Öt kérdés az allergiáról

Hazánkban a lakosság 20-25 százaléka légúti allergiás, köztük is magas azok száma, akiknél a parlagfű és a fűpollen okoz tüneteket. Az allergiaszezon közepén járunk, egyre több érintett fordul allergológushoz tüneteivel. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével, az allergiával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdéseket válaszoltuk meg.

Mi a szénanátha?

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója a környezetünkben található egyébként ártalmatlan anyagokra. Ezeket az anyagokat a szervezet allergénként ismeri fel, ellene ellenanyagot termel. Ha szó szerint értjük, a „szénanátha” a pollen allergiát jelenti, vagyis ez esetben az allergiát a virágpor okozza, de ugyanilyen tüneteket más légúti allergén is kiválthat: a házipor atka, állati szőrök okozta allergia is.

Ha a családban van allergiás, én is az leszek?

Az allergiás betegség kialakulásában bizonyított szerepe van a genetikai hajlamnak. Allergiás szülő gyerekénél az allergia megjelenésének kockázata kb. 25%-kal nagyobb, ha mindkét szülő allergiás, akkor 50%-kal nagyobb, mint akkor, ha egyik szülő sem allergiás (ilyenkor a kockázat 10%). A hajlam azonban nem jelent betegséget. Allergiás tünetek - a betegség - bizonyos külső-belső tényezők hatására alakulnak ki. Ez lehet környezeti ártalom, fertőzés, hormonális változás, stressz, vagy ezek kombinációja. Érdekes tényező, de a túlzott higiénés szokások a gyermekek „steril” körülmények között tartása is elősegítheti az allergia kialakulását.

A nyárfa szálló „vattacsomói” miatt tüsszögtem mostanában ennyit?

Dr. Potecz Györgyi Budai Allergiaközpont pollenallergia szénanátha keresztallergiaHazánkban kb. 2000 féle virágzó növényből kb. 250 faj pollenje – virágpora - viselkedik allergénként. Leginkább a szélbeporzású növények szerepelnek ezek között. A Magyarországon allergénként szereplő fő csoportok sokszor már februárban a mogyoróval kezdődnek, majd a fafélék, májustól a fűfélék. Ekkor virágzik a nyárfa is, aminek magszőre sokakat kínoz, de ez inkább az erre tapadó fűpollen miatt okoz tünetet. Maga a nyárfa pollenje kevéssé allergén. Erősen allergén a sokféle fű pollenje, majd július végétől a gyomfélék- ezek közé tartozik a magyarországi „főbűnös”, a parlagfű is. Nagyon agresszív, tüneteket az első fagy beálltáig okoz, addig pollenjét szórni tudja.

Az étrenddel befolyásolhatjuk a pollenallergia tüneteit?

Pollenallergiásnak óvatosan kell viszonyulni a vegyes virágmézhez, ill. a gyógynövény teákhoz, gyógymódokhoz, mert az arra érzékenyeknél fogyasztásuk felerősítheti az allergiás tüneteket. A keresztallergénként ismert növényeket se fogyasszák, ha az bármilyen tünetet okoz, akár ajak-torokviszketés, nyelv viszketés, szájüregi-vagy ajak duzzanat, rekedtség, légzési panasz előfordulhat. A keresztallergia gyakran mutatkozik meg ilyen tünetekben, ezt orális allergia szindrómának nevezik. Oka, hogy a pollenallergiát kiváltó és a táplálék azonos növényi csoportba tartozik. A legismertebb keresztallegének: parlagfű- görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka, banán nyírfa- mogyoró, cseresznye, kömény, kapor, őszibarack, alma feketeüröm- zeller, répa pázsitfüvek-gabonafélék

A gyógyszeres kezelés mellett, milyen praktikák segíthetnek?

Pollenallergia esetén a nyaralás helyszínét is érdemes úgy megválasztani, hogy a tüneteink ne erősödjenek a szabadság ideje alatt. Ebben segíthet például, ha a parlagfű allergiás beteg nem a Balaton partján, hanem a hegyekben, esetleg a tengerparton tölti a pihenést. Ha ez nem megoldható, már az is javíthat a helyzeten, ha nem az allergén növény virágzásának csúcsidőszakára időzítjük a pihenést. A praktikák közt hasznos lehet még, hogy a szellőztetést inkább kora reggel végezzünk. Pollenszezonban az ágyneműt gyakran cseréljük, hajat, arcszőrzetet minden nap vízzel öblítsük át alaposan. Érdemes nyomon követni az aktuális pollenjelzést és ha magas az allergiát okozó növény pollenkoncentrációja a levegőben, akkor a szabadtérre tervezett programokat inkább elhalasztani.

