Allergiák

A tartós tetoválás készítése során a festékanyagot speciális tű segítségével a bőr alsóbb rétegeibe, a dermisbe juttatják. Néhány szín veszít ugyan intenzitásából az idő folyamán, de az így készült tetoválás maradandó, ezért sem mindegy, hogy milyen következményekkel jár a viselése. A tartós festékek legtöbbje valamilyen fémet tartalmaz, ezért fémallergiások körében egyértelműen magasabb az allergiás reakció kockázata. Emellett a festékek egyéb alkotói is okozhatnak allergiás reakciót, ilyenek például a tartósítószerként használt thiomersal, formaldehyde, propylene glycol.

Az allergia tünetei

Mivel a fémek tartósan jelen vannak a bőrben, már az első tetoválás alkalmával is okozhatnak súlyos allergiás reakciót. A tetoválás után néhány nappal vagy néhány héttel később az adott bőrterületen allergiás ekcéma - kiütések, bőrpír, viszketés - jelentkezhet. Dr. Garaczi Edina allergológus, bőrgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa szerint az is előfordul, hogy a festékek néhány hónappal vagy évekkel később úgynevezett granulomatózus gyulladást váltanak ki, ilyenkor kicsiny csomócskák jelennek meg a tetoválás mentén. Egyes fémek súlyos fényérzékenységet provokálhatnak (a napfénynek kitett helyen a bőr megduzzad, vörös, nedvezik), ilyen például a vörös és a sárga színű kadmium.

Festékek, színek és fémek

A festékek színét különböző pigmentek adják, melyek közül megkülönböztetünk fém, növényi eredetű és szerves pigmenteket.
A vörös festék okozza a legtöbb problémát a tetováló festékek közül. Alapféme egy higany származék (higany-szulfid, Pigment Red 106), amely cinnabar néven is ismert, ezen kívül a vörös színű kadmium-szelenid (Cadmium Red) szintén okozhat allergiás reakciót és fényérzékenységet is. A higany vegyületek helyett vörös festékekben használatosak növényi pigmentek (kármin, szantálfa, brazilfa), vagy szerves pigmentek (naftanilvegyület, Naphtol-AS) is.
Egyéb színek és pigment tartalmuk:
Fekete festék: általában feketeszén (Pigment Black), emellett fekete tiszafa, börzsönyfa, vas-oxid, logwood kivonatot (Nyugat-Indiában honos Haematoxylon campechisnum kivonata) is tartalmazhat. Sárga festék: kadmium sárga, sárga vas-oxid (Okker), kurkuma sárga (Natural Yellow3).
Zöld festékek: króm-oxid (Pigment Green 17), réz származékok (malachit).
Kék festék: a kobalt származékok, réz származékok (ultramarin).
Lila festék: mangán származékok, kinakridon (Pigment Violet 19).
Barna festék: vas-oxidok, kadmium származékok.
Fehér festék: titán, titán-dioxid, cink-oxid származékok.

Eső előtt köpönyeg

Ha már kialakult az allergiás reakció, a súlyosságától függően helyileg szteroid kenőcsök, antihisztamin tabletta használata javasolt, felülfertőződés esetén pedig antibiotikum szükséges. A kellemetlen szövődmények megelőzésének érdekében javasolt allergiavizsgálatot végeztetni, még a tetoválás elkészítése előtt. Az allergia kivizsgálása az úgynevezett epicután bőrteszt (rátevéses bőrpróba) segítségével történik. A vizsgálatot standardizált anyagokkal végezzük. Ezeket az anyagokat a hát bőrére bőrbarát ragtapasz segítségével helyezzük fel, majd 48 óra múlva eltávolítjuk. Az eredmény végső leolvasása 72 óra múlva, illetve bizonyos esetekben 7 nap múlva történik. Az eredmények alapján pontosan meg tudjuk határozni, hogy a tetoválásokban előforduló anyagok közül melyik okoz problémát.

Egyre többen tüsszögnek a pollenszezonban, ezekben a hetekben a nyír-, kőris-, fűz- és platánfára allergiásoknál jelentkeznek a legintenzívebb tünetek. Dr. Pintér Judit allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát a szénanáthával kapcsolatos, fontosabb tudnivalókról kérdeztük.

Milyen növények okozhatnak szénanáthát?

