Allergiák

A szervezetünkben élő jótékony baktériumokról sokat hallunk, talán azt is tudjuk, hogy fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében. De mi köze valójában a bélrendszernek az egészségünkhöz, és miért fontos már csecsemőkortól kezdődően figyelmet fordítani a megfelelő táplálkozása?

Egészséges bélflóra, erős immunrendszer?              

Az immunrendszer feladata a szervezet védelme a baktériumok, vírusok által okozott különböző betegségekkel szemben, de az egyre gyakoribb allergiás kórképek kialakulásának megelőzésében is fontos szerepe van – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenetrológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az immunsejtek rendszere az egész szervezetünket behálózza, a védelem kialakításában pedig a gyomor- és bélrendszernek van kiemelt szerepe: az immunsejtek termelésének 60 százaléka ugyanis a bélrendszerben történik. Egy felnőtt ember vastagbelében átlagosan összesen 1-1,5 kg baktérium található, ezek a szorgos baktériumok végzik a táplálékok végső lebontását, a salakanyagok kiválasztását, a vitaminok előállítását. A jótékony baktériumok mennyiségének növelésével elősegíthetjük a fertőző és allergiás betegségek kialakulásának megelőzését.

Védtelen újszülöttek

Az immunvédelem fokozása minden életkorban fontos, a születéstől megkezdve a csecsemőkor végéig különösen jelentős. A születés pillanatában, az újszülött bélrendszere még teljesen baktériummentes, csak a születés alatt és az azt követő időszakaszban indul meg a baktériumok betelepedése. Ebben az érzékeny életszakaszban különösen lényeges a legkedvezőbb összetételű bélflóra kialakítására törekedni, amely képes a káros baktériumok mennyiségét visszaszorítani, és az immunműködést kedvezően befolyásolni.

Pre- és probiotikumok

Az újszülött babák védelmének megteremtését a megfelelő táplálkozással tudjuk segíteni.  Az első időszakban ez természetesen az anyatejes táplálást jelenti. Az anyatejben olyan szénláncú cukrok találhatóak, melyek a vastagbélben bomlanak le, és jelenlétükkel elősegítik a prebiotikumok számának növekedését, melyek aztán serkentik a kedvező hatású baktériumok, a probiotikumok szaporodását. Ha nincs, vagy kevés az anyatej, akkor prebiotikum tartalmú tápszer adása jelent megoldást. Az ilyen típusú készítményekkel a szoptatás időszaka után, akár a kisdedkor végéig is gondoskodhatunk a természetes immunvédelem erősítéséről. Az életkor előre haladtával természetesen változik a bélflóra összetétele, de a korai táplálásnak a későbbiekben is megfigyelhetjük a kedvező hatását: a megfelelően táplált gyermekeknél ritkábbak a betegségek, jobban bírják a közösséget. A probiotikumok hatásait vizsgáló kutatások pedig ezen felül további kedvező tulajdonságról, az allergiás bőrbetegségek, az atópiás ekcéma tekintetében is a tünetek csökkenéséről számolnak be.

Azokban a családokban, ahol egyik, vagy mindkét szülő allergiás, a gyermeknél is magas a betegség kialakulásának kockázata. A megelőzésben azonban a várandósság alatti diétának nincs szerepe, sőt a változatos étrend inkább segíti az allergia megelőzését. Ezt igazolta a JAMA Pediatrics decemberi számában közölt vizsgálat is.

Egyre több a mogyoróallergiás gyermek

A mogyoróallergiás betegek száma 1997 és 2010 között több mint háromszorosára emelkedett az Egyesült Államokban. Becslések szerint a gyermekek 1,4%-a érintett lehet. Mivel az első tünetek megjelenése rendszerint gyermekkorban kezdődik, az allergén étrendbe történő bevezetésének időpontjában, ezért a kutatók vizsgálódásának célja a várandósság alatti mogyoró fogyasztás és a gyermeknél jelentkező allergia közti kapcsolat feltérképezése volt.