Forrás: Budai Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)

0 Tovább

Gluténmentes diétában is fontos a rostpótlás

A gluténmentes étkezés velejárója, hogy az olyan értékes összetevők, mint a teljes kiőrlésű gabonák sajnos lekerülnek az étlapról. A köretként fogyasztott alacsony rosttartalmú rizs és burgonya sem jó választás, ha pótolni szeretnénk a szervezetünk egészséges működéséhez szükséges rost mennyiséget. Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusának segítségével olyan magas rosttartalmú összetevőket ajánlunk, amelyek gluténmentes diétába is beilleszthetők.

Miért van szükségünk rostokra?

Varga Dóra Budai Allergiaközpont gluténmentes diéta rostokA rostok napi fogyasztása nemcsak a székrekedés megelőzésében fontos, de hozzájárul az egészséges bélflóra megőrzéséhez is, emellett számos betegség megelőzését segíti. Kutatások igazolják, hogy azok között, akik elegendő mennyiségű rostot fogyasztanak, ritkábban alakul ki cukorbetegség, magas koleszterinszint, vagy magas vérnyomás. A rostokat azoknak is érdemes az étrendbe iktatni, akik az alakjukat szeretnék megőrizni, vagy fogyni szeretnének. Segítségükkel ugyanis tovább tart a jóllakottság érzés, lassabban szívódnak fel a szénhidrátok, ezáltal a hirtelen vércukorszint ugrás is elkerülhető.

Mennyi az ajánlott napi mennyiség?

Napi 30-40 gramm rostbevitel ajánlott, aminek manapság átlagosan a felét juttatjuk be a szervezetünkbe. Amire mindenképp érdemes odafigyelni, hogy ha növeljük az étrendünk rost tartalmát, akkor mellé fogyasszunk minimum 2-2,5 liter folyadékot, hiszen a rostok vizet kötnek meg. Ha túl kevés a folyadék bevitelünk, akkor könnyen székrekedés és puffadás alakulhat ki.

Ami GM, az nem rostos?

A gluténmentes diétában elsődlegesen használatos a rizsliszt, kukoricaliszt, és a kukoricakeményítő, burgonykeményítő, GM búzakeményítő. Ezekre mind jellemző a magas szénhidrát-, és alacsony rosttartalom. Az előre csomagolt lisztkeverékek nagy része is keményítőkből áll, amik gyakran még hozzáadott cukrot is tartalmaznak, tovább gyorsítva a felszívódást. Emellett köretként is gyakori a rizs, burgonya, illetve a kukoricalisztből készült tészták fogyasztása.

Rostban gazdag pékáruk

Ha rostban gazdag étkezésre gondolunk, akkor elsősorban a teljes kiőrlésű búza alapú pékáruk jutnak eszünkbe, melyeket a lisztérzékenyek nem fogyaszthatnak. Léteznek azonban magas rosttartalmú gluténmentes alaplisztek, melyekkel a pékáruk rosttartalma növelhető. Ilyen összetevők a köles, hajdina, cirok, barna rizsliszt, vagy maglisztek. Általában sok időt és tapasztalatot igényel, mire ezekből az alapanyagokból az ízlésünknek megfelelő, igazán finom kenyeret, pékárut lehet készíteni, érdemes azonban kísérletezni. Ma már egyre több helyen beszerezhetjük a szükséges alapanyagokat, gluténmentes étrendet folytató csoportokban pedig egymás bevált receptjeit is kipróbálhatjuk. Az is jó megoldás lehet, ha a korábban bevált, de alacsony rosttartalmú összetevőket tartalmazó recepthez útifűmaghéjat adunk, melynek tömegének több, mint a fele a rost tartalma. Használhatjuk kenyerekhez, pékárukhoz, süteményekhez is rost kiegészítésre.

Egyéb lehetőségek rost bevitelre

A gabonafélék mellett természetesen léteznek más magas rosttartalmú élelmiszerek is. A zöldségek közül kiemelkedő az articsóka, hüvelyesek, brokkoli rosttartalma. Gyümölcsök közül a málna emelhető ki a sorból, melynek 100 grammja 6,5 gramm élelmi rostot tartalmaz, de természetesen a többi gyümölcs és zöldség is hozzájárul a rost bevitelünkhöz. Megemlítendő az olajos magok rost tartalma is, melyek egyébként is egészségesek az értékes telítetlen zsírsav, és magas magnézium, E-vitamin tartalmuk miatt.

