Allergiák

Egyes vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy éves születésnap előtt szedett antibiotikumok növelik a gyermeknél az asztma kialakulásának kockázatát. Az újabb kutatások szerint az összefüggésben a sérült bélflóra mellett szerepet játszanak genetikai tényezők, és a csökkent immunvédekezés is.

Antibiotikumok és bélflóra

Korábbi vizsgálatok az antibiotikumok szedését a bélflórára, és másodlagosan az immunműködésre gyakorolt káros hatásuk miatt hozták összefüggésbe az asztma kialakulásával. Az antibiotikumok nemcsak a káros, hanem a bélben élő jótékony baktériumokat is pusztítják – magyarázza dr. Somogyi Éva gyermekpulmonológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ennek több negatív hatása is lehet: a gyerekeknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezhet, valamint módosul az immunrendszer működése, amit probiotikumok szedésével lehet ellensúlyozni. A megváltozott bélflóra miatt a gyermekek immunrendszere, az immuntolerancia nem lesz megfelelő, ezáltal fogékonyabbá válhatnak különböző betegségekre, például az asztmára. A kutatás szerint a csecsemőkorban szedett antibiotikum 50 százalékkal növelik meg annak az esélyét, hogy 6 éves koráig a gyermeknél asztmás epizódok jelentkezzenek.

Új megközelítésben

A University of Manchester kutatói szerint viszont nem önmagában az antibiotikum az, ami az asztma kialakulásáért felelős. Vizsgálataik alapján a betegség megjelenésében a sérült immunitás és bizonyos genetikai variáns is szerepet játszik. A kutatási programban születéstől 11 éves korig résztvevő ezer gyerektől vettek vérmintákat. A gyerekeket két csoportba sorolták aszerint,hogy  egy éves korukig egyáltalán nem, vagy legalább egy alkalommal antibiotikum kezelésben részesültek-e . A két csoport tagjaitól vett vérmintákat laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, melynek során  vizsgálták az immunválaszukat kétféle vírusfertőzésre, melyek náthás megbetegedést és a hörgők gyulladását  okozhatják,  illetve a Haemophilus influenzae  és a  Streptococcus pneumoniae bakteriális kórokozókkal  szembeni immunreakciót ellenőrizték. Emellett genetikai teszt vizsgálatok is történtek, melyek során két olyan gént fedeztek fel a 17. kromoszómán, melyek magyarázatul szolgálhatnak az összefüggésre.

A gén, ami asztmát okoz?

A kutatók megfigyelték, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknél egy éves korukig zihálás, nehézlégzés jelentkezett és antibiotikumot szedtek, több mint kétszeresére nőtt az asztma kialakulásának esélye. A vérvizsgálatok során az is kiderült, hogy szervezetükben alacsonyabb volt a fertőzések leküzdéséért felelős, bizonyos citokinek mennyisége. A genetikai vizsgálatok alapján a kutatók úgy vélik, hogy azok a rejtett faktorok, amelyek egyrészt növelik az antibiotikumok felírásának szükségességét, másrészt a későbbi asztma megjelenésének a rizikóját, azok a génekben keresendők, és a 17q21 génvariánssal lehetnek összefüggésben. Ez a génvariáns meghatározó lehet a vírusellenes immunműködésben is.

Nincs új a nap alatt

Régóta ismert, hogy az asztmások családjában halmozottan fordulnak elő allergiás betegségek, vagyis nyilvánvaló a genetikai meghatározottság. Azonban nem maga a betegség, hanem az allergiás hajlam öröklődik. A szülők és a testvérek atópiás betegsége - megváltozott reakciója bizonyos környezeti ingerekkel szemben- erősen megnöveli annak kockázatát, hogy a gyermek asztmás legyen. Gyakorlatilag, ha mindkét szülő allergiás asztmától szenved, a gyermeknek 60-80 %-os esélye van a betegségre. A kutatással kapcsolatban dr. Somogyi Éva azt is elmondta, hogy a genetika fejlődése valóban azt az ígéretet hordozza sokak számára, hogy előbb-utóbb megtaláljuk az „asztma-géneket”. Hiszen korábbi vizsgálatok során kiderült, hogy nem egy asztma-gén létezik, hanem nagyon sok. Az allergiás immunválasz legalább 10 kromoszómához, kromoszómánként több génhelyhez kötődik. Ez lehet az oka annak is, hogy különbségek vannak az asztmás betegek tüneteinek megjelenésében, súlyosságában és azok kezelésre adott válaszreakciójában is.

