Allergiák

Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusa olyan könnyű és gyors receptet ajánl, amelyet ételallergiások is elkészíthetnek, és hozzáadott cukrot sem igényel.

A desszert fontos alkotóeleme a chia mag, mely egy Mexikóban és Délkelet-Amerikában őshonos azték zsálya termése. A chia magot már időszámítás előtt is alkalmazták a harcosok, vadászok étrendjében, hiszen rendkívül értékes energia-, tápanyag-, vitamin- és ásványi anyagforrás. Hazánkban az omega-3 és omega- 6 zsírsavak bevitele eltolódott az omega 6 irányába, de a chia mag magas omega-3 zsírsav tartalmának köszönhetően hozzájárulhat a szív- és érrendszer védelméhez. Magas rost tartalma elősegíti a megfelelő bélműködést és a szénhidrátok felszívódását is lassítja.  Kiemelkedő a kálcium, foszfor, kálium, cink tartalma, így tökéletes kiegészítője lehet egy változatos, kiegyensúlyozott étrendnek.

Semleges, enyhén diós íz világának köszönhetően felhasználása igen sokrétű. Jól passzol mindenféle gyümölcshöz, tejtermékhez, és akár salátákhoz is adhatjuk. A lenmaghoz hasonlóan kocsonyás állagot képez folyadékhoz adva, de könnyebben hasznosulnak az értékes összetevői.

Hozzávalók 1 adaghoz:

• 2 dl rizstej
• 2 evőkanál chia mag
• egy fél banán
• 1 vanília rúd kikapart belseje
• szeletelt mandula ízlés szerint

Elkészítés:
A rizstejet összekeverjük a chia maggal és egy éjszakán át hűtőben pihentetjük. Hozzáadjuk a villával összetört banánt és a vanília rúd kikapart belsejét, majd a még finomabb hatás érdekében a tetejére mandulát szórhatunk.

 

Az Allergy Awareness Campaign nevű programsorozat 2014 júniusában indult útjára. Az EAACI szervezésében zajló kampány első lépéseként a dán főváros egy forgalmas terén, két dobozba zárt ember jelképezte, ahogyan a betegség tünetei elzárják a külvilágtól az érintetteket, vagyis az esemény fő üzenetét: „Az allergia csapdájában”. A két napos megmozdulás során az aktivisták tájékoztató anyagokat osztottak szét az érdeklődők részére.

Az EAACI fontosnak tartja a figyelmet ilyen módon is a betegségre irányítani. Felmérésük alapján az allergiás betegek száma Európában eléri a 150 milliót, s a jövőben további emelkedéstől tartanak. Kutatók szerint napjainkban három gyermekből egy allergiás, az elkövetkező tíz évben pedig vélhetően az európai lakásság felénél kimutatható lesz majd a betegség valamilyen típusa. A kampány során a betegség tüneteinek megismertetése mellett, annak egyéb következményeire is igyekeznek felhívni a társadalom figyelmét: az allergia befolyásolja az életminőséget, a betegség egyénenként eltérő súlyossági fokban jelentkezhet, kezelése magas költséggel járhat. Kiemelt figyelmet fordítanak a megelőzés, a korai diagnózis és a személyre szabott kezelés fontosságára.

A kampány egészen 2015 szeptemberéig tart. A program tematikusan felépített, az első, figyelemfelhívó, tájékoztató akciót követően 2014 októberétől a cél az asztma és az allergia kapcsolatának, mind szélesebb körben történő megismertetése.

Az ismertebb krónikus betegségekkel szemben keveset beszélünk, hallunk róla, pedig az asztma valójában közel 300 millió embert érint világszerte. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a betegek közt kiemelkedően magas az allergiások aránya. „Az asztmás gyermekek közel 90 százalékánál, a felnőttek 65 százalékánál észlelhető allergia is, az allergiás asztma tehát az asztmás betegség leggyakoribb típusa.”

Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség. Jellegzetes tünetei a rohamszerűen jelentkező köhögés, sípoló légzés, légszomj, zihálás és mellkasi szorító érzés. A betegek állapotát rendszerint rontja és könnyen rohamot is provokálhat a dohányfüst, a légszennyezettség, sok esetben az erős illatok, vegyszerek belélegzése is. Allergiás asztma esetén a panaszokat emellett a környezetben található allergének – pollenek, háziporatka, penészgomba, háziállatok szőre – is  kiváltják ill. súlyosbítják. A tünetek megfelelő kezeléséhez elengedhetetlen a gyógyszeres terápia. A kezelőorvos által felírt inhalációs szteroidok, hörgőtágítók és allergia ellenes orrspray-k, tabletták segítségével, az asztma és az allergia együttes kezelésével valódi javulás érhető el.