Az allergológus véleménye

Várandós betegeim részéről gyakran felmerülő probléma, hogy érdemes-e az étrendben kerülni az allergén élelmiszereket. A diéta kérdése főként a közismerten allergén ételek kizárására irányul: hazánkban ez jellemzően a tej, tojás, gabonaféléket jelenti – számolt be tapasztalatairól dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Egyértelműen állíthatjuk, hogy az ilyesfajta étrendi megszorításoknak csak az esetben van értelme, ha a kismama önmaga is igazoltan allergiás egyik, vagy másik összetevőre, de ez esetben feltehetően már a teherbeesés időpontja előtt is ezek elhagyásával étkezett. A növekvő magzat szempontjából a változatos étrend biztosíthatja az optimális feltételeket a fejlődéshez. Igyekezzünk tehát ezt szem előtt tartani, az allergia megelőzésének céljából ne iktassunk ki feleslegesen élelmiszereket az étrendből.

A változatos étrend a lényeg

A mogyoróallergia tünetei valóban nagyon ijesztőek lehetnek, sok esetben életveszélyes állapot is kialakulhat következtében. Érthető tehát, hogy a szülők szeretnék megelőzni gyermeküknél a betegség kialakulását, azonban a vizsgálatban részt vett 140 mogyoróallergiás gyermek esetében is beigazolódott, hogy a prevencióban a mogyoró fogyasztásának kerülése nem segít. Épp ellenkezőleg, a kutatók megfigyelései szerint az allergia kockázata azoknál a gyermekeknél volt a legalacsonyabb, ahol a kismama heti öt, vagy ennél több alkalommal is fogyasztott mogyorót. A kutatók ezért azt ajánlják, hogy minden egészséges – nem mogyoróallergiás – kismama fogyasszon bátran a kérdéses élelmiszerből a várandósság időszakában. Az olajos magvak e típusa rendkívül jó fehérjeforrás, ezen kívül folsavban is gazdag, amely köztudottan a fejlődési rendellenességek megelőzésében is fontos szerepet játszik.

Rendszeres, kis mennyiségű allergén

A fenti példa alapján az egyéb, potenciálisan allergizáló élelmiszerek várandósság alatti kerülése sem indokolt – hívja fel a figyelmet dr. Potecz Györgyi. Kimutatott tény, hogy a tolerancia kialakulásában a rendszeres, kis mennyiségű allergén bejuttatásának szerepe van, ezt amúgy egészséges szervezetben a normális táplálkozással biztosítjuk. A gyógyászatban is használjuk ezt a mechanizmust, a specifikus immunterápia alkalmazásával. Ilyenkor a mar kialakult allergia kezelésére (pl:. poratka, fűpollen, parlagfű) kicsiny, emelkedő dózisban juttatjuk a szervezetbe az allergént, és ezzel  mintegy „átkapcsoljuk" az allergiás immunreakciót a normál, toleranciát jelentő formára.

A hagyományosan összeállított ünnepi menüsor több olyan élelmiszert is tartalmaz, melyek lebontása során hisztamin szabadul fel a szervezetben. Az ilyen típusú ételek fogyasztása, az arra érzékenyeknél panaszokat okozhat: csalánkiütés, arcdagadás, kivörösödés, tüsszögés, orrdugulás jelentkezhet. A tünetek kezelésében a mediátor diéta segíthet.

Álallergia

Nem valódi allergiás reakcióról van szó, az immunrendszer nem vesz részt a tünetek kialakulásában – ismerteti a folyamat lényegét dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az álallergia valójában emésztési probléma, mely a túl sok hisztamint tartalmazó, vagy a szervezetben hisztamint felszabadító ételek fogyasztásának hatására okoz panaszokat. A tünetek kialakulása az étkezés után 30-60 perccel jellemző, de előfordulhat, hogy csak néhány nap elteltével jelentkeznek. A tünetek erőssége ezen kívül függ még az elfogyasztott ételek és az így felszabaduló hisztamin mennyiségétől is. Rontja a helyzetet, ha a beteg diamino- oxidáz (DAO) szintje alacsony, tehát a szokásosnál nagyobb mennyiségben felszabaduló hisztamint nem tudja lebontani.

Diós, mákos beigli, töltött káposzta, halak és vörösbor

Az ünnepek alatt több olyan ételt is fogyasztunk, melyek panaszokat okozhatnak – hívja fel a figyelmet dr. Balogh Katalin. A leggyakoribb hisztamint tartalmazó, vagy hisztamint felszabadító élelmiszerek:
- halak: tonhal, szardínia, szardella, füstölt hering, ikra.
- érett sajtok: ementáli, camembert, rokfort, stilton, gouda, cheddar, minden penészes és füstölt sajt. - alkoholok: vörösbor, fehérbor, pezsgő, sör.
- húsfélék: érlelt kolbász, sonka, szalámi, füstölt hús, sertéshús, belsőségek.
- zöldségek, gyümölcsök: spenót, borsó, lencse, bab, savanyú káposzta, paradicsom, ketchup, eper. papaya, ananász, szója, mák, mogyoró, mogyorókrém.
- egyéb: tojásfehérje, csokoládé, fahéj, sörélesztő.  