Tehetünk a megelőzésért!

Addig is, amíg a tudomány nem kínál biztos megoldást a betegség kivédésére, érdemes a környezetünket, életmódunkat úgy alakítani, hogy a születendő gyermeknél csökkentsük a kockázatot. A betegség kialakulásának szempontjából fontos, hogy a gyermek mikor találkozik először és milyen mennyiségben az esetleg tüneteket okozó allergénnel. Dr. Somogyi Éva ezért azt javasolja, hogy törekedjünk a lakáson belüli allergének - penészgomba, házipor-atka - minimalizálására. Az anya terhesség alatti dohányzása, a gyermek megszületését követően a lakáson belüli dohányzás egyértelműen növeli az asztma kialakulásának kockázatát. Emellett a csecsemő táplálása is kiemelt jelentőséggel bír az asztma megelőzésének szempontjából. Családi halmozódás esetén különösen tanácsos, hogy a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet, vagy ennek hiányában magasan hidrolizált tápszert kapjon.

A műtét után jelentkező panaszokat gyakran a beültetett fém implantátummal szembeni érzékenység, allergia okozza. Tüneteket az elterjedt, gyakran használt fémek is okozhatnak, a műtéti beavatkozás előtt ezért fontos allergia tesztet végeztetni.

Nincs hipoallergén fém

A testen belül elhelyezett protéziseket rendszerint olyan anyagokból készítik – a leggyakrabban arany, vagy titán – amelyek egyrészt hosszú élettartamúak, másrészt pedig csekély valószínűséggel okoznak allergiát – magyarázza dr. Balogh Katalin allergológus, az Allergiaközpont főorvosa. A fémek közül a leggyakrabban valóban a nikkel, a króm, a kobalt és a réz okoznak panaszokat, de a 80-as években már az aranyról is kimutatták, hogy fogászati implantátumokban történő felhasználása az arra érzékenyeknél allergiás tüneteket válthat ki. Az implantátumok éppen ezért a legtöbb esetben egy korábban hipoallergénként ismert anyag, a titánium felhasználásával készülnek. Az elmúlt években azonban egyre több eset igazolta, hogy az ortopédiában és a fogászatban alkalmazott, titániumból készült implantátumok is allergiás reakciót okozhatnak.

Egyre gyakrabban okoz tüneteket

Egyes országokban 10-12 év alatt a fémallergiák gyakorisága 7-21 százalékra emelkedett. Ennek oka egyrészt a fémek – bizsu, piercing – használatának, másrészt az implantációs technikák alkalmazásának elterjedése. A panaszokat leggyakrabban az ízületi implantátumok váltják ki. Érdekes azonban, hogy a panaszmentes betegeknél elvégzett allergiavizsgálat is az esetek 45-46 százalékában pozitív – jegyzi meg dr. Balogh Katalin. Ha tünetek is jelentkeznek, fáj, gyulladt a protézis környéke és emiatt el is kell távolítani, a teszt 59 százaléka lesz pozitív, tehát az esetek közel kétharmadában a fémallergiára vezethetőek vissza a panaszok.

Műtét előtt végeztessen allergia tesztet!

