Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Kérdések és válaszok a gyümölcsfogyasztásról

Egészségesek, frissek, ebben a szezonban könnyen beszerezhetőek és a nyári hőségben akár önálló étkezésként is szívesen választjuk a gyümölcsöket. Szakértő segítségével járjuk körbe a fogyasztásukkal kapcsolatban felmerülő gyakori kérdéseket.

 

Naponta mennyi gyümölcs fogyasztása javasolt?


A legtöbb friss, hazai idénygyümölcs vitamin tartalma magas. Ezekből érdemes naponta több alkalommal is fogyasztani. A piros színű gyümölcsökben olyan antioxidánsok is vannak, amik különösen előnyösek a szervezet számára – magyarázza dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. A sárga-narancssárga gyümölcsök-zöldségek nagyobb mennyiségű A-vitamint tartalmaznak. Legkönnyebben emészthető gyümölcseink az eper - de fogyasztása az arra érzékenyeknél allergiát okozhat -, a cseresznye - mellékhatásként puffadás jelentkezhet – a meggy, a narancs, a citrom - savanyú, ezért refluxos betegeknek nem javasolt – a sárgabarack és szilva. Az alma és a körte főzve jobban emészthető. A kiegyensúlyozott táplálkozás elvét követve érdemes „színesen”, azaz minden fajtából fogyasztanunk, szezonnak megfelelően. Fontos, hogy a gyümölcsöket mindig két étkezés között, vagy étkezés előtt fogyasszuk, ellenkező esetben a gyümölcsök nem hasznosulnak kellőképpen a szervezetben és kellemetlen erjedéses folyamatokat indíthatnak el.

 

Gyomorégést okozhatnak?

Az égető, maró, kellemetlen érzést a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó gyomorsav okozza.  Gyakran a túl gyorsan, vagy az egyszerre elfogyasztott túl nagy mennyiségű étel a gond, de a mozgáshiány, vagy a túlsúly is fokozhatja a tünetek erősségét, gyakoriságát. A reflux-betegek számára különös odafigyelést igényel a helyes táplálkozási szokások betartása. Gyakran, de keveset kell ennie, mert a túlterhelt gyomorból nagyobb a valószínűsége a visszacsorgás létrejöttének. Várandósság idején is gyakori a reflux tünetek megjelenése. A terhesség elején ez hormonális hatásokra, később, a magzat fejlődésével pedig a hasban növekvő nyomás a gyomrot is nyomja, sokszor felfelé. Szülés után a panaszok rendszerint elmúlnak, így kezelésükre csak a várandósság időszaka alatt kell külön figyelmet fordítanunk. Gyomorégést a túl zsíros, fűszeres ételek fogyasztása mellett valóban gyakran okoznak gyümölcsök is, különösen a savas kategóriába tartozókat érdemes kerülni: a meggy, a narancs, a savanyúbb almafajták. Amennyiben nem szeretne lemondani az említett gyümölcsök fogyasztásáról, patikában vásárolható olyan, várandósok által is biztonsággal használható zselésedő anyag, mely étkezés után bevéve a reflux tüneteinek fellépését megakadályozza.

Érdemes gyümölcsnapot tartani?


A bizonyos időközönként – havi 1-2 alkalommal - beiktatott gyümölcsnapok segíthetnek a gyomor-és bélrendszer tehermentesítésében, a méregtelenítésben. A rostdús gyümölcsök tehát jótékony hatással vannak a szervezetre, a gyümölcsnapok azonban fogyókúraként, huzamosabb időn át nem alkalmazhatók. Gyümölcsnapot tartani gyermekeknél egyáltalán nem javasolt, bizonyos betegségek, tartós gyógyszerszedés esetén pedig csak orvosi javallatra végezzük. Ügyeljünk rá, hogy gyümölcsöket ne csak egy-egy kiemelt nap alkalmával, inkább rendszeresen fogyasszunk!

