Allergiák

A nyári melegben az ásványvíz mellett más italokkal is szívesen oltjuk szomjunkat. A színes, cukrozott, ízesített üdítők azonban nem csak a plusz kilók miatt jelentenek veszélyt. Az ételadalékokról dr. Balogh Katalin, allergológust kérdeztük.

A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák.

Előfordulhat, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót okoz. Az ételadalékok közül a legtöbb problémát jellemzően a tartósítószerek okozzák: a nátrium benzoát, a nátrium glutamát, a szorbinsav és a szalicilek, de az ízfokozók is kiváltanak sokszor súlyos, anafilaxiáig is elmenő allergiás reakciót.

 Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten jelentkező bőrpír, vagy csalánkiütés formájában. Jóval ritkább, de annál súlyosabb, életveszélyes allergiás reakció az anafilaxiás sokk, melynek során a betegen testszerte jelentkezhet csalánkiütés, a gégeduzzanat következtében légzése nehezítetté válik, szívverése felgyorsul, a vérnyomáscsökkenés következtében ájulás, eszméletvesztés következhet be.

Az élelmiszer-adalék allergia vizsgálat indokolt lehet, ha bizonyos ételek fogyasztását követően, akár alkalomszerűen is, de tapasztaltuk már a felsorolt tüneteket. A panaszokat okozó összetevő epicutan teszttel kimutatható. A vizsgálat során készen kapható speciális kamrás tapaszokra viszik fel az allergéneket, majd a tapaszt a hát bőrére rögzítik. 20 és 40 perc elteltével a szakorvos leolvassa az eredményt. Az allergének helyén jelentkező bőrpír, vörösség alapján megállapítható az allergia.

Az additív allergia egyetlen kezelési módja, ha a továbbiakban kerüljük az adott összetevőt tartalmazó készítményeket.

A szénanáthás tüneteket gyakran összetéveszthetők a megfázásos panaszokkal. A két betegség közti különbségekről dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, allergológust kérdeztük.

Hideg italok fogyasztása, nem megfelelő klímahasználat – a nyári nátha tipikus kiváltó okai. A tünetek valóban hasonlóak, az allergiát azonban valamilyen allergén okozza. Allergia esetén a tünetek jelentkezhetnek egész évben, ez esetben az allergének valószínűleg a lakáson belül keresendők, a leggyakrabban poratka, háziállatok szőre, vagy penészgomba lehetnek. A szezonálisan kialakuló panaszokat pollenek okozhatják. Ilyen esetben az allergiás tünetek: tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés, köhögés tipikusan az év egy adott időszakában, az allergén növény virágzásának idején jelentkeznek.

A leggyakoribb és talán legismertebb allergén növény a parlagfű, melynek pollenszórása augusztus közepétől szeptember közepéig éri el csúcsidőszakát.

A felsorolt panaszok esetén az allergén bőrteszttel, vagy vérből végzett vizsgálattal könnyen azonosítható. A bőrteszt során a bőr felszínére cseppentik az allergént, majd kis karcolással segítik annak bőrbe való bejutását. Azon anyag körül, melyben található allergénre az illető allergiás, duzzanat és vörösség alakul ki amellett, hogy viszketés is jelentkezik. Az allergén azonosítása után a kezelőorvos összeállítja a személyre szabott kezelési tervet, illetve hasznos tanácsokat kaphatunk a mindennapokhoz, melyek segítségével a gyógyszeres kezelés még eredményesebbé tehető.

A túl hideg levegő és a rosszul karbantartott légkondicionáló nem tesz jót. Dr. Potecz Györgyi, tüdőgyógyász azt is elmondja, miért.

Azzal a legtöbben tisztában vagyunk, hogy –különösen gyerekek esetében – mellőzzük a légkondicionáló túlzott használatát, nem tartózkodunk a klímából kiáramló hideg levegő útjában, elkerülve ezzel a nyári náthás, meghűléses tüneteket, ízületi panaszokat.

Ha a klíma bekapcsolását követően kellemetlen, poshadt szag áramlik a berendezésből, a jelenség oka nem más, mint a készülékben lerakódott kosz, por, baktérium- és gombatenyészetek.

A légkondicionálókban leggyakrabban található mikroorganizmusok közül talán a legfontosabb a Legionella. Az általa okozott enyhébb lefolyású betegség a Pontiac-láz, ami az influenzához hasonló tünetekkel jár.

