Allergiák

A parlagfű pollenszórásának csúcsidőszakában a lakosság egyre nagyobb része tapasztalja allergiás tünetek jelentkezését. A szakember szerint a védekezés kulcsa - a parlagfű irtás mellett – a jól beállított tüneti kezelés, vagy a tartós megoldást nyújtó immunterápia.

Már óvodáskorban is jelentkezhet

A légúti allergiák előfordulása a teljes lakosság körében 25%, ebből a parlagfűre allergiás betegek aránya csaknem 60%, ez a szám pedig jóval magasabb a környező országoknál – mondja dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Ez azt jelenti, hogy hazánkban megközelítőleg 1,5 millió parlagfű allergiás él jelenleg. A betegek számának évről-évre történő emelkedése mellett megfigyelhető, hogy a tünetek egyre fiatalabb korában jelentkeznek: ma már 3-4 éveseknél is tapasztalhatjuk a légúti allergiára utaló jeleket: orrfolyás, az orr, a szemek viszketése, könnyezés, a szemek pirossága, orrdugulás, torokkaparás a leginkább jellemző tünetek. A számok emelkedésének legfőbb okai a hazánkra jellemző erős parlagfű fertőzöttség és a légszennyezettség.

Városokban erősebb panaszok?

Tévhit, miszerint a parlagfű allergia a vidéken élőket sújtja elsősorban, akik a természet közelsége miatt inkább találkozhatnak a tüneteket okozó allergén növénnyel. Valójában az allergiások száma a nagyobb városokban magasabb, mint a vidéken élőknél. A parlagfű igénytelen és agresszív terjedésű gyomnövény, a városban épp úgy képes benépesíteni üresen álló telkeket, mint vidéki környezetben mezőket, útszéli helyeket. A városokban a helyzetet az egész országra jellemző erős parlagfű fertőzöttség mellett a légszennyezettség is súlyosbítja. A parlagfű pollenfelülete buzogányfejre emlékeztet, melyre könnyen rátapadnak a levegőben lévő szennyeződések, például koromszemcsék, és a pollen allergén molekuláival együttes hatást váltanak ki – részletezi a jelenség okait dr. Balogh Katalin. A légszennyezettség további veszélye, hogy a levegőben lebegő szerves szennyező anyagok a parlagfű virágporát borító védőfehérjét is károsítják - így  megbontott burokból az allergiát okozó, a szervezet számára  testidegen fehérjék sokkal gyorsabb és súlyosabb reakciót okoznak. 

Kezelje idejében a tüneteket!

Ha az év egy adott időszakában, évről-évre visszatérő panaszoktól szenved, érdemes allergiavizsgálatot végeztetnie. A vizsgálat pollenszezonban vérből, az év egyéb időszakában bőrpróba segítségével végezhető el. Az allergén növény beazonosítása nélkülözhetetlen a pontos diagnózishoz, ezután van lehetőség a kezelés megkezdésére. A tüneti kezelést allergológus szakorvossal kell megbeszélni, ha sikerült jól beállítani, a továbbiakban lehet patikában vásárolni, illetve családorvossal íratni a szükséges készítményeket. A lényeg, hogy semmiképp sem javasolt elhanyagolni a panaszokat, a rosszul beállított kezelés ugyanis nem szünteti meg a tüneteket, a tartósan fennálló orrdugulás pedig súlyosabb betegséghez - például idült arcüreg-gyulladáshoz is vezethet, ilyen esetekben pedig gyakran műtét szükséges. Az elhanyagolt allergia emellett további allergiák megjelenését is előidézheti, súlyosabb esetben pedig asztmához is vezethet.

Jegyezze fel a következő szezonra: immunterápia

Az allergia megfékezésében egyedülálló lehetőség az immunterápia, mely nemcsak a tüneteket képes tartósan enyhíteni, de az említett két szövődmény ellen is védelmet biztosít. A teljes terápia 3-5 évig tart, de segítségével már az első évben jelentősen csökkenek a panaszok – számolt be a betegek tapasztalatairól dr. Balogh Katalin. A tabletta, vagy cseppek formájában adagolható készítmények alkalmazása nem vesz igénybe napi pár percnél hosszabb időt és a beteg otthonában történik. A kezelés során a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított formában, amely a tüneteit kiváltja: nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek. Az immunterápiás kezelés segítségével a beteg szervezete lépésről-lépésre hozzászokik az allergiát kiváltó anyaghoz, illetve megelőzhetőek az olyan súlyosabb, allergia következtében kialakuló szövődmények is, mint az asztma. Parlagfű allergiás betegeknek érdemes már most gondolniuk a következő szezonra, a kezelést ugyanis az allergén növény virágzása előtt legalább két hónappal meg kell kezdeni.