 

Kellemetlen mellékhatás: fruktóz felszívódási zavar

A gyümölcsök édes ízét a gyümölcscukor, más néven fruktóz adja. Egy fruktóz egy glukóz molekulával együtt a szacharóz nevű kettős cukrot alkotja, melynek lebontását a szervezetben a szacharáz nevű enzim végzi. Vannak, akiknél ez az enzim hiányzik, így náluk a szacharóz fruktózra és glukózra való lebontása nem mehet végbe. Emiatt fruktóz tartalmú ételek fogyasztását követően hasfájás, haspuffadás és hasmenés jelentkezhet. A fruktózfelszívódási zavar általános tünete lehet még az étkezések utáni korai teltségérzés, fokozott bélmozgás, ehhez társuló hangjelenségek, bélgázosság, fáradtság, fejfájás, feszültség, frontérzékenység, a koncentrálási képesség csökkenése és izomgörcsök is. Magas fruktóztartalmú ételek: alma, birsalma, körte, füge, szőlő, kristálycukor, méz.

 

 

0 Tovább

Allergia, vagy nátha?

A légkondicionáló berendezések, hűtött üdítők, vagy a jelenleg is jellemző változékony időjárás miatt nyáron is könnyen megfázhatunk. A klasszikus náthás panaszok könnyen összetéveszthetők az ebben az időszakban gyakori allergiás tünetekkel. Szakértőnk segítségével a kettő közti hasonlóságokat és különbségeket vesszük sorra.

 

Későn fordulunk allergológushoz

A tünetek azonossága miatt a betegek számára problémát okozhat a nátha és a pollenallergia tüneteinek megkülönböztetése. Emiatt fordulhat elő az, hogy gyakran hetek elteltével, több eredménytelen otthoni próbálkozás, recept nélkül beszerezhető készítményektől hiába várt javulás után fordulnak csak hozzánk – számolt be tapasztalatairól dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Fontos, hogy a szénanátha és a meghűlés közti eltéréseket a betegek is ismerjék, így idejében megkezdett kezeléssel a panaszok mérsékelhetők és a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető.

 

Ellenőrizze a tüneteit!

A következő táblázatban összefoglaltuk a leggyakoribb tüneteket, illetve azt, hogy melyik betegségre jellemzőek.

 

Allergia

Nátha

Láz

Nem

Ritkán

Orrfolyás

Igen, átlátszó, vízszerű

Igen: átlátszó, sárgás, vagy zöldes színezetű is lehet

Ízületi, és/vagy izomfájdalmak

Nem

Előfordulhat

Könnyező, viszkető szemek

Igen

Ritkán

Tüsszögés

Igen

Igen

Torokfájás

Ritkán, inkább viszkető érzés jellemző

Előfordulhat

Féloldali orrdugulás

Szinte soha

Előfordulhat

 

A nátha hét napig, az allergia a szezon végéig tart

A náthát elsősorban vírusok okozzák. A betegség lefolyása átlagosan 7-10 nap. Ez idő alatt a tüneteket csillapíthatjuk, az erre a célra megfelelő gyógykészítményekkel. A megfázások döntő többsége szeptember és március közti időszakban fordul elő. A pollenallergia tünetei ezzel szemben az allergén növény virágzásának időszakában jelentkeznek és a pollenszórás végéig tartanak. A pollenszezon tehát, az időjárás függvényében február végétől- március elejétől kezdődik a mogyoró virágzásával. A leggyakoribb allergén, a parlagfű által okozott tünetek a növény virágzásának csúcsidőszakában, augusztus közepétől szeptember közepéig a legerősebbek.