- A lakosság több mint 20%-a szénanáthás, az érintetteknél eltérő súlyosságúak a tünetek. Van, aki csak egyet-kettőt tüsszent az allergiát okozó növény virágzásának idején, de vannak, akik tavasztól-őszig az összes pollenre érzékenyek és súlyos, az életminőséget rontó tüneteik vannak. Ezek az ún. outdoor pollenek okozzák a legtöbb panaszt, hiszen nem lehet őket elkerülni. Tüneteket februártól-októberig több növény is okozhat, ezeket részletesen a pollennaptár tartalmazza. Ott megtalálhatjuk a virágzásuk időpontját is, ami segíthet felkészülni a tünetekre. A legtöbb panaszt kétség kívül a parlagfű okozza, augusztus közepétől-október végéig. 

Milyen tünetekkel jelentkezik a betegség?

- A szénanátha, nevéből adódóan náthás tünetekkel jelentkezik, a „széna” valamikor a füvekre jelentkező náthának az első elnevezése volt, de gyakorlatilag ma ezt használjuk az összes pollen okozta allergiás náthás tünetre. A betegeknél szemviszketés, könnyezés, orrfolyás, orrdugulás, torokkaparás, tüsszögés jelentkezhet. Ebben az időszakban gyakori az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás, a pollenek a bőrre jutva pedig kiütéseket, az ekcémás tünetek rosszabbodását is előidézhetik.

Gyerekeknél milyen életkortól jelentkezhet?

- Sajnos az allergiás megbetegedések nagyon összefolynak egymással. Ismerjük azt, hogy gyermekkorban először megjelenik az ekcéma, a tejallergia, az asztma, tehát van egy ún. allergiás menetelés. Minden korosztályban van az allergiás megbetegedéseknek egy jellegzetes megjelenése. A szénanátha általában 10-12 éves korban szokott kezdődni. Manapság azonban az allergiák terjedésével eltolódnak ezek az időpontok, egyre gyakoribb, hogy szénanáthás tünetekkel már 3-4 éves gyerekeknél is találkozunk.

Miért nem segít allergia ellen az immunrendszer erősítése?

- Elterjedt és gyakori tévhit, hogy az allergia ellen az immunrendszer erősítésével védekezhetünk, de azt kell mondjam, hogy ez nem segít. Próbáljuk meg elképzelni az allergiát úgy, mint egy vonatot, ami egy rossz váltás miatt a pályaudvaron egy másik sínre megy át. Az immunrendszer jól működik, minden fertőző betegséget legyőz, tehát semmi gond sincs vele, csak bizonyos fehérje természetű anyagokra nem toleranciával válaszol, hanem túlműködéssel. Nincs tehát mit erősíteni, valójában arról van szó, hogy az allergiás szervezete az immunrendszer egy részének félresiklásából adódóan, egy egyébként ártalmatlan fehérjére, például a parlagfű allergénjére tünetekkel reagál.

Létezik-e valamilyen hatásos gyógymód a tünetekre?

- A hagyományos, tüneti kezelés mellett létezik az immunterápia, ami több tíz éve elkezdett kezelési mód. A lényege az, hogy az allergént emelkedő adagban adjuk a betegnek, azért, hogy toleranciát váltsunk ki. Régebben is kezeltünk betegeket fű- és parlagfű ellen, az akkori módszer szerint bőr alá adott injekció formájában, ami veszélyt is jelentett és nem is volt annyira hatásos, mint a ma elérhető korszerű készítményekkel. Az utóbbi időkben ugyanis újra feléledt ez a terápia, hatékonyabb az elődjénél és nem is kell hozzá injekciót adni, hanem a szájnyálkahártyára lehet csepegtetni emelkedő dózisban az allergént. A másik hatásos gyógymód az lenne, ha a tüneteket kiváltó pollent elkerülnénk, de ez aligha megvalósítható. ha figyelembe vesszük azt, hogy - az Egyesült Államokban mért adatok szerint- egy szezonban egy millió tonna virágpor szóródik ki a levegőbe.

Bizonyos növények levelében olyan fényérzékenyítő anyag található, amely a bőrrel érintkezve, napsütés hatására égési sérüléshez hasonló, súlyos allergiás reakciót okozhat. A fitofotodermatitisz néven ismert bőrtüneteket olyan gyakori, a kiskertekben is megtalálható zöldségfélék is képesek előidézni, mint a petrezselyem és a zeller.