Az American Academy of Orthopaedic Surgeons (AAOS) éves ülésén a kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy amennyiben a fémek – nyaklánc, fülbevaló, melltartó, vagy nadrág övcsat - viselésének következtében a beteg korábban bőrreakciót tapasztalt, mindenképp végeztessen allergiavizsgálatot a műtét előtt. Kutatásuk során 23, vélhetően fémallergiás, még műtét előtt álló beteget vizsgáltak, a többi 83 résztvevőnél már elvégezték az implantátum beültetését és panaszaik is jelentkeztek: fertőzéssel, vagy egyéb mechanikai problémával összefüggésbe nem hozható duzzanat, fájdalom jelentkezett az érintett ízület környékén. Az allergia tesztek során kiderült, hogy a panaszos esetek közel felénél az implantátum valamilyen fém összetevője okozta a tüneteket.

Egy hét alatt hónapok szenvedéseit spórolhatja meg

Azok közül, a műtéten már korábban átesett személyek közül, akiknél az allergiavizsgálat után elvégezték az implantátum cseréjét, 78 százalék számolt be jelentős javulásról. Akiknél a cserét nem végezték el, vagy elvégezték, de az allergiateszt figyelembe vétele nélkül, mindössze 19 százalékban következett be javulás. A műtét előtt álló csoport 73%-ánál a teszt eredményeit figyelembe véve végezték el a műtétet, náluk kivétel nélkül mérsékelt, vagy jelentős javulás állt be, a műtét előtti állapotukhoz képest. Az AAOS ezért mindenki számára javasolja a teszt elvégzését. Dr. Balogh Katalin elmondta, hogy a teszt fájdalommentesen végezhető. A gyanúba vett fémeket kamrás tapaszok segítségével ragasztják fel a beteg hátára, majd 48, 72 óra múlva, ill. egy héttel a felragasztást követően ismét ellenőrzik. Ha a leolvasás során bőrpír, vagy duzzanat jelentkezik az érintett területen, akkor a beteg arra az adott fémre allergiás. Ez az ún. epicutan, vagy rátevéses teszt segíthet a megfelelő implantátum megválasztásában, melynek beültetése a későbbiekben sem okoz majd panaszokat.

Ha gyümölcsök fogyasztását követően, rendszeresen kellemetlen tüneteket tapasztalunk, érdemes utána járni, mi okozza a panaszokat.

Fruktóz felszívódási zavar

A friss gyümölcsök fogyasztása a kiegyensúlyozott táplálkozás része, hiszen nemcsak rengeteg vitamint és ásványi anyagot, de sok rostot is tartalmaznak, így a gyomor- és bélrendszer egészséges működéséhez is hozzájárulnak. A gyümölcsök édes ízét a gyümölcscukor, másnéven fruktóz adja. Egy fruktóz egy glukóz molekulával együtt a szacharóz nevű kettős cukrot alkotja, melynek lebontását a szervezetben a szacharáz nevű enzim végzi – magyarázza dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa. Vannak, akiknél ez az enzim hiányzik, így náluk a szacharóz fruktózra és glukózra való lebontása nem mehet végbe. Emiatt fruktóz tartalmú ételek fogyasztását követően hasfájás, haspuffadás és hasmenés jelentkezhet. A fruktóz felszívódási zavar általános tünete lehet még az étkezések utáni korai teltségérzés, fokozott bélmozgás, ehhez társuló hangjelenségek, bélgázosság, fáradtság, fejfájás, feszültség, frontérzékenység, a koncentrálási képesség csökkenése és izomgörcsök is.

Csecsemőknél is jelentkezhet

Mivel a szacharáz enzim hiánya öröklődik, a fruktóz felszívódási zavar tünetei gyakran fél éves kor körül, a hozzátáplálás megkezdésével észlelhetők. Ebben az életkorban a legjellemzőbb tünet a hasfájás, hasmenés. A gyermekek idővel összekötik az adott ételt a kellemetlen mellékhatásokkal és előfordulhat, hogy emiatt nem szívesen fogadják a gyümölcsöket, gyümölcslevet. Fruktóz felszívódási zavar esetén azonban nemcsak a gyümölcsök, de akár az édesítéshez használt kristálycukor is hasfájást okozhatnak. Fontos, hogy ilyen esetben ne erőltessük az étel elfogyasztását, mivel a súlyos hasmenés akár kiszáradáshoz is vezethet.

