Allergiák

Kisgyermekes szülőként gondolnunk kell arra, hogy a korábbi jól bevált karácsonyi menüsort a kicsi életkorának megfelelően alakítsuk át. Dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusának tanácsai segíthetnek ebben.

Mindent a maga idejében

Gyermekeknél az ételallergiás tünetek 90 százalékát a tej, tojás, szója, és a mogyoró okozza. Fontos, hogy az ételek megfelelő időben történő bevezetéséről az ünnepi menü tervezése során se feledkezzünk meg. A túl korán bevezetett táplálékok a gyermeknél hányást, hasmenést, haspuffadást, csalánkiütést okozhatnak. Kisebb gyermekek számára készítsünk ezért külön baba-menüt, de az egy év körüli gyermekek már szívesen falatoznak a család számára készített fogásokból is.

Ötletek életkor szerint

7 hónapos korig

A hozzátáplálás kezdeti időszakában törekedjünk arra, hogy a gyermek megismerje a gyümölcsök, zöldségek természetes ízét. Először préslevekkel, gyümölcslevekkel kezdjünk, majd később áttérhetünk a gyümölcspépre. Egyszerre csak egy új ízt kóstoltassunk meg a babával, ezt később kombinálhatjuk a már megszokott ízekkel. 3-5 naponta vezethetünk be új ízeket. A cukrozás, szózás mellőzésével segíthetjük azt is, hogy a későbbiekben táplálkozása során kerülje ezek túlzott használatát. A gyümölcsök természetes formában tartalmaznak cukrot, ez a fruktóz. Így tehát nem kell aggódnunk, hogy a fűszerezés, sózás nélkül készült étel ízetlen lesz a baba számára. Igazán karácsonyi jellegű ételünk a sütőtök, melyből remek főzeléket készíthetünk, ha a sütőtököt burgonyával puhára főzzük, majd pépesítjük. 7 hónapos kortól pici olajat is adhatunk hozzá, mely megkönnyíti az értékes zsírban oldódó vitaminok –például a sütőtökben található A-vitamin- felszívódását.

8-9 hónapos korban

A gyermek számára készített karácsonyi menü összeállításánál ebben az életkorban már választhatunk húsféléket is, pépesítve. Készíthetünk például gesztenyés pulykát, melyet az életkornak megfelelően enyhén fűszerezhetünk is. Köretként almaszószt szolgálhatunk fel hozzá. A pulykamellet szilvával, aszalt szilvával is tölthetjük.

9-10 hónapos korban

Ebben az életkorban készíthetünk rakott padlizsánt, vagy zöldbabot is, de karácsonyi menüként kínálhatunk töltött káposztát is. Készíthetjük darált marha, vagy sertéshúsból, de ügyeljünk rá, hogy a felnőtteknek szánt fogáshoz képest a baba ételét kevésbé sózzuk, fűszerezzük, zsiradékként pedig olajt használjunk az elkészítéséhez.

12 hónapos kor után

A legtöbb egy év körüli kisgyermek már szívesen segédkezik a konyhában és élvezettel fogyasztja azokat a fogásokat, melyeket a család többi tagja is. Allergizáló hatásuk miatt diós- és mákos bejgli helyett készítsünk inkább gesztenyés bejglit a gyermek részére. Mézet a baba 1 éves kora után kaphat, így készíthetünk mézes puszedlit is. Újdonság lehet az ünnepi asztalon a baba számára a halból készült étel. Megkínálhatjuk a halászlében főtt hallal is, de ügyeljünk rá, hogy tálalás előtt gondosan eltávolítsuk a szálkákat.

Csak ismert összetevőket!

Bármilyen, korábban nem fogyasztott étel okozhat szokatlan tüneteket a babánál, ezért az új ételek bevezetését ne az ünnepi időszakban kezdjük meg. A karácsonyi menü összeállításánál olyan alapanyagokat válasszunk, melyeket a gyermek már korábban is fogyasztott és nem okozott panaszt.