Új ízek az étlapon

Az új összetevőkkel való kísérletezéshez a maglisztek mellett Varga Dóra három további, kevésbé ismert, magas rosttartalmú élelmiszert is ajánl. A quinoa egy Dél-Amerikai gabonaféle, az inkák is előszeretettel fogyasztották köleshez hasonló méretű magját, mely amellett, hogy nem tartalmaz glutént, magas tápértékű, dús fehérjeforrás. Rostban gazdag, valamint található benne B- és E-vitamin, magnézium, foszfor, kalcium és vas. Főzés során használhatjuk például a rizs, vagy a köles helyettesítésére. A chia magot már időszámítás előtt is alkalmazták a harcosok, vadászok étrendjében, hiszen rendkívül értékes energia-, tápanyag-, vitamin- és ásványi anyagforrás. Magas rost tartalma mellett kiemelkedő a kálcium, foszfor, kálium, cink tartalma. Semleges, enyhén diós ízvilága jól passzol mindenféle gyümölcshöz, tejtermékhez, és akár salátákhoz is adhatjuk. Az amaránt változatos formában - köret, kása, müzli, liszt – használható a konyhában, érdemes ezzel a szintén gluténmentes, magas rosttartalmú összetevővel is kísérletezni.

Forrás: Budai Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)

0 Tovább

Hét év tapasztalata az immunterápiáról

Dr. Balogh Katalin allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont főorvosa 2008 óta foglalkozik az allergia kezelésének egyetlen oki terápiájával, az allergén-specifikus immunterápiával. Azóta több száz beteget kezelt eredményesen, felnőtteket és gyerekeket egyaránt. Tapasztalatairól és az eddig elért eredményekről kérdeztük.

Dr. Balogh Katalin Budai Allergiaközpont immunterápia2008-ban elsők közt kezdte ismét alkalmazni a szublingvális immunterápiát. Milyen nehézségekkel kellett megbirkózni a kezdetek során? 
- Az immunterápia szó hallatán az első időkben a legtöbben a daganatos betegségek kezelésére szolgáló gyógymódra gondoltak, ezért is hangsúlyozzuk mindig, hogy ez allergén-specifikus immunterápia, ami az allergia oki terápiája. Kétség kívül megnehezítette a kezelés népszerűsítését, hogy a környező országokkal ellentétben nálunk nincs támogatás, a betegnek teljes áron kell megvásárolnia a készítményeket, ami parlagfű allergiások esetében jelenleg éves szinten, készítménytől függően 60-80 ezer forint körüli kiadást jelent. El kellett magyaráznunk a betegeknek, hogy ez a terápia hosszú távú megoldást nyújt, ami azt jelenti, hogy a tüneti szerekre fordított kiadásaik már a kezelés első évétől jelentősen csökkennek, nem beszélve arról, hogy ezzel a módszerrel akár 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

Mi változott az elmúlt években, mennyire számít ma elterjedt gyógymódnak az allergén immunterápia? 
- A 2014-es évben Magyarországon körülbelül 2500 fő részesült immunterápiás kezelésben, ami hazai viszonylatban jelentős növekedést mutat, de még mindig elmaradunk a környező országok átlagától. A 2009-es évben például Csehországban és Szlovákiában a terápiában részesülők száma elérte a 30-40 ezret, Németországban pedig meghaladta az 500 ezret. Mindenképp előrelépés, hogy 2008 nyarán megalakult a MAKIT Immunterápiás szekciója, de nem csak a szakmán belül nőtt a kezelés ismertsége. A mai napig aktív szerepet vállalok abban, hogy a betegek, érdeklődők a sajtón keresztül is minél többet megtudjanak az immunterápiáról.

Az eddigi tapasztalatok alapján az immunterápia beváltja a hozzá fűzött reményeket? 
- A betegek szeretik, mert – készítménytől függően - naponta csak egyszer, vagy kétszer kell tablettát szedniük, vagy a nyelvük alá csepegtetniük és a nap további részében el is felejthetik az allergiát. Több adat is rendelkezésre áll az elmúlt évekből, ami azt igazolja, hogy már a kezelés hatására már az első évtől jelentősen csökkennek az allergiás tünetek. A Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinikáján 2010-ben végzett immunterápiás kezelésekről szóló összefoglaló is megerősíti, hogy a tünetek már a kezelés első évében javulnak, különösen az orrdugulás. A saját praxisomban, az elmúlt hat évben összesen közel 300 betegem választotta az immunterápiát. A Budai Allergiaközpont és a Szent János Kórház betegeivel végzett felmérésből kiderül, hogy egy évvel a három éves terápiát követően sem térnek vissza az allergiás tünetek. Az orrdugulás és a szemtünetek javulása a legjelentősebb, a betegek elmondása alapján átlagosan 80 százalékkal enyhülnek a tünetek, már a kezelés első évében.