Vizsgálatok és diéta

A fruktóz felszívódás zavarát H2 kilégzéses terhelési teszttel határozhatjuk meg. A kezelésben a magas szacharóz és fruktóz tartalmú ételek kerülése az elsődleges. A terápia mindig egyénre szabott, a diéta időtartama a kiváltó okon múlik: attól is függ, a panaszok öröklött szacharáz zavar, vagy a bélnyálkahártya komplex károsodása miatt jöttek-e létre. Ami magas fruktóz tartalma miatt egyértelműen mellőzendő: az alma, a körte, a birsalma, a füge és a szőlő. A mindennapos használatban levő kristálycukor, porcukor répa-cukrot tartalmaz, aminek része a fruktóz, ezért ez, továbbá a méz is kerülendő.

Fruktóz-intolerancia

A fruktóz intolerancia és a fruktóz felszívódási zavar két külön betegség. A fruktóz intolerancia előfordulása igen ritka, a májban lévő egyik enzim nem megfelelő működésekor jön létre. Tünetei közé tartozik a fruktóz tartalmú ételek fogyasztását követően fellépő alacsony vércukor szint, hasmenés, görcsök. Gyermekeknél figyelmeztető jel lehet még a növekedés elmaradása is. Kezeletlen esetben, a későbbiekben májmegnagyobbodás és annak kóros szöveti átépülését (cirózis) is létrejöhet. Fruktóz intolerancia esetén egész életen át tartó, nagyon szigorú fruktóz, szacharóz és szorbit mentes étrendre van szükség, hogy a súlyos tünetek ne alakuljanak ki.

A lakóházak tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibáiból fakadóan penészgomba mind az új, mind a régi épületeknél közel azonos arányban fordulhat elő. A témával kapcsolatban dr. Magyar Donát, a Budai Allergiaközpont aerobiológusa osztja meg velünk tapasztalatait.

Miért fordul elő, új építésű házaknál penészesedés?

Az épületek tervezésénél ma az energiatakarékosság a fő vezérelv, és csak ritkán vesszük figyelembe az egészségi szempontokat. Fontos, hogy az építést, - de az átalakítást, utólagos szigetelést is- megfelelően képzett szakember felügyelje. Az új építésű házaknál sok gondot okoz a falakban maradt építési nedvesség. A sürgető határidők miatt túl korán átadott épületnek még nincs ideje kiszáradni. Másik gyakori eset, hogy a tervezés ill. kivitelezés során kispórolt vagy olcsóbb, de nem megfelelő építőanyagok révén káros folyamatok indulnak el az épületben. A nem megfelelő termékkel önkényesen helyettesített szigetelőanyagok kárt okoznak az épületben és a lakók egészségében egyaránt.

Megoldást jelent, ha a penészt rendszeresen eltávolítjuk a falról?

A penészesedés kapcsán nyilván a külső falakon, sarkokban, esetleg fürdőszobában, a kád mellett megjelenő sötét foltra gondolunk, a helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Többször találkoztunk már olyan esettel, amikor a lakásban a penésznek látható jele nem volt. Egy újépítésű társasház gyerekszobájában például a fal az átadás-beköltözés után, közel másfél évig tartotta a nedvességet. A babaágy fölötti fehér falon fehér színű Aspergillus penészgombafaj telepedett meg. A szülők sokáig észre sem vették a „magát jól álcázó” gombát. Mivel a gombatelep közvetlenül a kiságy felett volt, a spórák nagy mennyiségben szóródtak oda.
A nedvesség a beépített faanyagban is megmaradhat. Egy újépítésű ház padlásán a gerendákat gomba lepte el. Innen a szennyeződés könnyen lejuthat a lakótérbe, mert a padlás csapóajtaja a nappali mennyezetének közepén nyílt, és még ráadásul rosszul is szigetelték. A válaszom tehát az, hogy nem elég pusztán eltávolítani a penészt, hanem az azt kiváltó okot kell megkeresni és megszüntetni.