A nem megfelelően karbantartott berendezések ezen kívül az alábbi betegségek kialakulásában játszhatnak szerepet:

 -hypersensitiv pneumonitis, (túlérzékenység okozta tüdőgyulladás)

-asztma,

-allergia,

-szisztémas mycosis, (az egész szervezetet érintő gombafertőzés)

-aspergillosis, (tüdőben előszeretettel megtelepedő gomba okozta gyulladás)

A szakszerű tisztítás megakadályozza, hogy a készülékben a különböző mikroorganizmusok megtelepedjenek, elszaporodjanak, majd a klíma bekapcsolásával folyamatosan keringetésre kerüljenek a beltéri levegőben. A munkahelyi, otthoni és az autóban felszerelt klímát évente legalább egyszer vegyszeresen ki kell tisztíttatni, vagy, ha a szűrőt már nem elég vegyileg kezelni, akkor az egészet ki kell cserélni.

A berendezések karbantartásához mindig kérjük szakember segítségét, ezzel sok bajt előzhetünk meg.

Pollenek, poratka és penészgomba. Tippek az allergénmentes autózáshoz.

1. Alapos tisztítás és szárítás után használjunk gumiszőnyeget, ami praktikus darab, ha a cipőnkkel bevitt pollenektől, szőnyegre kiömlött italoktól és ezáltal a penészgombáktól rövid úton szeretnénk megszabadulni a következő takarítás alkalmával.
2. Ha az autóban kellemetlen szag terjeng és minden elfelejtett sültkrumplit és almacsutkát felfedeztünk, nézessük át a klímaberendezést. Ezt különösebb ok nélkül is érdemes minden évben, a nyári szezon előtt megtennünk, mivel használaton kívül könnyen penészgombák szaporodhatnak el benne.
3. Az üléseket borító szövetkárpit az otthoni kanapéhoz hasonlóan a poratkák melegágya, ezért porszívózzuk át rendszeresen.
4. A velünk utazó házi kedvencet nem csak biztonsági okokból érdemes ketrecben szállítani, de így jelentősen csökkenthetjük a légtérbe jutó, allergizáló szőr és állati hámsejtek mennyiségét.
5. A frissen vásárolt, új autó illata ugyan semmihez sem fogható, azonban érdemes mérlegelnünk egy alapos szellőztetést, mielőtt használatba vesszük. Az illat ugyanis nem más, mint az új kárpitból és műanyagokból párolgó festék- és egyéb vegyi anyagok egyvelege, ezek azonban könnyen irritálhatják a nyálkahártyát.
6. Különösen pollenallergia esetén érdemes felhúzott ablakokkal, bekapcsolt klíma mellett utaznunk, ilyen módon szűrve ki az allergéneket. Nem csak a gyorsabb haladás reményében javasolt utazáshoz a kora reggeli, vagy késő esti órákat választanunk, de ezekben az időszakokban a légszennyezettség mértéke is alacsonyabb.

Közeleg június 30-a, a földhasználók számára törvényben előírt határidő területük parlagfű-mentesítésére. Megkérdeztük dr. Dózsa Izabella allergológust, hogyan is szabaduljunk meg az allergiások első számú ellenségétől.

A parlagfű virágzási ideje július közepétől az első fagyig tart. A növény fejlődése azonban már hónapokkal korábban, március végén megindul a talajban megbúvó magvakból. Április-május hónapokban a magvak többsége (60-70%-a) kikel. A növény irtását már ebben az időszakban megkezdhetjük. A leghatásosabb, ha a növényt gyökérzetével együtt eltávolítjuk a talajból. Természetesen ez a módszer nagyobb területeken nehezen kivitelezhető, itt a leginkább alkalmazott módszer a kaszálás. A parlagfű azonban lekaszálva napok alatt újra hajt, így kiirtásuk szinte lehetetlen. Fizikai megsemmisítésnek egyedül eredményes ideje a pollenszórást megelőző hónapok. 

Ekkor kell úgy elpusztítani, hogy ne szórhasson virágport és főként ne érlelhessen termést. Ennek érdekében a fiatal, kikelt növényeket a tömeges megjelenésük után (április-májusban), ahol lehet minél előbb tanácsos megsarabolni, a talajszinten a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények nem tudnak újrahajtani. Figyelni kell azonban, nehogy tövet hagyjunk a kaszálás után. Ezen esetben a visszamaradt föld feletti részből új hajtások jelennek meg, melyek azonnal virágba borulva fokozott intenzitással szórják virágporukat.

A vegyszeres gyomirtás a sarabolásnál kissé bonyolultabb művelet. Itt a környezetében élő növények védelme érdekében mindenképpen szükséges részletes környezettanulmányt végezni. A hasznos, védendő növények mellett fontos szempont, hogy vegyszeres kezeléseket csak olyan helyen szabad alkalmazni, ahol emberekkel és főként gyerekeket semmi módon nem veszélyeztetünk (pl. játszóterek, homokozók, stb. kezelés tilos!).