Diétával kezelhető

Panaszok esetén - ha felmerül a gyanú, hogy a tünetek a hisztaminnal állnak összefüggésben - a diagnózis allergia vizsgálat segítségével megállapítható.  Az allergológiai szakvizsgálat során álallergiára utalhat a negatív vérteszt, a jellegzetes tünetek megléte mellett. A betegség diagnózisához gyakran szükséges belgyógyászati, gasztroenterológiai kivizsgálás is.  A tünetek a diéta megtartása mellett megszüntethetőek. A Budai Allergiaközpont főorvosától azt is megtudtuk, hogy hosszútávon nem tartható, rendkívül szigorú diétára van szükség, melynek alapja a magas hisztamin tartalmú ételek kerülése, szükség esetén DAO enzim, tabletta formájában történő pótlásával. Az álallergia nem életre szóló betegség, a későbbiekben - bizonyos szabályok betartása mellett - akár újból is fogyasztható a korábban panaszt okozó élelmiszer.

Kisgyermekes szülőként gondolnunk kell arra, hogy a korábbi jól bevált karácsonyi menüsort a kicsi életkorának megfelelően alakítsuk át. Dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusának tanácsai segíthetnek ebben.

Mindent a maga idejében

Gyermekeknél az ételallergiás tünetek 90 százalékát a tej, tojás, szója, és a mogyoró okozza. Fontos, hogy az ételek megfelelő időben történő bevezetéséről az ünnepi menü tervezése során se feledkezzünk meg. A túl korán bevezetett táplálékok a gyermeknél hányást, hasmenést, haspuffadást, csalánkiütést okozhatnak. Kisebb gyermekek számára készítsünk ezért külön baba-menüt, de az egy év körüli gyermekek már szívesen falatoznak a család számára készített fogásokból is.

Ötletek életkor szerint

7 hónapos korig

A hozzátáplálás kezdeti időszakában törekedjünk arra, hogy a gyermek megismerje a gyümölcsök, zöldségek természetes ízét. Először préslevekkel, gyümölcslevekkel kezdjünk, majd később áttérhetünk a gyümölcspépre. Egyszerre csak egy új ízt kóstoltassunk meg a babával, ezt később kombinálhatjuk a már megszokott ízekkel. 3-5 naponta vezethetünk be új ízeket. A cukrozás, szózás mellőzésével segíthetjük azt is, hogy a későbbiekben táplálkozása során kerülje ezek túlzott használatát. A gyümölcsök természetes formában tartalmaznak cukrot, ez a fruktóz. Így tehát nem kell aggódnunk, hogy a fűszerezés, sózás nélkül készült étel ízetlen lesz a baba számára. Igazán karácsonyi jellegű ételünk a sütőtök, melyből remek főzeléket készíthetünk, ha a sütőtököt burgonyával puhára főzzük, majd pépesítjük. 7 hónapos kortól pici olajat is adhatunk hozzá, mely megkönnyíti az értékes zsírban oldódó vitaminok –például a sütőtökben található A-vitamin- felszívódását.

8-9 hónapos korban

A gyermek számára készített karácsonyi menü összeállításánál ebben az életkorban már választhatunk húsféléket is, pépesítve. Készíthetünk például gesztenyés pulykát, melyet az életkornak megfelelően enyhén fűszerezhetünk is. Köretként almaszószt szolgálhatunk fel hozzá. A pulykamellet szilvával, aszalt szilvával is tölthetjük.

9-10 hónapos korban

Ebben az életkorban készíthetünk rakott padlizsánt, vagy zöldbabot is, de karácsonyi menüként kínálhatunk töltött káposztát is. Készíthetjük darált marha, vagy sertéshúsból, de ügyeljünk rá, hogy a felnőtteknek szánt fogáshoz képest a baba ételét kevésbé sózzuk, fűszerezzük, zsiradékként pedig olajt használjunk az elkészítéséhez.