Milyen problémák jelentkezhetnek a régi építésű házaknál?

Sajnos e téren sem kedvezőbbek a tapasztalataink, sok problémás esettel találkozunk. Egy többgyermekes család vályogházba költözött, melynek egészségügyi hatásával szerettek volna tisztában lenni. Az épületben váratlan helyen bukkantunk az allergénforrásra: a padláson a vályogba bedolgozott szalma töreken alakultak ki, egy gomba telepei. A gombát csak mikroszkópos vizsgálattal lehetett kimutatni, de a szabad szemmel láthatatlan spórái a födém áttöréseken keresztül akadálytalanul alápereghettek a lakásba. A penészgombák spórái akár az alig látható, fél milliméteres repedéseken is átjutnak, hiszen kis méretük (0,002-0,005 mm) alapján ez könnyen lehetséges. A gombaspórák pincékből is bejuthatnak a lakótérbe, ablakokon át vagy csövek mentén.

Egy másik esetnél, a családi ház pelletkazánját gyümölcsmagokkal fűtötték. A pincében raktározott magok bepenészedtek és a spórák a szennyesledobón át a meleg levegővel felszállva elárasztották a lakást. A különleges alapanyagnak és tárolási körülményeknek köszönhetően ritka, lakásokra nem jellemző gombafajok okoztak panaszt. Egy másik esetben az előző lakó a penészes falat egyszerűen egy papírtapétával leragasztotta- ez tartott is, amíg a lakást el nem adta. A porózus épületanyagok, szőnyegpadlók még kiszáradásuk után is tartják magukban a baktérium- és spóratömeget; ezek közelében a szennyezőanyag magas légköri koncentrációja mérhető.

Létezik-e megoldás a megelőzésre új, illetve használt lakások esetében?

Használt lakás vásárlásakor jogosan tarthatunk attól, hogy az előző tulajdonos bizonyos előnytelen tényezőket nem hoz a lakásvásárlók tudomására. Sokszor azonban még ők sem tudnak az épület gyenge pontjairól - azokról, amelyek később allergiás megbetegedéseket kialakulásához vezethetnek a gyerekeknél. Amennyiben légúti allergiás beteg van a családban, a lakás, ház vásárlása előtt érdemes aerobiológiai vizsgálatot végeztetni, amellyel az (el)rejtett allergénforrások kimutathatók. Az allergéneket felderítő helyszíni vizsgálat gyakran olyan szennyező forrást mutat ki, melynek elhárítása nem jelent komoly gondot, az adásvételt nem vétózza meg- viszont elkerülhető általa, hogy ismeretlen eredetű légúti tünetekkel szembesüljenek az új lakók.

Új lakások esetében a legtöbbször csak a beköltözés után derül fény a problémákra. Az építészeti hiányosságok miatt felmerülő károk felmérésére biztosítás, kártérítés, vagy peres eljárás keretében igazságügyi szakértőket, elsősorban építészeket kérnek fel. A tapasztalataink szerint még kevesen veszik igénybe, de érdemes tudni, hogy az anyagi kár mellett az egészségben okozott kár bebizonyítására és visszatérítésére is van lehetőség- ezt a vizsgálatot igazságügyi allergológus szakértő orvos végzi.

Egészségügyi és anyagi következményekkel is jár, ha egy beteg, a korábban felmerült penicillin allergia gyanúja miatt kap a betegségére az előírttól eltérő kezelést. Felesleges, pontatlan és költséges – jellemzi a diagnózis nélkül, kizárólag a beteg beszámolója alapján történő terápia módosítást a Journal of Allergy and Clinical Immunology.

