Allergiák

Tavaszra nemcsak a vitaminraktárak merülnek ki, de a téli antibiotikum kúrák, hasmenéses betegségek is nyomot hagynak a szervezetben. A probiotikumok kedvező hatásairól dr. Polgár Marianne gyermek-gasztroenerológus, az Allergiaközpont főorvosa számolt be.

Mi a probiotikum?

A probiotikumok a szervezetünkben, a vastagbélben élő hasznos baktériumok, melyek számos kedvező funkcióval bírnak. Jótékony hatásaik közül fontos kiemelni, hogy segítenek a normál bélflóra fenntartásában azzal, hogy gátolják a kártékony baktériumok elszaporodását, vitaminokat termelnek, segítik az ásványi anyagok felhasználását és a nemkívánatos anyagcseretermékek lebontását.

Széleskörű és hatékony

A probiotikumok elszaporodásukkal megakadályozzák a kórokozó patogén baktériumoknak a megkötődését a bélfalon, ennek következtében hatékonyan alkalmazhatóak a hasmenéses betegségek megelőzésére és kezelésére. Az immunrendszerre is kedvező hatást gyakorolnak: hosszútávon segítségükkel csökkenthető a légúti fertőzések száma, emellett fontos szerepet játszanak az allergiás betegségek – különösen az atópiás ekcéma – megelőzésében és kezelésében is.

Probiotikumok és bélflóra

A probiotikumok hatékonyan alkalmazhatóak a bélfóra megváltozott összetételével összefüggő betegségek kezelésében is. Dr. Polgár Marianne szerint az olyan funkcionálisnak nevezhető betegségek, mint az irritábilis bél szindróma, vagy krónikus bélbetegségek, mint a Crohn-betegség, vagy krónikus vastagbél-gyulladás esetében nagyon fontos, hogy a sérült bélflóra helyreállítása megtörténjen. A probiotikumok szedése akkor is hasznos lehet, ha a betegnek csak enyhébb, de visszatérő panaszai vannak; segítségükkel a székletproblémák, a haspuffadás enyhíthető, a stressz miatt megváltozott bélflóra is kezelhető.

Téli betegségek és a gyomor- és bélrendszer

A felsorolt betegségek mellett a probiotikumok szedése egyéb esetben is hasznos lehet. Ma már az egész világon elterjedt az a nézet, hogy probiotikumokkal kombinálják, mintegy megelőzés céljából is az antibiotikumok szedését. Télen leginkább a gyakori légúti fertőzések kezelésére  szedett készítmények ugyanis nemcsak a káros, hanem a jótékony, hasznos baktériumokat is elpusztítják a szervezetben, szedésük során kellemetlen mellékhatásként hasi panaszok, hasmenés jelentkezhet. Ennek megelőzésében a probiotikumok segíthetnek. Télen nemcsak a légúti, de a fertőzéses eredetű hányással, hasmenéssel járó megbetegedések is nagyobb számban fordulhatnak elő, a regeneráció során szintén jótékony hatású a probiotikumok szedése.

Rendszeresen érdemes szedni

A probiotikumok szedését gyerekeknek és felnőtteknek  egyaránt érdemes elkezdeni - javasolja az Allergiaközpont főorvosa. Tavasszal mindenkinek érdemes helyreállítania az esetleg betegségekkel és gyakori gyógyszerszedéssel teli hónapoktól megviselt bélflórát. A felsorolt panaszok enyhítésére, huzamosabb időn át is biztonsággal alkalmazható készítményekről van szó. A probiotikumok patikai készítmények formájában is elérhetők, - ez utóbbi esetben ismert törzsek, meghatározott csíraszámban szedhetők, - gyakorlatilag mellékhatásuk nincs. Az egészséges bélflóra fenntartását táplálkozásunkkal is segíthetjük. Probiotikumban különösen gazdag források a savanyított tejtermékek: a joghurt és a kefír.