A közelgő ünnepi időszakban az is elfogyaszt néhány pohárral, aki év közben csak ritkán iszik alkoholt. A kulináris élvezeteken túl, egészségünk szempontjából sem mindegy, hogy milyen italt választunk majd a karácsonyi menü mellé, vagy az újévi koccintáshoz. Néhány alkohol hisztamin tartalma ugyanis kifejezetten magas, így az arra érzékenyeknél panaszokat okozhat.

Fejfájás, kiütés, hasmenés

A hisztamin intolerancia kiváltó oka a diamino-oxidáz nevű enzim csökkent termelődése a szervezetben. A hisztamin lebontását végző enzim hiányában a beteg, hisztaminban gazdag ételek fogyasztása után kellemetlen tünetek megjelenését tapasztalhatja: fejfájás, kiütések, viszketés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom jelentkezhet – sorolja a jellegzetes panaszokat dr. Augusztinovicz Monika, a Budai Allergiaközpont fül-orr-gégész orvosa. A vörösbor hisztamin tartalma igen magas, emellett az alkoholos italok többsége fokozza a szervezet hisztamin termelését is, így igen gyakran járulnak hozzá a tünetek megjelenéséhez az arra érzékenyeknél.

Válassza inkább a fehéret!

Az alkoholos italok között első helyen a vörösbor áll, mely a legmagasabb hisztamin tartalommal rendelkezik. A német, Der Hautarzt folyóirat egy régebbi,  1993-as számában jelent meg egy kutatás, mely az egyes borfajták elfogyasztásának következtében fellépő, kellemetlen tünetek kialakulásának okát vizsgálta, külön figyelmet szentelve a hisztamin szerepének az egyes panaszok létrejöttében.  A kutatás során 52 fajta bor (vörös, fehér és pezsgő) és 17 féle sör hisztamin értékelését végezték el radioimmunoassay (RIA) módszerrel. Az igen érzékeny mérési módszer segítségével megállapították, hogy a hisztamin szint a vörös borok esetében a legmagasabb (60-3800 microg /l). Ennél valamivel alacsonyabb a pezsgő hisztamin tartalma (15-670 micog/l). A sorban következő alkohol a sör (21-305 microg/l), a legkevesebb hisztamint pedig a fehér bor tartalmazza (3-120 microgrammes/l).

Nem csak az alkohol tartalmaz hisztamint

Hisztamin intolerancia esetén az absztinencia sem jelent panaszmentességet, az alkoholos italok mellett ugyanis léteznek egyéb, kifejezetten magas hisztamin tartalmú ételek is, például a sajtok- különösen a Camembert, Brie, Gruyere, Cheddar, Roquefort,Parmesan- , sörélesztő, kagyló, a halak többsége, a halkonzerv. Ezen kívül a paradicsom - különösen a konzerv, paradicsompüré, ketchup - a spenót, csirke, sertés, marha kolbász és sonka, különösen a szárított termékek. A csokoládé, fermentált szója termékek, szója szósz minden fermentált zöldség és a savanyú káposzta. Egyes ételek a szervezet saját hisztamin termelését fokozzák. Ilyen a nyers tojásfehérje, kagyló, eper, paradicsom, hal, csokoládé és az ananász. Panaszok esetén, amennyiben az allergiát kizártuk és hisztamin intolerancia gyanúja megalapozottnak tűnik, vérvételt végzünk.  Laboratóriumi vizsgálattal igazolható a diamino-oxidáz enzim csökkent szintje.  Diéta mellett étkezés előtt az enzim tabletta formájú bevétele jelent megoldást.

Az ünnep közeledtével szokásaink is megváltoznak. A lakásban elhelyezett díszek, illatosítók, az ünnepi menü, a szervezéssel járó stressz, de akár a karácsonyfa is szokatlan tüneteket okozhat, az arra érzékenyeknél. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével összegyűjtöttük a gyakori allergéneket.

Óvatosan az illatosítókkal!