0 Tovább

Miért fontos tartós tetoválás előtt allergiavizsgálatot végeztetni?

A tartós tetoválás készítése során a festékanyagot speciális tű segítségével a bőr alsóbb rétegeibe, a dermisbe juttatják. Néhány szín veszít ugyan intenzitásából az idő folyamán, de az így készült tetoválás maradandó, ezért sem mindegy, hogy milyen következményekkel jár a viselése. A tartós festékek legtöbbje valamilyen fémet tartalmaz, ezért fémallergiások körében egyértelműen magasabb az allergiás reakció kockázata. Emellett a festékek egyéb alkotói is okozhatnak allergiás reakciót, ilyenek például a tartósítószerként használt thiomersal, formaldehyde, propylene glycol.

Az allergia tünetei

Mivel a fémek tartósan jelen vannak a bőrben, már az első tetoválás alkalmával is okozhatnak súlyos allergiás reakciót. A tetoválás után néhány nappal vagy néhány héttel később az adott bőrterületen allergiás ekcéma - kiütések, bőrpír, viszketés - jelentkezhet. Dr. Garaczi Edina allergológus, bőrgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa szerint az is előfordul, hogy a festékek néhány hónappal vagy évekkel később úgynevezett granulomatózus gyulladást váltanak ki, ilyenkor kicsiny csomócskák jelennek meg a tetoválás mentén. Egyes fémek súlyos fényérzékenységet provokálhatnak (a napfénynek kitett helyen a bőr megduzzad, vörös, nedvezik), ilyen például a vörös és a sárga színű kadmium.

Festékek, színek és fémek

A festékek színét különböző pigmentek adják, melyek közül megkülönböztetünk fém, növényi eredetű és szerves pigmenteket.
A
 vörös festék okozza a legtöbb problémát a tetováló festékek közül. Alapféme egy higany származék (higany-szulfid, Pigment Red 106), amely cinnabar néven is ismert, ezen kívül a vörös színű kadmium-szelenid (Cadmium Red) szintén okozhat allergiás reakciót és fényérzékenységet is. A higany vegyületek helyett vörös festékekben használatosak növényi pigmentek (kármin, szantálfa, brazilfa), vagy szerves pigmentek (naftanilvegyület, Naphtol-AS) is.
Egyéb színek és pigment tartalmuk:
Fekete festék: általában feketeszén (Pigment Black), emellett fekete tiszafa, börzsönyfa, vas-oxid, logwood kivonatot (Nyugat-Indiában honos Haematoxylon campechisnum kivonata) is tartalmazhat. Sárga festékkadmium sárga, sárga vas-oxid (Okker), kurkuma sárga (Natural Yellow3).
Zöld festékek: króm-oxid (Pigment Green 17), réz származékok (malachit).
Kék festék: a kobalt származékok, réz származékok (ultramarin).
Lila festék: mangán származékok, kinakridon (Pigment Violet 19).
Barna festék: vas-oxidok, kadmium származékok.
Fehér festék: titán, titán-dioxid, cink-oxid származékok.

Eső előtt köpönyeg

Ha már kialakult az allergiás reakció, a súlyosságától függően helyileg szteroid kenőcsök, antihisztamin tabletta használata javasolt, felülfertőződés esetén pedig antibiotikum szükséges. A kellemetlen szövődmények megelőzésének érdekében javasolt allergiavizsgálatot végeztetni, még a tetoválás elkészítése előtt. Az allergia kivizsgálása az úgynevezett epicután bőrteszt (rátevéses bőrpróba) segítségével történik. A vizsgálatot standardizált anyagokkal végezzük. Ezeket az anyagokat a hát bőrére bőrbarát ragtapasz segítségével helyezzük fel, majd 48 óra múlva eltávolítjuk. Az eredmény végső leolvasása 72 óra múlva, illetve bizonyos esetekben 7 nap múlva történik. Az eredmények alapján pontosan meg tudjuk határozni, hogy a tetoválásokban előforduló anyagok közül melyik okoz problémát.

0 Tovább

Új bejegyzés címe

Egyre többen tüsszögnek a pollenszezonban, ezekben a hetekben a nyír-, kőris-, fűz- és platánfára allergiásoknál jelentkeznek a legintenzívebb tünetek. Dr. Pintér Judit allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát a szénanáthával kapcsolatos, fontosabb tudnivalókról kérdeztük.