Fertőzések, hosszabb kezelés, több gyógyszer

A folyóirat márciusi számában közölt vizsgálat szerint pusztán a korábban előforduló, allergiára utaló tünetek, de vizsgálatokkal nem igazolt penicillin allergia következtében módosított terápia miatt a betegek több antibiotikumot szednek, és hosszabb időt töltenek kórházban egy-egy betegség kezelése során. Ezzel párhuzamosan nő a különböző súlyos fertőzések – főként a Clostridium difficile, methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA), és vancomycin-rezisztens Enterococcus (VRE)- gyakorisága is.

Nem mind valódi allergia

A kutatók szerint a becsült, az Egyesült Államokban önmagukat penicillin allergiásnak vélő mintegy 25 millió betegnél ténylegesen csak 2%-ban lenne igazolható penicillin allergia. „A penicillin allergiára gyanús betegek többségénél valódi allergia nem igazolható és kivizsgálás után a későbbiekben sem okoz panaszt számukra penicillin szedése” – mondta el dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. A diagnózishoz ezért fontos volna mindenkinek, akinél felmerült a penicillin allergia gyanúja, allergia vizsgálatot végeztetni!

Szövődményes és költséges, ha elmarad a diagnózis

Az olyan betegeknél, akiknél korábban penicillin allergiára utaló tünetek jelentkeztek, de a pontos kivizsgálás nem történt meg, kezelőorvosuk a beteg jelzésére hagyatkozva módosította az egyébként szokásos kezelési tervet. A 2010 és 2012 között zajlott vizsgálat során a kutatók megfigyelték, hogy emiatt az ilyen betegek több széles spektrumú antibiotikumot szedtek, az átlagosnál 10 százalékkal több időt töltöttek a kórházban és több esetben - 23.4%-kal több C difficile, 14.1%-kal több MRSA, és 30.1%-kal több VRE - jelentkezett náluk többféle antibiotikumnak ellenálló fertőzés. A pontos diagnózis hiánya az egészségügyi következményeken túl anyagi terhet is jelent, mivel a módosított kezelés költségei átlagosan 63%-kal magasabbak.

Allergiára utaló jelek

A penicillin allergia tünetei az enyhe, bőrpírral és kiütéssel járó panaszoktól kezdve a fulladásos, vagy heves köhögéssel járó rohamokon át a hevesebb reakciókig terjedhet, így akár még anafilaxiás sokk is jelentkezhet, ami orvosi felügyelet hiányában halálhoz is vezethet. A tünetek azonban egyéb problémát, más allergiát is jelezhetnek. Az is lehet, hogy valóban gyógyszerallergiáról van szó, de a panaszokat nem a penicillin, hanem az egyidejűleg beszedett másik készítmény okozta. A kiváltó ok beazonosítása tehát a továbbiak szempontjából mindenképp lényeges. Dr. Garaczi Edina elmondta, hogy a vizsgálat akkor is elvégezhető, ha a panaszok évekkel korábban, vagy gyermekkorban jelentkeztek, mivel az immunrendszer élethosszig képes emlékezni allergiás reakcióra.

Hogyan diagnosztizálható a penicillin allergia?

A gyógyszerallergia vizsgálatát allergológus szakorvos végzi, aki a tünetek, a beteg részletes kikérdezése és a kórelőzmény alapján meghatározza azon gyógyszereket, amelyekre a laboratóriumi teszt elvégzése javasolt. A laborteszt vérvizsgálattal, limfocita-transzformációs teszt segítségével történik. A laboreredmény visszakerül az allergológus szakorvoshoz, aki az eredményt a klinikai képpel összhangban értékeli, és amennyiben szükséges, meghatározza a további vizsgálatokat is. Így születik meg az eredmény, amelyből megállapítható, hogy az illető az adott gyógyszerre allergiás-e, panaszait valóban az adott készítmény, vagy hatóanyag okozza-e.