Gyomorrontás, hasfájás, hasmenés, hányás – a gyomor- és bélrendszeri fertőzések tünetei sokszor a higiéniás szabályok betartásával megelőzhetőek lennének. Mit tegyünk, hogy a nyári melegben az étkezések kellemetlen mellékhatásait elkerüljük?

Nem csak a tojás okozhatja

Az ételmérgezéssel összefüggésben elsőként a tojásra, a tejtermékekre, vagy húsokra gondolunk, pedig a zöldség-, vagy gyümölcsfélék is okoznak panaszokat – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az Egyesült Államokban 2011-ben lezajlott lisztériajárványt például fertőzött sárgadinnye fogyasztása idézte elő, de 2009-ből ismerünk olyan eseteket is, ahol fertőzött mogyoró okozott szalmonellás megbetegedéseket. A sokszor kórházi ellátást is igénylő, vagy akár végzetes kimenetelű esetek többsége azonban az ételek helyes tárolásával és elkészítési módjával, illetve alapos tisztítással megelőzhető. A fertőzések többsége a várandósokra, idős, legyengült immunrendszerű egyénekre és kisgyermekekre jelent nagyobb veszélyt, így esetükben mindig nagy körültekintéssel járjunk el az ételek elkészítése során.

Betegségek és tünetek

Az előbbiekben említett, magas lázat, izomfájdalmat, hányingert, hasmenést okozó lisztériabaktérium a gyümölcsök, zöldségek mellett kész hústermékekben, joghurtokban, lágy sajtokban is előfordulhat. A tejtermékek mellett a nyers tojás és húsok, illetve bizonyos zöldségfélék fogyasztása szalmonellafertőzést is okozhat. A tünetek hasonlóak, a 12-72 órán belül jelentkező szalmonellás panaszokkal szemben a lisztéria esetében azonban a fertőzött étel elfogyasztását követő 2 naptól kezdődően akár 2 hónappal később is megjelenhetnek. Az E.coli nevű kórokozó nevét is ismerhetjük már a hírekből, 2006-ban fertőzött spenót fogyasztása okozott járványt az Egyesült Államokban. A hasi fájdalmakat, hasmenést, hányást okozó baktérium emellett darált marhahúsban, pasztőrözés nélküli gyümölcslevekben, vagy tejben is előfordulhat. A májbetegséget okozó, fáradtsággal, lázzal, levertséggel és súlyvesztéssel járó Hepatitisz A fertőzések egyértelműen a higiéniás szabályok elmulasztását jelzik. A betegség ellen létezik védőoltás is, de megelőzését az ételek készítése, elfogyasztása előtti alapos kézmosással segíthetjük. A gyakran egyszerű gyomorhurutként kezelt, gyomorgörcsöket, heves hasmenést, hányást okozó norovírusok egy-két napig okoznak panaszokat, míg a csirkehúsokban előforduló Campylobacter nevű korokozó akár véres hasmenést is előidézhet. A felsoroltak mellett a tenger gyümölcseivel is bánjunk óvatosan, alapos átsütés nélkül a szervezetbe jutva szintén fertőzések forrásai lehetnek.

Mire figyeljünk?

• Alapvető, de sokszor mégsem fordítunk rá kellő időt, figyelmet: mossunk kezet, mielőtt a konyhába lépünk, akár főzés, sütés, vagy étkezés céljából tesszük.
• A zöldségeket, gyümölcsöket felhasználás előtt alaposan mossuk és szárítsuk meg, fogyasztásig tároljuk hűtőben, elkülönítve a több élelmiszertől.
• A spenót, saláta, káposzta és egyéb zöldségek külső leveleit távolítsuk el, a többi, felhasználásra szánt levelet külön-külön, egyesével mossuk le.
• A főzés szintén segíthet a fertőzések megelőzésében, magas hőmérsékleten a legtöbb kórokozó elpusztul.
• A konyhapultot, vágódeszkát mindig alaposan tisztítsuk meg, különösen nyers hús, vagy zöldségek feldolgozását követően.
• Az elkészített ételt rövid időn belül tálaljuk és fogyasszuk el, a maradékot mielőbb tegyük hűtőbe.
• Húsok készítése során soha ne tegyük a már alaposan átsütött, kész terméket a még feldolgozás előtt használt, korábban a nyers hús tárolására szolgáló edénybe.
• A lejárt szavatosságú terméket ne fogyasszuk el, még akkor sem, ha hűtőben tároltuk.
• A tojásokat feltörés előtt mindig alaposan mossuk át. A nyers tojást tartalmazó ételeket kerüljük a nyári melegben, ezek szinte pillanatok alatt megromolhatnak a hűtőből kivéve. Ez okból a lágytojás fogyasztása sem javasolt, a tojást tartalmazó fogásokat süssük alaposan át.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A gyomorfertőzések többsége ágynyugalom, diéta és bőséges folyadék fogyasztás hatására magától is gyógyul pár napon-egy héten belül. A rizikócsoportba tartozó idősek, kisgyermekek és legyengült immunrendszerű betegek esetében azonban súlyosabb panaszok is jelentkezhetnek, melyek kezelése orvosi segítséget, gyakran kórházi kezelést igényel. Forduljunk orvoshoz, ha elhúzódó, magas láz, véres széklet, csillapíthatatlan hányás, vagy 3 napnál tovább tartó hasmenés jelentkezik. A vizelet csökkenése, a száraz száj, zavartság a kiszáradás jelei lehetnek, gyanú esetén hívjunk orvosi segítséget.