Az asztma tehát nem gyógyítható, de jól kezelhető. A megfelelően beállított gyógyszeres kezelés biztosítja a kontrollt a betegség felett. Segítségével a légúti nyálkahártyán zajló gyulladás csökkenthető, a súlyos rohamok kialakulása megelőzhető és minimálisra csökkenthető a betegség miatt iskolai, vagy munkahelyi hiányzások száma. A jól kontrollált asztma a jó életminőséghez is szükséges.  Erre hívja fel a figyelmet az EAACI több európai országban – Olaszország, Németország, Spanyolország, Franciaország és az Egyesült Királyság – online kampány, a betegszervezetekhez, alapellátást nyújtó szolgáltatókhoz, gyógyszerészekhez eljuttatott nyomtatott kiadványok és sajtómegjelenések segítségével.

A kampány következő állomása, 2015 februárjában az ételallergiákra és a súlyos, életveszélyes tüneteket okozó anafilaxiás sokk felismerésére és megelőzésére hívja fel a figyelmet. Tavasszal a szénanátha és az allergén specifikus immunterápia kerül fókuszba, majd szeptembertől a bőrallergiák megismertetésére kerül a hangsúly.

A műtét előtt álló, önmagukat penicillin allergiásnak valló betegek költségesebb, sokféle baktériumot elpusztító, vagy az adott esetben kevésbé hatékony készítményt kaphatnak a potenciális fertőzések megelőzésére az egyébként szokásos, penicillin tartalmú antibiotikumok helyett. Sok esetben feleslegesen.

Az Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Kollégium (ACAAI) éves tudományos ülésén ismertetett kutatások eredményei a megfelelő vizsgálatok hiányában, a téves öndiagnózisra alapozott penicillin allergia következményeire hívják fel a figyelmet. A betegek beszámolói elárulják, hogy korábban csalánkiütés-szerű, duzzanattal járó tüneteket észleltek, melyek eredetét az akkoriban szedett, penicillin tartalmú készítményeknek tulajdonították. Az ülésen ismertetett vizsgálatok során elvégzett allergiateszt azonban, csak kevés esetben igazolt valódi penicillin allergiát. A kutatók ezért lényegesnek tartják az allergiateszt elvégzésének, és a megfelelő szakorvossal – allergológussal - történő konzultációnak a fontosságára, és az öndiagnózis veszélyeire felhívni a figyelmet.

A csalánkiütés okainak tisztázása sokszor igen bonyolult folyamat – magyarázza dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Előfordulhat, hogy a tünetek hosszabb időn át, hetekig is fennállnak, de gyakran elmúlnak, mielőtt a beteg orvoshoz kerül és többet nem is jelentkeznek. Csalánkiütést azonban nem csak gyógyszerallergia okozhat. A kiváltó okok skálája igen széles: kiválthatják például étrendkiegészítő tabletták, készételekben, italokban lévő tartósító-és színezőanyagok, aromák, de egyes betegeknél hideg szél, vagy bizonyos ételek után végzett testedzés is csalánkiütést okozhat.

Az első vizsgálatban résztvevő 384, önmagát penicillin allergiásként definiáló beteg közül valójában csak 6 százaléknál volt az allergia teszttel is igazolható. A másik vizsgálat során, a műtétre váró 38 beteg esetében pedig egyiküknél sem született pozitív eredmény.

A felesleges antibiotikum használat legnagyobb veszélye az antibiotikum-rezisztens baktériumok további terjedése. A problémára a WHO ez év áprilisában megjelent jelentése is felhívja a figyelmet. Eszerint az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek terjedésének fő oka az antibiotikumok helytelen használata. Ha a beteg recept nélkül szed antibiotikumot, vagy a receptre felírt gyógyszert az orvos által meghatározott időnél rövidebb ideig szedi, olyan mutációkat okozhat a baktérium törzsben, melyek ellenállóvá tehetik a gyógyszerrel szemben.

Az önmagát tévesen penicillin allergiásnak vélő beteg tehát szükség esetén nem csak a saját szervezetét és pénztárcáját terheli feleslegesen, de hosszútávon hozzájárul a rezisztens baktériumok terjedéséhez. Dr. Garaczi Edina ezért azt tanácsolja, hogy aki antibiotikum szedését követően szokatlan tüneteket tapasztal magán: bőrpír, kiütés, netán fulladás érzés, heves köhögés lép fel, végeztessen allergia tesztet. A penicillin allergia legegyszerűbb vizsgálati módja vérvételből elvégezhető. Amennyiben a teszt pozitív lesz, vagyis bebizonyosodik, hogy a tüneteket valóban a penicillin allergia okozza, a szakorvos a megfelelő készítményt fogja javasolni a penicillin helyett, amit a beteg a továbbiakban baktérium fertőzés esetén biztonsággal szedhet.