 

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha visszatérő panaszaink vannak, hasonló tüneteink jelentkeztek az előző év egy adott időszakában, akkor felmerül a pollenallergia gyanúja – figyelmeztet dr. Balogh Katalin. Az allergiaellenes tüneti készítmények akkor alkalmazhatók igazán eredményesen, ha az allergén növény virágzásának elején, a pollenszórás kezdetekor elkezdjük a szedésüket, ezért fontos, hogy ismerjük a panaszokat okozó növényt, nyomonkövessük az aktuális pollenjelentést és idejében orvoshoz forduljunk, beszerezzük a szükséges készítményeket. Jó, ha tudjuk, hogy a tüneti szerek mellett létezik tartós megoldás is az allergia ellen: az immunterápia. Megkezdéséhez szakorvosi vizsgálat és allergia teszt elvégzése szükséges. A teljes, 10-12 év tünetmentességet biztosító terápia 3-5 éven át tart, de a tapasztalatok szerint már az első évben jelentősen enyhíti – különösen az orrdugulás és a szemtünetek esetében - a panaszokat.

0 Tovább

Hőségben: mit igyon a gyermek?

A gyerekek folyadékigénye az életkorral és az évszakokkal együtt változik. A kevés folyadékfogyasztás csecsemőknél könnyen vezethet kiszáradáshoz, nagyobb gyerekeknél pedig csökkenti a koncentrációs- és teljesítőképességet, fejfájás alakulhat ki. Mikor, mit és mennyit igyanak a gyermekek?

 

Az első időszak

Az anyatejet a természet úgy alkotta meg, hogy a csecsemő folyadék- és táplálékszükségletét egyaránt biztosítsa. Szoptatáskor először híg, vízszerű tej ürül, amelyet ún. szomjoltó tejnek is neveznek, majd a szoptatás második felében ez sűrűbbé válik, amely zsír- és kalóriadúsabb tej. A tápszer összetétele is fedezi a kicsik folyadékigényét, kiegészítésre mindkét táplálási mód esetében csak fél éves kor után, a szilárd táplálékok bevezetését követően van szükség.

Bizonyos körülmények mellett mégis külön figyelmet kell fordítanunk a folyadékpótlásra, már a baba fél éves korát megelőzően is – magyarázza Dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gyermekgyógyásza. Ilyen helyzet adódhat, ha a baba lázas beteg. A láz nagy mennyiségű folyadékot von el a szervezetétől és mivel a kicsik só- és vízháztartása rendkívül érzékeny, a magas láz könnyen okozhat kiszáradást.

A kiszáradás jelei:

-a baba sápadt, bágyadt, aluszékony, szemei karikásak, bőre száraz. Csecsemőknél a kiszáradás jellegzetes tünete, ha a kutacs fekvő testhelyzetben besüpped.

A láz mellett a hasmenéssel, hányással járó betegségek, a nyári hőség, vagy télen a túlfűtött lakásban a meleg hatására is sok folyadékot veszít a kicsi szervezete. Ilyen esetekben a babát az anyatej mellett babavízzel, esetleg forralt, majd lehűtött csapvízzel kínáljuk meg. Az ásványvíz magas ásványi anyag tartalma megterheli a pici veséjét, ezért 1 éves kor alatt ezt nem javasoljuk. Vásárolhatunk a csecsemő életkorának megfelelő instant teaporokat is, vagy készíthetünk házilag is koffeinmentes gyümölcsteát, de ügyeljünk rá, hogy 1 éves kor alatt ne mézzel, inkább szőlő-, vagy gyümölcscukorral ízesítsük.

 

Fél éves kor után

A hozzátáplálás bevezetését különböző gyümölcs-, és zöldséglevek kóstolgatásával kezdjük, így ebben az időszakban még nem kell figyelmet fordítanunk folyadékpótlásra. A későbbiekben bevezetett főzelékfélék, pépek és babakekszek mellett már a pici folyadékigénye is növekedhet.

Mennyi folyadékra van szüksége a kicsinek?