Az allergiás reakció megjelenéséért egy fényérzékenységet okozó anyag, a furokumarin a felelős. Ha kertészkedés közben ez az anyag a bőrre jut, akkor napfény hatására leégéshez hasonló tüneteket okoz: a bőr kipirosodik, viszket, fájdalmas hólyagok jelennek meg rajta. A súlyosabb tünetek általában a növénnyel történt érintkezést követő 24 órában alakulnak ki, az ezt követő 2-3 napban rendszerint tovább fokozódnak.

Dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy minden tavasszal és nyáron találkozik olyan betegekkel, akik a fitofotodermatitisz tüneteitől szenvednek. A kertészkedés mellett a betegek gyakran egy erdei séta, vagy mezei piknikezés után tapasztalják a tünetek jelentkezését. A panaszokat okozó furokumarin a petrezselyem, zeller és paszternák mellett megtalálható a kankalinban, kaukázusi medvetalpban és egyes gyomnövényekben is.

Panaszok esetén mindenképp javasolt orvoshoz fordulni, a kezeléséhez antihisztamin és helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő - szteroid-tartalmú - krémek használhatók. A megelőzéshez védőruházat viselése javasolt, ugyanis a magas faktorszámú napvédő krém a furokumarin fényérzékenyítő hatása ellen nem jelent elegendő védelmet.

A garantáltan gluténmentes zab értékes hatóanyagairól a gluténérzékenyeknek sem kell lemondaniuk. A zab fogyasztására vonatkozó pontos szakmai ajánlásokat Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusa foglalja össze.

A glutén - vagy más néven sikér - a gabonák egyik fehérje összetevője, mely két alcsoportra oszlik: gluteninre és gliadinra. A gluténérzékenység a búza egyik összetevőjével, a gliadin fehérjével szembeni túlérzékenység. Emellett még az árpában lévő hordein és a rozsban található secalin is tüneteket okozhat. A zab avenin fehérjéje azonban a betegek többségénél nem váltja ki az autoimmun reakciót, így a gluténtól garantáltan mentes zab kis mennyiségben fogyasztható a gluténérzékenyek többségénél.

A nemzetközi ajánlásokban nem tiltólistás alapanyag a zab, köszönhetően annak, hogy egyre több vizsgálat történik a zabfogyasztással kapcsolatban cöliákiások körében is –

mondja Varga Dóra. Az Amerikai Asztma, Allergia és Klinikai Immunológia Akadémia honlapján szereplő információk alapján csak az árpa, rozs és búza fogyasztását kell mellőzniük a betegeknek, a zab nem szerepel tiltólistán. Itthon azonban még mindig az tapasztalható, hogy a betegség kiújulásától tartva, a gluténmentes diétán élők a zabot is kiiktatták az étkezésből, ezzel értékes tápanyagokat vonva meg a szervezetüktől. „A manapság sokat emlegetett 1169/2011/EU rendelet főleg az előre nem csomagolt élelmiszerek allergén jelölésével került reflektorfénybe, mely a 2015-ös évtől vált hatályossá. A rendelet allergiát és intoleranciát okozó anyagok mellékletében a glutén tartalmú gabonafélék között sorolja fel a zabot is, így elbizonytalanítva a fogyasztókat a zab gluténmentességéről.”

Varga Dóra szerint a zab esetében egy korábbi rendelet ajánlását javasolt figyelembe venni. „A 41/2009 EK rendelet, mely a lisztérzékenyeknek szánt élelmiszerek összetételével és címkézésével foglalkozik, már csak a búzát, rozst, árpát nevezi egészségkárosítónak gluténérzékenyek számára. Illetve az Európai Uniós rendelet kimondja, hogy a legtöbb, de nem minden gluténérzékeny fogyaszthat zabot, anélkül hogy egészségkárosító hatása lenne. Külföldi tanulmányok ajánlásait tekintve napi 100 gramm garantáltan gluténmentes zab fogyasztása nem károsítja a bélbolyhokat és nem növeli a kórképre jellemző antitestek számát sem.”

Gluténérzékenység esetén problémát a kereskedelmi zabkészítmények búzával való szennyezettsége okozhat, amely a gabona betakarítása, szállítása, tárolása és feldolgozása során jöhet létre. Gluténérzékenyek diétájában ezért kizárólag a garantáltan gluténmentes zab fogyasztható. Nem kell tehát lemondanunk az értékes gabonáról, de figyeljünk rá, hogy garantáltan gluténmentes, „tiszta” zabot szerezzünk be és ügyeljünk rá, hogy a termék csomagolása ne legyen sérült.

