojás, mind pedig az oltóanyaggal szemben jelentkező allergiás reakció igazolására. Ha a vizsgálat eredménye negatív, akkor a páciens a vakcina teljes dózisát biztonsággal megkaphatja.

A pozitív eredmény sem kizáró ok, az ilyen esetekben érvényes szakmai protokoll az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia (American College of Allergy, Asthma and Immunology) határozata alapján történik. Az eljárás minden esetben nagy odafigyelést és felkészültséget igényel. Tojás allergia esetén kisebb dózisokban, 15 perces időközönként ismételve, öt fázisban kaphatja meg a beteg az oltást. Az oltóanyag beadását 30 perces megfigyelési idő követi.

A gyerekekre tényleg az eper a legveszélyesebb?

A gyermekorvosok körében is sok a félreértés, például a gyermekkori táplálékallergiákkal kapcsolatban. Mindössze 27 százalékuk nevezte meg helyesen a leggyakoribb táplálékallergéneket, a többség az epret és a mesterséges ételszínezékeket jelölte meg. A leggyakoribb allergének ugyan életkoronként mutatnak némi eltérést, de gyermekeknél az ételallergiás tünetek 90 százalékát egyértelműen a tej, tojás, szója, és a mogyoró okozza – mondja dr. Hidvégi Edit. Az allergia kivizsgálásával kapcsolatban is eltérő eredmények születtek, a válaszadók többsége gondolta úgy, hogy az alkaros bőrteszt nem megfelelő a 3 éven aluli gyermekek vizsgálatára. A valóságban azonban kisebb gyermekeknél – akár fél éves kortól is - elvégezhető, amennyiben a gyermek együttműködő. Kisebbeknél vérvétellel vizsgálható az allergén.

Az ACAAI orvosai az érintettek számára azt javasolják, hogy allergiás tünetekkel allergológus szakorvoshoz forduljanak, aki rendelkezik azzal a plusz tudással, naprakész információkkal, amivel felkészülten képes ellátni a betegek panaszait.

Hazánkban a tej mellett a tojás az egyik leggyakoribb táplálék-allergén, kisgyermekek és felnőttek körében is. Összeállításunkban a tojásallergiával kapcsolatos gyakori kérdésekre keresünk válaszokat.

Csecsemőkorban is elkezdődhet?

Az anya által fogyasztott ételek bizonyos mennyiségben átjutnak az anyatejen keresztül a baba szervezetébe is, az ételallergia tünetei tehát már a szoptatás időszakában is jelentkezhetnek. Érdemes ezért megfigyelni, hogy a panaszok mely ételek fogyasztását követően jelentkeznek és a továbbiakban teljesen kizárni az étrendből a gyanús élelmiszert-magyarázza dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gyermek gasztroenterológusa. Ha így nem jelentkeznek a tünetek, akkor az egész szoptatási idő alatt érdemes a tojásmentes diétát tartani. Amennyiben az ekcémás tünetek továbbra sem múlnak, akkor lehet más élelmiszerek mellőzésével is próbálkozni, de ilyenkor mindenképpen javasolt egy szakorvost felkeresni.

Milyen tüneteket okoz a tojásallergia?

A szoptatás időszakában a tojásallergia tüneteként a babánál jelentkezhet bőrallergia, ekcéma és hasi panaszok. A tojást 8 hónapos kor után lehet bevezetni a babák étrendjébe. Kezdetben kizárólag friss, jól megfőzött tojás sárgáját készítsünk, majd fokozatosan kaphat tojásfehérjét is. Ez allergiára hajlamos gyermekeknél legalább 2-4 hónappal későbbre halasztandó. Ebben az időszakban a tojás fogyasztását követően fellépő bőrviszketés, kipirosodás, bőrkiütés, az arc, a torok duzzadása, nehézlégzés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom esetén kell gondolnunk tojásallergiára.

Hogyan kezelhető?

A tojásallergia egyetlen kezelési módja, a tojásmentes diéta betartása, mely –különösen gyermekeknél – sokszor nem könnyű feladat. Tojásfehérje számos élelmiszerben található, leginkább a pékáruk, a kenyérfélék, a ragufélék, a tésztafélék, a krémtöltelékek és fagylaltok tartalmazzák. Fontos, hogy bevásárlás során mindig olvassuk el az egyes ételek összetevőit is.