Milyen növények okozhatnak szénanáthát?

pollen-szénanátha-immunterápia- A lakosság több mint 20%-a szénanáthás, az érintetteknél eltérő súlyosságúak a tünetek. Van, aki csak egyet-kettőt tüsszent az allergiát okozó növény virágzásának idején, de vannak, akik tavasztól-őszig az összes pollenre érzékenyek és súlyos, az életminőséget rontó tüneteik vannak. Ezek az ún. outdoor pollenek okozzák a legtöbb panaszt, hiszen nem lehet őket elkerülni. Tüneteket februártól-októberig több növény is okozhat, ezeket részletesen a pollennaptár tartalmazza. Ott megtalálhatjuk a virágzásuk időpontját is, ami segíthet felkészülni a tünetekre. A legtöbb panaszt kétség kívül a parlagfű okozza, augusztus közepétől-október végéig. 

Milyen tünetekkel jelentkezik a betegség?

- A szénanátha, nevéből adódóan náthás tünetekkel jelentkezik, a „széna” valamikor a füvekre jelentkező náthának az első elnevezése volt, de gyakorlatilag ma ezt használjuk az összes pollen okozta allergiás náthás tünetre. A betegeknél szemviszketés, könnyezés, orrfolyás, orrdugulás, torokkaparás, tüsszögés jelentkezhet. Ebben az időszakban gyakori az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás, a pollenek a bőrre jutva pedig kiütéseket, az ekcémás tünetek rosszabbodását is előidézhetik.

Gyerekeknél milyen életkortól jelentkezhet?

- Sajnos az allergiás megbetegedések nagyon összefolynak egymással. Ismerjük azt, hogy gyermekkorban először megjelenik az ekcéma, a tejallergia, az asztma, tehát van egy ún. allergiás menetelés. Minden korosztályban van az allergiás megbetegedéseknek egy jellegzetes megjelenése. A szénanátha általában 10-12 éves korban szokott kezdődni. Manapság azonban az allergiák terjedésével eltolódnak ezek az időpontok, egyre gyakoribb, hogy szénanáthás tünetekkel már 3-4 éves gyerekeknél is találkozunk.

Miért nem segít allergia ellen az immunrendszer erősítése?

- Elterjedt és gyakori tévhit, hogy az allergia ellen az immunrendszer erősítésével védekezhetünk, de azt kell mondjam, hogy ez nem segít. Próbáljuk meg elképzelni az allergiát úgy, mint egy vonatot, ami egy rossz váltás miatt a pályaudvaron egy másik sínre megy át. Az immunrendszer jól működik, minden fertőző betegséget legyőz, tehát semmi gond sincs vele, csak bizonyos fehérje természetű anyagokra nem toleranciával válaszol, hanem túlműködéssel. Nincs tehát mit erősíteni, valójában arról van szó, hogy az allergiás szervezete az immunrendszer egy részének félresiklásából adódóan, egy egyébként ártalmatlan fehérjére, például a parlagfű allergénjére tünetekkel reagál.

Létezik-e valamilyen hatásos gyógymód a tünetekre?

- A hagyományos, tüneti kezelés mellett létezik az immunterápia, ami több tíz éve elkezdett kezelési mód. A lényege az, hogy az allergént emelkedő adagban adjuk a betegnek, azért, hogy toleranciát váltsunk ki. Régebben is kezeltünk betegeket fű- és parlagfű ellen, az akkori módszer szerint bőr alá adott injekció formájában, ami veszélyt is jelentett és nem is volt annyira hatásos, mint a ma elérhető korszerű készítményekkel. Az utóbbi időkben ugyanis újra feléledt ez a terápia, hatékonyabb az elődjénél és nem is kell hozzá injekciót adni, hanem a szájnyálkahártyára lehet csepegtetni emelkedő dózisban az allergént. A másik hatásos gyógymód az lenne, ha a tüneteket kiváltó pollent elkerülnénk, de ez aligha megvalósítható. ha figyelembe vesszük azt, hogy - az Egyesült Államokban mért adatok szerint- egy szezonban egy millió tonna virágpor szóródik ki a levegőbe.

0 Tovább

Allergiák

blogavatar

Allergia blog információt közvetít a mára szinte minden embert érintő allergiáról legyen az szénanátha, ételallergia, asztma, gyógyszerallergia, fémallergia. Hírek, információk, összefoglalók a megelőzésről, diagnosztikáról, kezelési lehetőségekről.

Utolsó kommentek