0-6 hónap: a tejes táplálás megfelelő mennyiségű folyadékot biztosít

6-12 hónap: 1dl

1 éves: 6 dl

2-3 év: 7dl

Óvodás kor: 1l

A felsorolt mennyiségekben természetesen lehetnek egyéni különbségek. Vannak gyerekek, akik kifejezetten szeretnek inni, többször is kérnek a nap folyamán, míg másokat lefoglalnak az egyéb tennivalók és nekünk, szülőknek kell figyelnünk arra, hogy elegendő folyadékot fogyasszanak.

Az első szülinap után

Ásványvizek

Az ásványvizek közül válasszunk szénsavmentes változatot. A szénsavas vízben oldott gázok a gyomorban felszabadulva feszítő érzést, refluxot provokálhatnak, haspuffadást okozhatnak. A feszülő has kellemetlen érzetet kelt a gyermekben. Különböző ásványvizekben minden ionnak más-más a koncentrációja, ezért érdemes váltogatni a különböző márkákat.

Gyümölcslevek

Az üdítők közül leginkább a tartósító- és színezékanyagot nem tartalmazó természetes gyümölcslevek a legegészségesebbek. Igaz, a friss gyümölcsöt nem pótolja teljes mértékben, de részlegesen vitamin-forrásként szolgálhat.

Mesterséges üdítőitalok

Bármennyire is népszerűek, különösen a kóla-félék – egészségtelenek és nem gyermekeknek valók. Koffein tartalmuk izgatólag hat, ha a gyermek egy bizonyos mennyiségnél többet iszik meg, nyugtalan lesz, nem tud elaludni. Foszforsav tartalma erős marószer, ezért a fogakat tönkreteszi. Ezt igazolja egy korábbi kísérlet, melynek során egy pohár kólába tettek egy gyermek tejfogat, s az néhány napon belül teljesen feloldódott abban! Ezen kívül édessége miatt fogszuvasodást is okoz, hizlal. A benne levő illatanyag, a perubalzsam pedig allergiás reakciót válthat ki. Ilyenkor az erre érzékenyeken kipirulás, csalánkiütések jelennek meg. Nemcsak a kólától, más színezékanyagokat tartalmazó üdítőtől is hasonló tünetek észlelhetők.

Tea

A kicsinek szánt teák megválasztásánál ügyeljünk arra, hogy ne gyümölcsaromával illatosított fekete teát válasszunk. Ezek a termékek nem csak koffeint tartalmaznak, de a gyümölcsaromák (színezék és illatanyagok) miatt ritkán allergiás tüneteket kiváltó hatásuk is lehet. A teák közül a valódi gyümölcstea ajánlható a leginkább. Ezt akár ízesíteni sem kell, hiszen a benne levő gyümölcsök kellemes aromát biztosítanak.

Mikor igyon a gyermek?

A kicsinek ne étkezés előtt adjunk inni. A legjobb, ha étkezés után, vagy két étkezés közt oltja szomját. Játék közben a gyerekek gyakran elfeledkeznek az ivásról, ilyenkor kínáljuk őket gyakrabban. Sportolás, séta alkalmával is mindig iktassunk be „ivószüneteket”.

1 Tovább

Árvíz és allergia

Az árvizek nem csak a balesetveszély és az ivóvízbázis fertőzése révén fenyegetik az egészségünket. A levonuló ár nyomán a beázott falakon, átnedvesedett bútorokon, elpusztult növényzeten elszaporodnak a penészgombák, amelyek allergiát és asztmát okozhatnak. A megoldási lehetőségekről dr. Magyar Donát, a Budai Allergiaközpont aerobiológusa beszélt. 

 

Allergizáló gombák


Az árvíz során az épületanyag nagy mennyiségű vizet vesz fel, mely a magas vízaktivitású gombák elterjedéséhez vezet. A vízigény alapján ugyanis más penészgomba fajokra számíthatunk egy enyhébb nedvesedés esetén, mint a tartós átázást követően. Az árvizeket követően Stachybotrys, Chaetomium, Ulocladium, Trichoderma, és Aureobasidium gombanemzetségek jelenhetnek meg, melyek allergiát és asztmát okozhatnak.