Az ünnepre hangolódás jegyében előkerülnek a mécsesek, illóolajok, párologtatók, illatos gyertyák. A meghitt hangulat mellett, jelenlétük sokak számára irritáló is lehet. Allergiás, asztmás beteg környezetében inkább kerüljük használatukat, mert a légutakba jutva köhögést, tüsszögést, nehézlégzést okozhatnak.

Ha a nyírfától tüsszög, kerülje az almát, diót, mogyorót!

Keresztallergia a nyírfaallergiás betegek egy részénél csak pollenszezonban jelentkezik, de sokan egész évben szenvednek tőle. A panaszokat az egyes fehérjék szerkezeti hasonlósága okozza, melynek következtében az allergiás szervezet nem tesz különbséget köztük, és mindkettőre tünetekkel reagál. A nyírfapollenre allergiás betegek esetében leggyakrabban az alma fogyasztása jár kellemetlen tünetekkel: okozhat bizsergő, égő érzést a szájban, viszkető érzést a torokban. A betegek jellemzően a csonthéjasokat sem tudják fogyasztani, van, aki sülve, főve sem.

Karácsonyfa , mint allergénforrás

A fenyőfa törzsén penészgombák telepedhetnek meg, melyek aztán a lakás levegőjébe bekerülve légúti panaszokat okozhatnak. Erős túlérzékenység esetén a lakásba kerülő kis mennyiségű penész is tüneteket okozhat, ezért ilyen esetekben jobb megoldás, ha műfenyőt választunk – tanácsolja dr. Balogh Katalin. Fontos, hogy megbízható helyről vásároljuk a terméket, a csomagolásból frissen kibontva szellőztessük át a szabadban, a későbbi években pedig használat előtt mindig portalanítsuk.

Nyugodjon meg, a hangulatának és az egészségének is jót tesz

Akár a tökéletességre törekszünk, akár túl későn kezdünk hozzá a szervezéshez, az eredmény mindkét esetben az lesz, hogy idegesen, kimerülten töltjük majd az ünnepet. A túl sok stressz miatt az allergiás, asztmás panaszok is felerősödhetnek. Érdemes tehát lazítani.

Mennyiség helyett minőség

A gazdagon terített, ínycsiklandó falatoktól roskadozó asztalok mellett könnyen elcsábulunk, ha így is van, ügyeljünk rá, hogy készételek, csokoládék és üdítők helyett a természetes összetevőket tartalmazó, házi készítésű fogásokat részesítsük előnyben, persze mértékkel. A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák – hívja fel a figyelmet a Budai Allergiaközpont főorvosa.  Előfordulhat az is, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót okoz. Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten bőrpír, vagy csalánkiütés formájában.

Rejtett allergénforrások?

Télen többet tartózkodunk a lakásban, a belső, gyakran párás levegőben pedig a háziporatka allergia tünetei még intenzívebben jelentkezhetnek. Allergiás, asztmás betegeknél panaszokat okozhat az egyébként igen hangulatos kandallók levegőbe jutó égésterméke is, de a karácsonyi díszek megválasztásánál sem árt, ha elővigyázatosak vagyunk. Egyes díszek latex tartalma az arra érzékenyeknél problémát okozhat. A latex-allergia legjellemzőbb tünete az érintkezés helyén kialakult bőrpír, kiütés, viszketés. Fokozott érzékenység esetén azonnali reakció jelentkezik: a jelenséget szénanátha szerű tünetek, kötőhártya gyulladás, viszketés, kiütések kísérik.

A betegség különböző formáinak megismerése azért fontos, mert az eltérő típusú ekcémák másfajta kezelést igényelnek. Az allergiás bőrbetegségek leggyakoribb változatait dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa ismertette.