A júniusban megrendezett, 2013-as Allergológiai Világkongresszuson az atópiás ekcémával kapcsolatos legfrissebb eredményeket is megismerhették az érdeklődők. Az elhangzott újdonságokról Dr. Garaczi Edina, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-allergológusának segítségével számolunk be.

Mi okozza az atópiás ekcémát?

Ma már jól ismert, hogy a csecsemőkori atópiás ekcémát a bőr kifejezett kiszáradása okozza. Ennek hátterében a kutatók a bőrben egy bizonyos anyag, a filaggrin fehérje kóros, vagy csökkent termelődését igazolták, melyet az adott gén hibás működése okoz. Emellett bizonyos lipidek, ceramidok csökkent termelése is hozzájárul a bőr kiszáradásához. Az atópiás ekcéma kezelésében tehát az első és alapvető lépés a bőr megfelelő zsírozása: lipidpótló, esszenciális zsírsavakban gazdag testápolókkal. Minden tényező, ami fokozza a bőrszárazságot,- például téli hideg idő, szél, vagy víz- rontja az ekcémát. Emellett az is jól ismert, hogy pszichés tényezők, stressz nagymértékben befolyásolják a tüneteket.

Igaz, hogy minden esetben ételallergia áll az atópiás ekcéma hátterében?

Nem igaz. Korábban azt feltételeztük, hogy a csecsemőkori ekcémát valamilyen étel (például tej vagy tojás) fogyasztása okozza. Az utóbbi években végzett kutatások eredményei viszont azt igazolták, hogy az ekcémás csecsemők csak egy részénél alakul ki valódi ételallergia. Az ételallergia biztos diagnózisa diétát követően végzett terheléses vizsgálattal állítható fel, amikor például tejtermék vagy tojás tartalmú ételek adása után megfigyeljük a gyermekek bőrtüneteit. Csak akkor kell diétát tartani, ha az adott étel fogyasztása után biztosan romlanak az ekcémás tünetek, tehát az összefüggés egyértelműen igazolható. Nagyon fontos, hogy sem a laborvizsgálatok, sem a bőrtesztek nem nyújtanak biztos diagnózist, így önmagukban ezek alapján sose kezdjünk gyermekünknél diétát.

Újdonságok az ekcémás csecsemők hozzátáplálásáról

A csecsemők hozzátáplálását 4-6 hónapos kor között kell elkezdeni. Nagyon fontos, hogy a hozzátáplálást az anyatejes szoptatás mellett kezdjük el, így csökken az allergiás érzékenység kialakulása. Korábban az ekcémás csecsemőknél a gyakori allergiát okozó tejtermékek, vagy tojás bevezetése csak 1 éves kor után volt javasolt. Széles körű klinikai vizsgálatok eredményei alapján ezt az időpontot jelenleg 4-6 hónapos kor közé teszik. Ebben az életkorban az elfogyasztott ételekre úgynevezett tolerancia alakul ki, vagyis a csecsemők hozzászoknak az elfogyasztott ételekhez. Későbbi életkorokban a tejfehérjék vagy a tojás allergének már gyakrabban provokálhatnak allergiát. Vagyis a gyakori allergének bevezetését is fél éves kor körül javasolt elkezdeni, kis mennyiségekben, feldolgozott formákban (tejtermékek, tojást tartalmazó ételek formájában). Az új ajánlások ezen kívül nem javasolnak diétát sem terhesség alatt, sem szoptató édesanyáknak.

Hisztamin felszabadító ételek kerülése

Bizonyos gyümölcsök (eper, málna) a hisztamin felszabadító tulajdonságuk miatt 2 éves kor alatt továbbra sem javasoltak. Hasonlóak az érlelt sajtok (camembert, brie sajt) és bizonyos halfélék is. Tartósítószerek, színezőanyagok, aromák szintén fokozott hisztamin felszabadulást okozhatnak, ezzel rontják a meglevő ekcémás tüneteket, ezért ezeket továbbra is érdemes kerülni.