Így védekezzünk a penész ellen


1. Kárfelmérés. 

Penészmentesítés előtt kérjen tájékoztatást a biztosítójától a bizonyítékok dokumentálási módjára (fénykép, tárgyi bizonyíték, helyszíni kárbecslés) vonatkozóan. Az egészségkárosodás kockázatának dokumentálására aerobiológiai vizsgálatot is igényelhetnek. Ha a biztosítótársaság megköveteli, a tönkrement tárgyakat tárolja egy lakáson kívüli, zárt, száraz helyen.


2. Szárítás. 

A penészgombatelepek kialakulásához általában három nap szükséges a vizesedést követően. Mivel ezek nagy mennyiségű spórát termelnek, ezek újabb penésztelepek kialakulásához vezetnek, tehát minél tovább várunk a penészmentesítéssel, a helyzet annál rosszabb lesz. Amint az elöntött házba vissza lehet térni, el kell kezdeni a penészesedés felszámolását. Először hazatérve nyissunk ki minden ajtót-ablakot, hogy meginduljon a kiszáradás. A szellőztetést csak akkor szüneteltessük, ha a kültéri levegő relatív páratartalma meghaladja a 60%-ot. A maradék vizet töröljük fel a padlóról. A penészes vagy szennyvízzel átitatott porózus anyagokat távolítsuk el, zárt szemeteszsákban dobjuk ki. Porózus anyag a tapéta, a gipszkarton, a szigetelőanyagok, a vakolat, a többszörös falfesték-rétegek, szőnyeg, fa- és papír tárgyak, matrac, plüssállatok – ezeket nem lehet kellőképpen megtisztítani, ha bepenészedtek. A spóraterjedését megelőzésére a fertőzött tárgyakat burkoljuk be műanyag zacskóval. Az átnedvesedett tárgyak kiszárításához vessük be a hősugárzókat, páramentesítőket. Nagy teljesítményű hőlégfúvókat, párátlanítókat bérelhetünk a fal szárítására (ha ehhez áramfejlesztő kell, az nem üzemeltethető beltérben, ablak alatt vagy az erkélyen!). Emellett nagyon fontos, hogy folyamatosan szellőztessünk.


Az átázott szőnyegeket, kárpitokat legtöbbször ki is kell dobni. Ha megmenthető, tisztítsuk ki, fertőtlenítsük, és mielőbb szárítsuk meg. A szennyvízzel átitatott töltőanyagot (szivacs, toll) ne használjuk fel.
Távolítsuk el a gipszkarton falakat, ellenőrizzük a ház szigetelését. Az átázott szigetelés sokáig nedves marad, és rejtett penész kialakulásához vezet, illetve az épületanyagban farontó gombák telepedhetnek meg. A burkolatok visszahelyezése előtt győződjünk meg arról, hogy a szigetelés és a faanyag megszáradt (fa esetén a nedvességtartalom ne legyen 14%-nál magasabb). A bútorokat és az új burkolatot csak a teljesen kiszáradt épületben tegyék helyre. Az épület kiszárítása türelmet próbáló feladat, hónapokat is igénybe vehet.


3. Penészmentesítés. 

Ne végezzék penészallergiások, gyermekek, idősek, várandósok, gyengült immunrendszerűek és légúti betegségben szenvedők.

Haladjunk helyiségről-helyiségre, fokozatosan izolálva a munkaterületet a lakás többi részétől. A penészgomba-telepek lekaparásával nagy mennyiségű spóra jut a levegőbe. A fertőzött helyiség ajtaját zárjuk le műanyag fóliával, hogy a spórák ne terjedjenek szét a lakásban. A munka közben folyamatosan szellőztessünk. A szellőzőberendezéseket ne üzemeltessük, amíg szakemberek nem tisztították meg. Nagyobb épületekben a bontás során negatív légnyomást kell kialakítani a helyiségben, ezalatt a folyosón pozitív légnyomást kell biztosítani.