Egyre több a beteg

A közhiedelemmel ellentétben az ekcéma nem csak a csecsemők és kisgyermekek betegsége, gyakran jelentkezik felnőttkorban is. Nem minden esetben áll ételallergia a megjelenésének hátterében és nem tévesztendő össze a tüneteiben hasonló pikkelysömörrel sem. Tény azonban, hogy megfelelő kezeléssel és életmóddal a kellemetlen panaszok megszüntethetők, vagy csökkenthetők. Az allergiás betegségek terjedése napjainkban folyamatos, így az ekcémás tünetek is egyre több beteget érintenek. Lehet, hogy Ön is tapasztalta már a kellemetlen égő érzéssel, viszketéssel járó foltok megjelenését? Az alábbi felsorolás segíthet beazonosítani a tüneteket.

Seborrheás ekcéma

Hátterében a bőr szerkezeti hibája áll, fokozott zsírosodás, korpázó hámlás jellemzi főleg a faggyúmirigyekben gazdag bőrfelületeken.

Tünetei: a fejbőrön erősen viszkető, korpázó hámlás, a szemöldökök vonalában, arcon, orrszárnyak mellett vörös, hámló gócok jelentkezése.

Kezelése: a seborrheás ekcémát nem tudjuk véglegesen megszűnteti, de a tüneti kezelés jelentősen csökkenti a panaszokat.

Mikrobiális ekcéma

Ez esetben baktériumok, vagy gombák allergiás alapon váltanak ki ekcémát.

Tünetei: típusosan a végtagokon vagy a törzsön kerek hámló gócok jelennek meg, melyek erősen viszketnek.

Kezelése: az ekcéma kezelésében ilyenkor fontos a gyulladásos góc felderítése és kezelése. Amennyiben a gócot megszűntetjük, úgy az ekcéma is megszűnik.

Tenyéri-talpi ekcéma

Kialakulásának hátterében állhat gócfertőzés, de sok esetben pszichés stressz provokálja a tüneteket. Nagyon gyakran jelentkezik atópiás ekcémában.

Tünetei: kezdetben apró, nagyon viszkető hólyagcsák formájában jelentkezik (dyshidrosis). Tartós fennállás esetén a hólyagok beszáradnak, helyükön száraz, viszkető, hámló plakkok maradnak fenn.

Kezelés: a tüneti terápia mellett célzott vizsgálatokkal a háttérben álló okok feltárása. A gyulladásos gócok (gyakori mandulagyulladás, rossz fog) a meglevő ekcémás tüneteket rontják. Az ekcémát nem a gócok okozzák, de tovább rontják a tüneteket. Ilyen esetekben a gócok eltávolítása javasolt.

Kontakt ekcéma

A bőrrel érintkező különböző anyagok váltják ki.

Tünetei: az alapvetően két formát különítünk el: lehet allergiás ekcéma, amikor a bőrrel érintkező anyaggal szemben valódi allergia áll fenn (például fémek, kozmetikumok, illatanyagok). A másik forma az irritatív ekcéma, amikor például savak, lúgok, zsíroldó vegyületek maró hatásuk miatt provokálnak ekcémás tüneteket.

Kezelése: a kontakt ekcéma kezelésében alapvető a kiváltó ok azonosítása és annak kerülése. Kivizsgálása az úgynevezett rátevéses bőrpróba (epicután teszt) segítségével történik.

Foto-allergia

A tünetek a napfény és különböző kozmetikai készítmények (naptejek, fényvédők), testápolókban lévő illatanyagok vagy gyógyszerek együttes hatására jelentkeznek. Foto-allergiát okozhatnak a bőrünkkel érintkező növények (pl. paszternák, fehérrépa levele, gyomnövények), de gyógynövényeket tartalmazó kenőcsök is.

Tünetei: az érintkezés helyén jelentkező jellegzetes ekcémás panaszok: vörös, viszkető, száraz foltok kialakulása.

Kezelése: Fontos a napfény szerepének tisztázása az ekcéma kiváltásában, mert ilyenkor a fény kerülése megszűnteti a panaszokat is.

A múltról és a jelenről a szakma hazai úttörőjével, a több évtizedes munkájáért Pro Sanitate kitüntetésben részesült dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenterológus főorvossal beszélgettünk.