Nagy segítség az étel allergiások és étel intoleranciások számára, hogy 2014. december 13-tól kötelezővé vált az allergének jelölése az előre nem csomagolt élelmiszereken is, így egy vendéglátó egységben és a csemege pultból kapott élelmiszereken esetében is kötelező információt szolgáltatni az allergénekkel kapcsolatban.

2011 decemberétől hatályos az európai parlament és tanács 1169/2011/EU rendelete, melynek értelmében az általános előírások 2014. december 13-tól kötelező érvényűek, míg 2016. december 13-tól már a tápérték jelölésre vonatkozó részek is kötelezőek lesznek. Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusa elmondta, hogy az idén december 13-a előtt forgalomba hozott termékek a készlet erejéig forgalmazhatóak, így még valószínűleg találkozhatunk nem megfelelően jelölt termékkel is, hiszen jó néhány élelmiszer több hónapig, vagy akár évekig is eltartható.

2014 december 13-tól az élelmiszereken a következők szerepelnek:

• Élelmiszer neve
• Összetevők
• Kötelezően jelölendő allergének
• Összetevők, összetevő csoportok mennyisége
• Nettó mennyiség
• Minőség megőrzési idő
• Különleges tárolási, vagy felhasználási feltételek
• Előállítók neve, címe
• Származási ország vagy az eredet helye
• Szükség esetén felhasználási útmutató
• Alkohol tartalom, ha több mint 1,2%-ot tartalmaz
• (2016-tól Tápérték jelölés)
   

Tájékoztatási lehetőségek

A rendelet szabályozza azt is, hogy milyen formában kell a tájékoztatást kivitelezni, és szerencsére egyértelműen a fogyasztók érdekeit helyezi előtérbe. Az előre csomagolt élelmiszereknél, minden esetben közvetlenül a csomagoláson kell feltüntetni az információkat.  Az előre nem csomagolt élelmiszerek esetében pedig az allergéneket feltűnően, jól láthatóan, olvashatóan, letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Erre jó megoldás lehet a csemege pult mellett kihelyezett tábla, vagy az étlap mellett feltüntetett allergének.  Nem tekinthető szabályosnak, ha csak külön kérésre kerülnek az allergének bemutatásra, ezért bár elméletileg engedélyezett a szóbeli tájékoztatás is, a gyakorlatban ez elég nehezen kivitelezhetőnek tűnik.  A tájékoztatásért természetesen tilos többletköltséget felszámolni.

Allergének jelölése

Az allergének jelölésére többféle módszer is választhatnak a gyártók. Néhány példa: „tejpor”, „tejpor”, „tejpor”, pörkölt földimogyoró „pörkölt földimogyoró”, a lényeg, hogy jól látható, elkülöníthető legyen a  többi összetevőtől.  Szintén pozitívum, hogy a legkisebb használható betűméret is meghatározásra került. 
Az a vállalkozó, akinek a neve, vagy cégneve alatt az élelmiszert forgalomba hozzák felelős a megfelelő allergén tájékoztatásért.  Tehát bármilyen hibát, nem megfelelő módszert látunk a termék gyártójához érdemes a panaszunkkal fordulni.

Allergiát vagy Intoleranciát okozó anyagok és termékek:

1. Glutént tartalmazó gabonafélék (azaz búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut, illetve hibridizált fajtái) és a belőlük készült termékek.

2. Rákfélék és a belőlük készült termékek.

3. Tojás és a belőle készült termékek.

4. Hal és a belőle készült termékek.

5. Földimogyoró és a belőle készült termékek.

6. Szójabab és a belőle készült termékek.

7. Tej és az abból készült termékek (beleértve a laktózt)

8. Diófélék, azaz mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámia és az ezekből készült termékek.

9. Zeller és a belőle készült termékek.

10. Mustár és a belőle készült termékek.

11. Szezámmag és a belőle készült termékek.

12. Kén-dioxid és az SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter összkoncentrációt meghaladó mennyiségben.
13. Csillagfürt (lupin) és a belőle készült termékek.
14. Puhatestűek és a belőlük készült termékek.