12 hónapos kor után

A legtöbb egy év körüli kisgyermek már szívesen segédkezik a konyhában és élvezettel fogyasztja azokat a fogásokat, melyeket a család többi tagja is. Allergizáló hatásuk miatt diós- és mákos bejgli helyett készítsünk inkább gesztenyés bejglit a gyermek részére. Mézet a baba 1 éves kora után kaphat, így készíthetünk mézes puszedlit is. Újdonság lehet az ünnepi asztalon a baba számára a halból készült étel. Megkínálhatjuk a halászlében főtt hallal is, de ügyeljünk rá, hogy tálalás előtt gondosan eltávolítsuk a szálkákat.

Csak ismert összetevőket!

Bármilyen, korábban nem fogyasztott étel okozhat szokatlan tüneteket a babánál, ezért az új ételek bevezetését ne az ünnepi időszakban kezdjük meg. A karácsonyi menü összeállításánál olyan alapanyagokat válasszunk, melyeket a gyermek már korábban is fogyasztott és nem okozott panaszt.

A közelgő ünnepi időszakban az is elfogyaszt néhány pohárral, aki év közben csak ritkán iszik alkoholt. A kulináris élvezeteken túl, egészségünk szempontjából sem mindegy, hogy milyen italt választunk majd a karácsonyi menü mellé, vagy az újévi koccintáshoz. Néhány alkohol hisztamin tartalma ugyanis kifejezetten magas, így az arra érzékenyeknél panaszokat okozhat.

Fejfájás, kiütés, hasmenés

A hisztamin intolerancia kiváltó oka a diamino-oxidáz nevű enzim csökkent termelődése a szervezetben. A hisztamin lebontását végző enzim hiányában a beteg, hisztaminban gazdag ételek fogyasztása után kellemetlen tünetek megjelenését tapasztalhatja: fejfájás, kiütések, viszketés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom jelentkezhet – sorolja a jellegzetes panaszokat dr. Augusztinovicz Monika, a Budai Allergiaközpont fül-orr-gégész orvosa. A vörösbor hisztamin tartalma igen magas, emellett az alkoholos italok többsége fokozza a szervezet hisztamin termelését is, így igen gyakran járulnak hozzá a tünetek megjelenéséhez az arra érzékenyeknél.

Válassza inkább a fehéret!

Az alkoholos italok között első helyen a vörösbor áll, mely a legmagasabb hisztamin tartalommal rendelkezik. A német, Der Hautarzt folyóirat egy régebbi,  1993-as számában jelent meg egy kutatás, mely az egyes borfajták elfogyasztásának következtében fellépő, kellemetlen tünetek kialakulásának okát vizsgálta, külön figyelmet szentelve a hisztamin szerepének az egyes panaszok létrejöttében.  A kutatás során 52 fajta bor (vörös, fehér és pezsgő) és 17 féle sör hisztamin értékelését végezték el radioimmunoassay (RIA) módszerrel. Az igen érzékeny mérési módszer segítségével megállapították, hogy a hisztamin szint a vörös borok esetében a legmagasabb (60-3800 microg /l). Ennél valamivel alacsonyabb a pezsgő hisztamin tartalma (15-670 micog/l). A sorban következő alkohol a sör (21-305 microg/l), a legkevesebb hisztamint pedig a fehér bor tartalmazza (3-120 microgrammes/l).

Nem csak az alkohol tartalmaz hisztamint

Hisztamin intolerancia esetén az absztinencia sem jelent panaszmentességet, az alkoholos italok mellett ugyanis léteznek egyéb, kifejezetten magas hisztamin tartalmú ételek is, például a sajtok- különösen a Camembert, Brie, Gruyere, Cheddar, Roquefort,Parmesan- , sörélesztő, kagyló, a halak többsége, a halkonzerv. Ezen kívül a paradicsom - különösen a konzerv, paradicsompüré, ketchup - a spenót, csirke, sertés, marha kolbász és sonka, különösen a szárított termékek. A csokoládé, fermentált szója termékek, szója szósz minden fermentált zöldség és a savanyú káposzta. Egyes ételek a szervezet saját hisztamin termelését fokozzák. Ilyen a nyers tojásfehérje, kagyló, eper, paradicsom, hal, csokoládé és az ananász. Panaszok esetén, amennyiben az allergiát kizártuk és hisztamin intolerancia gyanúja megalapozottnak tűnik, vérvételt végzünk.  Laboratóriumi vizsgálattal igazolható a diamino-oxidáz enzim csökkent szintje.  Diéta mellett étkezés előtt az enzim tabletta formájú bevétele jelent megoldást.