Ételallergia, lisztérzékenység, laktózintolerancia, tejallergia, speciális tápszerek - a 80-as években, Magyarországon jórészt ismeretlen fogalmak. Miért érezte mégis fontosnak a gyermek gasztroenterológiai rendelés megszervezését?

- A gyermekgyógyászati szakvizsga 1968-as megszerzését követően 1981-ben nyílt lehetőségem a Genfi Gyermekklinikán gasztroenterológiát tanulni. Itthon, az akkoriban még gyerekcipőben járó szakterület fontosságát kevesen ismerték fel. Megfelelő diagnosztikus módszerek nélkül, és a Nyugat-Európában akkoriban már elterjedt, speciális terápiára alkalmas gyógytápszerek hiányában nemcsak a diagnózis megállapításában, de a kezelésben sem tudtunk teljes értékű megoldást kínálni a gyermekek számára. Jórészt a svájci tapasztalatokra alapozva, 1985-ös hazatérésemet követően még az év októberében elindítottuk a gasztroenterológiai rendelést a Madarász utcai Gyermekkórház Rendelőintézetében. A szakrendelés beindításának hiánypótló szerepét a betegszám folyamatos növekedése is igazolta: voltak évek, amikor 10 ezer beteg fordult meg nálunk.

Hogyan sikerült előteremteni a hiányzó diagnosztikai és terápiás eszközöket?

- Mivel külföldi vizsgálótesztek akkoriban nem kerültek az országba, saját fejlesztéssel sikerült a táplálékallergia és lisztérzékenység diagnosztikus eszköztárát bővíteni. A Központi Élelmiszer-tudományi Kutató Intézettel 1988-ban kezdtük a közös kutatómunkát, aminek az eredményeképpen két diagnosztikus eljárásunk került szabadalmazásra. Az egyik szabadalom alapján kifejlesztett allergia vizsgálókészletet a mai napig forgalmazzák. Mindezt azonban még mindig csak fél sikerként könyvelhettük el, hiszen hiába a diagnózis, ha nincsenek a kezeléshez szükséges speciális tápszerek hazánkban. A helyzet az 1990-es évek elején oldódott meg, a gyógytápszerek hazai regisztrációjával és elterjedésével komplex megoldást tudtunk nyújtani a betegek kezelésére.

Több közlemény, könyv, publikáció első, illetve társszerzője, 1992 óta az orvostudomány kandidátusa, számos díj, elismerés birtokosa.  2009-ben Gyermekgasztroenterológiai Életműdíjat vehetett át.  A 2013 októberében átadott, egészségügyi ellátás érdekében kifejtett kiemelkedő szakmai vagy közszolgálati tevékenységért járó Pro Sanitate díj kapcsán mégsem szakmai érdemeit, sokkal inkább a betegekkel való kapcsolat fontosságát hangsúlyozza.

- Természetesen megtisztelő a szakma részéről érkező elismerés, de számomra az igazi örömöt a gyógyításban elért sikerek, betegeim ragaszkodása és szeretete jelentik. Pályám során számos olyan nehézséggel találkoztam, melyek közül sok a mai fiatalok számára már ismeretlen. A betegszám azonban nem változott az elmúlt évek alatt, sőt az allergiások száma folyamatos emelkedést mutat: felszívódási zavarok, coeliakia, laktózérzékenység, tejallergia, s ezek egyéb szakterületeket is érintő jelei: csalánkiütés, ekcéma a leggyakoribb panaszok. Jó érzés, hogy ma már gyors és komplex vizsgálatok állnak rendelkezésre a terápia során korszerű készítményeket alkalmazhatunk, és szükség esetén a diétás tanácsadás is a betegek rendelkezésére áll.  A Budai Allergiaközpontban a mai napig dolgozom, hiszen a szakmai életemben a legfontosabbnak a betegekkel való napi kapcsolatot, a mindennapi gyógyító munkát érzem.