A zab jótékony hatásai

A gluténérzékenyek diétája gyakran rostban szegény, így ideális lehet a zab fogyasztása számukra, melynek 100 grammja 10,6 g rostot tartalmaz. A diétás rostok rendszeres fogyasztása elősegíti a normál bélműködést, teltségérzet kialakítását, a bélbaktériumok egyensúlyát. A zab lassan felszívódó szénhidrát tartalmának köszönhetően nem okoz hirtelen vércukorszint emelkedést, ezért inzulinrezisztenciások és cukorbetegek is beilleszthetik az étrendjükbe. Magas koleszterin értékekkel rendelkezők számára is ideális, hiszen a zabban lévő béta-glükánból napi 3 g rendszeres fogyasztása a koleszterin értéket 10%-kal is csökkentheti. Emellett jelentős vitamin- és ásványi anyag tartalommal rendelkezik. Zabot több formában is fogyaszthatunk: zablisztet süteményekhez, palacsintákhoz, ételek sűrítéséhez, zabkorpát búzadara helyett túrógombóchoz, vagy császármorzsához, a zabpelyhet önmagában zabkásaként, saját készítésű müzlikben.

A laktózérzékeny beteg szervezete nem tudja megemészteni a tejcukrot, mivel a lebontásához szükséges enzim hiányzik, vagy működése lecsökkent. A probléma jelentkezhet születéstől fogva, de az életkorral előrehaladva egyre gyakrabban fordul elő.

Hasi tüneteket okoz

A tejcukor lebontását a vékonybélben termelődő laktáz enzim végzi. Ennek hiányában a szervezet képtelen a tejcukrot megfelelően megemészteni. A problémára általában hasi diszkomfort érzés hívja fel a figyelmet. Az érintetteknél hasfájás, intenzív bélhangok, puffadás, hasmenés jelentkezik a tej fogyasztását követő, általában egy-két óra elteltével – sorolja a jellemző tüneteket dr. Hidvégi Edit gasztorenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. A panaszok erőssége egyénenként eltérő, a szervezetben termelődő laktáz mennyiségétől függ: minél kevesebb az enzim, a tünetek annál gyakrabban és erősebben jelentkeznek.

Gyermekeket és felnőtteket is érint

A tejcukor érzékenység legritkább formája olyan genetikai rendellenesség miatt alakul ki, amely esetén egyáltalán nem termelődik laktáz a vékonybélben. A tünetek ilyen esetben már születéskor jelentkeznek, újszülött korban diagnosztizálják. Az elsődleges laktóz érzékenység ezzel szemben felnőtteknél jelentkezik, az életkor előrehaladtával ugyanis természetes módon is csökken a laktáz enzim termelődése a szervezetben. Egyéni érzékenységtől függően bárkinél megjelenhetnek a tünetek, a magyar felnőtt lakosság 20-30%-ának van tejcukor bontási zavara.

Betegség miatt is kialakulhat

A felsoroltak mellett létezik a tejcukor érzékenységnek egy harmadik formája is, ez a másodlagos laktóz érzékenység. Ez általában fertőzések, például akut bélfertőzések, bakteriális, vagy vírusos hasmenések, gyulladásos bélbetegségek következtében jelentkezik, de előfordulhat antibiotikumos kezelések után is. Ilyen esetekben a laktózt tartalmazó termékeket az alapbetegség gyógyulásáig el kell kerülni.

Diétával és enzimpótlással kezelhető

A tejcukor érzékenység kilégzéses hidrogén teszttel és kizárásos diétával – a tejtermékek átmeneti ideig történő teljes elhagyásával – igazolható. A kezelése laktózmentes diétával történik, laktózmentes tejet, savanyított tejkészítményeket továbbra is az étrendbe lehet illeszteni: sajt, túró, joghurt, kefír a tűrőképességnek megfelelő mértékben fogyasztható. A diéta mellett a laktáz enzim tabletta, vagy cseppek segítségével is pótolható, ami jó megoldás lehet például étteremben, vagy vendégségben, ha a beteg nem biztos az adott étel laktózmentességében – teszi hozzá dr. Hidvégi Edit.