- A mosógépben tisztítható textíliákat általában meg lehet menteni, amennyiben a penészgombák nem okoztak maradandó károsodást az anyagukban.
- A nem kárpítozott bútorok is megmenthetők, ennek érdekében az udvaron tisztítsuk meg őket. Ha a penészesedés csak a felületet érinti, hagyjuk a tűző napon, majd söpörjük le a kiszáradt, elpusztult penészt. A résekből HEPA szűrős porszívóval eltávolíthatók a lerakódott gombaelemek. Figyelem! Az elhalt spórák is allergizálnak!
- A nem porózus felszínű tárgyakat, mint a műanyag, üveg, beton, különböző fémek stb. könnyen megtisztíthatók a penésztől.
- Az értékes bútorok, könyvek megmentését bízzuk szakértőre, restaurátorra.


4. Lemosás/fertőtlenítés. 

A penésztelepek eltávolítását követően jöhet a lemosás és a fertőtlenítés. Ez a résekben és durva felületeken a fizikai eltávolítás után megmaradt gombaelemek és a szennyvízmaradványok miatt feltétlenül szükséges. A lemosásnál két vödörrel dolgozzunk, egyikben öblítünk, a másikkal lemosunk. A vizet gyakran cseréljük. A tisztításhoz ne használjunk foszfát-tartalmú szereket- a foszfát táplálja a mikroorganizmusokat. A lemosást követően töröljük a felületet szárazra.


A fertőtlenítésre a hypooldat (10 liter vízhez 6 dl háztartási hypo) is megfelelő, ez szagtalanít is. Fertőtleníteni kell a padlót, a falakat, a konyhát és a fürdőszobát is.


A takarítás során legyünk elővigyázatosak. Ne keverjük a különféle tisztítószereket, pl. savakat, ecetet, vízkőoldót hypóval. Bizonyos tisztítószerek egyes felületeken (alumínium, rozsdamentes acél, linóleum) elszíneződést okozhatnak, ezért kezelés előtt érdemes kis területen kipróbálni ezeket. A nagy mennyiségű penészgomba-spóra tartós belélegzése egészségkárosító hatású. Penészmentesítéskor használjunk kesztyűt, valamint hosszú ujjú és hosszúszárú munkaruhát, zárt cipőt, sapkát. Erős fertőzés esetén viseljünk légszűrő maszkot (a penészgomba spórákhoz ajánlott légszűrő maszkok részecskeszűrő betétje 3M 2125 P2R és 3M 2135 P3 kódszámmal kapható. Minden esetben győződjünk meg arról, hogy a maszk szabályosan illeszkedik és résmentesen zár).

A penész eltávolítását ne magunk végezzük, ha allergiásak vagyunk valamelyik penészgomba-fajra. E munkát ne végezzék 12 év alatti gyermekek, idősek, várandósok, valamilyen immunrendszert gyengítő alapbetegségben illetve légúti megbetegedésben szenvedők. Ez utóbbiak végig tartsák készenlétben a gyógyszereiket. A fertőtlenítőszerek elpusztítják a penészgombát, de nem akadályozzák meg, hogy ismét megjelenjen a gombatelep. A végső megoldás csak a teljes kiszáradással érhető el.


5. Ellenőrzés. 

A fertőzés megszüntetése után kísérjük folyamatosan figyelemmel, hogy nem jelentkezik-e ismét nedvesedés és penészesedés. Ha az épület még nem száradt ki kellőképpen, a tisztítást és a szárítást újra el kell végezni.

0 Tovább

Allergiák

blogavatar

Allergia blog információt közvetít a mára szinte minden embert érintő allergiáról legyen az szénanátha, ételallergia, asztma, gyógyszerallergia, fémallergia. Hírek, információk, összefoglalók a megelőzésről, diagnosztikáról, kezelési lehetőségekről.

Utolsó kommentek