Az alábbiak tojásfehérje jelenlétére utalnak: albumin, tojás (tojássárgája, tojásfehérje, tojáspor, szárított tojás), tojáshelyettesítők, tojáslikőr, globulin, lecitin, lizozim, majonéz, ovalbumin, ovovitelin, tojáshab.

Mivel helyettesíthető?

Főzés során az ételek sűrítésére tojás helyett használjunk keményítőt, vagy burgonyát. Vásárolhatunk tojáspótló port is. Az ételek lazítására alkalmazható rizs, búzadara, tojásmentes zsemlemorzsa, élesztő, szódabikarbóna. Az interneten számos oldal található, ahol ételallergiás betegek osztják meg a már kipróbált recepteket egymással. Keresgéljünk a tojásmentes finomságok közt és próbáljunk ki új ízeket, ételeket.

Kaphat-e oltást, aki allergiás a tojásra?

Egyes védőoltások előállításakor a vírust tojásban szaporítják, ezért az oltóanyagba kis mennyiségű tojásfehérje is bekerülhet. Ez allergiás tüneteket, súlyos esetben vérnyomás esést, fulladást, esetleg halálhoz vezető reakciót válthat ki. Ilyen oltások a sárgaláz elleni oltás és az influenza elleni oltások. Lassan egy évtizede más technológiával készül a 15 hónapos korban kötelező kanyaró-mumpsz-rózsahimló elleni védőoltás, tehát ezt tojás-allergiások is megkaphatják. Mivel a tojás alapú védőoltások nem kötelezőek, ha kimaradnak, akkor sem történik baj.

Mire érdemes még figyelni?

A tojásra allergiás betegeknél fontos ügyelni arra is, hogy ritkán a csirkehús fogyasztása után is allergiás tünetek jelentkezhetnek. A keresztallergia hátterében az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága áll: olyan kicsi a két anyag közötti különbség, hogy a szervezet - különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik anyagra - nem tud különbséget tenni közöttük. Egyes tojásallergiás betegeknél a tyúktoll allergénjének belélegzése is asztmás tünetet, köhögést okozhat.

Kinőhető?

A gyermekek többsége 3 éves korára kinövi a tojásallergiát. Előfordulhat, hogy ez későbbi életkorra tolódik és az esetek kisebb százalékában ugyan, de a tojásallergia egész élet során megmaradhat.

Hazánkban a tojás a tej mellett az egyik leggyakoribb allergén. Dr. Hidvégi Edit gyermek gasztoenterológust a tünetekről és kezelésről kérdeztük.

Az anya által fogyasztott ételek bizonyos mennyiségben átjutnak az anyatejen keresztül a baba szervezetébe is, ezért az ételallergia tünetei már a szoptatás időszakában is jelentkezhetnek: a babánál bőrallergia, ekcéma és hasi panaszok jelentkezhetnek. A tojást 8 hónapos kor után vezethetjük be a babák étrendjébe. Ebben az időszakban a tojás fogyasztását követően fellépő bőrviszketés, kipirosodás, bőrkiütés, száj körüli zsibbadás, az arc, a torok duzzadása, légzés nehézsége, hányás, hasmenés, hasi fájdalom esetén kell gondolnunk tojásallergiára.

A betegeknél fontos figyelnünk arra is, hogy  ritkán a csirkehús fogyasztása után is allergiás tünetek jelentkezhetnek. Egyes tojásallergiás betegeknél a tyúktoll allergénjének belélegzése is asztmás tünetet, köhögést okozhat.

A tojásallergia egyetlen kezelési módja, a tojásmentes diéta betartása, mely –különösen gyermekeknél – sokszor nem könnyű feladat. Tojásfehérje számos élelmiszerben található, leginkább a pékáruk, a kenyérfélék, a ragufélék, a tésztafélék, a krémtöltelékek és fagylaltok tartalmazzák. Fontos, hogy bevásárlás során mindig olvassuk el az egyes ételek összetevőit is.

Az alábbiak tojásfehérje jelenlétére utalnak: albumin, tojás (tojássárgája, tojásfehérje, tojáspor, szárított tojás), tojáshelyettesítők, tojáslikőr, globulin, lecitin, lizozim, majonéz, ovalbumin, ovovitelin, tojáshab.

A gyermekek többsége 3 éves korára kinövi a tojásallergiát. Előfordulhat, hogy ez későbbi életkorra tolódik és az esetek kisebb százalékában ugyan, de a tojásallergia egész élet során megmaradhat.