Allergén jelölés a gyakorlatban

Érdemes nem csak az allergének neveit, de a számokat is megjegyezni, hiszen egyre több helyen látható az allergén jelölésnek az a fajtája, hogy egy táblára függesztik az allergiát, vagy intoleranciát okozó anyagokkal (abban a sorrendben, ahogy a rendeletben szerepel) és a termék neve mellé csak számokat írnak. Így például: Ha a csirkemell sonka neve mellet az 1., 6., 7., számok szerepelnek, akkor az azt jelenti, hogy az adott termék tartalmaz glutént, tejet és szóját is.

Téli hidegben mindenki tapasztalhatja, hogy a bőre a szokásosnál szárazabb, sok esetben vörös, viszkető ekcémás foltok jelentkeznek kézfejen, arcon, nyak területén. Ilyenkor a legfontosabb a megfelelő bőrápoló kozmetikumok megválasztása.

Évszaknak megfelelő bőrápolás

Nyári melegben a bőr elegendő faggyút termel, de télen ez sokszor kevés a bőr egyensúlyának megőrzéséhez. Hideg, szeles időben ezért a normál bőr is igényelhet zsírozó testápolót, így a bőr kiszáradása, és az ekcéma kialakulása megelőzhető. A zsírosabb kenőcsök vagy a könnyen felszívódó hidratáló krémek állaga az összetevők arányától függ – mondja dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. A következőkben részletesen ismertetjük a kozmetikumok legfontosabb összetevőit. A felsorolásból megtudhatjuk azt is, hogy a termékeken feltüntetett listán milyen néven találjuk az egyes alapanyagokat, amelyek segítségével bőrünk számára szükséges védelmet biztosíthatjuk a téli hidegben is.

Zsírozó, bőrtápláló alapanyagok: ezek a vízben nem oldódó alapanyagok védőréteget képeznek a bőr felszínén, nem engedik, hogy víz szabadon távozzon a bőrből. Ilyen természetes származékok például a shea vaj (karitévaj), kakaóvaj, jojoba-, oliva-, avokádó-, kókuszolaj. Szintetikus alapanyagok például a fehér viasz (cera alba= méhviasz), lanolin (gyapjúzsír), vazelin, eucerin (gyapjúzsír alkoholokat, vazelint tartalmazhat) vagy a paraffin származékok.

Vízmegkötő alapanyagok: a bőr hidratálásában segítenek, mivel nagy mennyiségű víz megkötésére és a bőrbe történő bejuttatására képesek. Ilyenek például a glycerin vagy a lecitin, melyek a hidratáló testápolók nélkülözhetetlen alapanyagai.

Emulgeáló szerek: ezek az összetevők a lipidtartalom mellett nagy mennyiségű vizet is képesek megkötni (olaj-víz emulziók). Ilyen emulgeálók például a stearate, cetearyl alcohol, vagy a triglyceridek.

Bőrtípusnak megfelelő kozmetikumot válasszunk
Száraz, atópiás bőr esetén a 30% zsírozó, bőrtápláló alapanyagot tartalmazó testápolók vagy kenőcsök a legjobbak. Ezeket lipidpótló testápoló néven vásárolhatjuk meg a gyógyszertárakban, drogériákban.

Normál, vegyes bőr mindennapi ápolására a krémesebb állagú hidratáló testápolók a legjobbak. Ezek a készítmények az emulgeáló szerek segítségével ideális mennyiségben tartalmaznak vizes és olajos komponenseket is. Kedvező tulajdonságuk, hogy jól kenhetők, gyorsan felszívódnak és nem tömítik el a pórusokat.

Az arc ápolására a vizes fázisú hidratáló krémek ajánlottak, de érett vagy nagyon száraz bőr esetén az arcra is bőrtápláló, magasabb lipidtartalmú kozmetikumokat válasszunk. Pattanásos bőr vagy rosacea esetén a fokozott faggyútermelés miatt a bőr zsíros és többnyire érzékeny. Ezekre a bőrproblémákra speciálisan kifejlesztett kozmetikumok állnak rendelkezésre, melyek a bőr faggyútermelését is szabályozzák.

Az érzékeny, allergiára hajlamos bőr esetén illatanyag (fragrance) és tartósítószer-mentes (például paraben-mentes) készítményeket keressünk. Ilyenkor is figyelembe kell venni a bőr száraz vagy zsírosodásra hajlamos jellegét, mindkét típusban elérhetők a hipoallergén kozmetikumok.

Kézápolásra télen mindig egy kicsit zsírosabb kenőcsöt válasszunk, mert a hideg szél, vagy meleg kesztyű hiánya jobban igénybe veszi, kiszárítja a bőrt. Mivel ezek lassabban szívódnak fel, elsősorban éjszakára optimális a használatuk, amikor elég idő van a bőr regenerálódásához.