A pollenallergiásoknak sem kell lemondaniuk a kisebb-nagyobb tavaszi kerti munkák elvégzéséről, de nem árt, ha ügyelnek arra, hogy mikor végezzék a munkálatokat és mit ültessenek. A tünetmentes kertészkedéshez dr. Pintér Judit allergológus, az Allergiaközpont orvosa nyújt segítséget.

Időben szerezze be gyógyszereit!

A pollenallergia által okozott szénanátha ,- az allergén növény pollenszórásának idején - jelentősen megnehezíti az allergiások életét. A már diagnosztizált allergiások minden bizonnyal felkészülten várják a szezont, ismerik a tüneteket okozó növényt és virágzásának időpontját. Dr. Pintér Judit szerint már az első pollenek megjelenésekor tanácsos felkeresni a kezelőorvost, így a gyógyszeres kezelés is időben megkezdhető. Ehhez azonban nem elég a pollennaptárt ismerni, mert az időjárási változások hatására a növények pollenszórása előbbre, vagy későbbre is tolódhat. Lényeges, hogy a betegek az aktuális pollenjelentést is kövessék. Ez mind a hétköznapi életben, mind pedig a tervezett kertészkedés során hasznos segítség lehet.

Az ideális választás

A szabadtéri munkálatokat tehát jó, ha nem az allergén növény virágzásának csúcsidőszakára időzítjük, de a „mikor” mellett az is lényeges, hogy hol, milyen környezetben végezzük a kertészkedést. A növények ugyanis eltérő allergenitással rendelkeznek. A legismertebb allergén a parlagfű, de sok más növény is okozhat hasonló panaszokat az allergiások számára. Az Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Akadémia ezért a pollenallergiás betegeknek olyan növények ültetését javasolja, melyek pollenkibocsátása alacsony. Jó választás lehet számukra a begónia, a dália, százszorszép, a rózsa, a petúnia, a tulipán, a nárcisz és az írisz és a liliom. A fák közül az alma, cseresznye, szilva, vagy magnolia. Azok a növények, melyek pollenkibocsátása magas, jelentősen fokozhatják az allergiás tüneteket. Nem javasolják ezért a kőrisfa, nyírfa, nyárfa, mogyoró, ciprusfélék és fűzfa ültetését. 

Tanácsok allergiásoknak

A szépen gondozott kert kialakítása sok munkát és időt igényel.  A kertészkedést lehetőleg ne a kora reggeli órákban kezdjük, a pollenszám ugyanis hajnal 5 és délelőtt 10 óra között a legmagasabb.
Dr. Pintér Judit arra is felhívja a figyelmet, hogy az időjárás szintén fontos szempont a munkálatok végzéséhez. Szeles, napos, száraz időben a pollenkoncentráció magasabb; míg szélcsendes, felhős időben alacsonyabb.

Fűnyírás közben viseljünk pollenmaszkot, vagy védőszemüveget, kertészkedés közben pedig kesztyűt. A manapság közkedvelt talajtakaró, a mulcs penészgomba allergiások számára nem jó választás, mivel a nedves környezetben a gombák könnyen megjelenhetnek. Ez okból ügyeljünk ősszel az avar eltakarítására is.
Gondos gyomtalanítással, számos allergén levegőbe jutását előzhetjük meg. A munka végeztével a kerti öltözéket hagyjuk a lakáson kívül, ilyen módon is csökkentve a bejutó pollenek mennyiségét. Kertészkedés után pedig alapos zuhanyozással szabaduljunk meg a bőrünkre és a hajunkra tapadt pollenektől.

Az Allergiamentes Életért Alapítvány az idei évben is meghirdeti „Támogatott poratka-allergia immunterápia” elnevezésű programját. Kedvezményes kezelésben részesülhet az a poratka allergiás beteg, aki a pályázatban leírt feltételeknek megfelel és jelentkezését 2014. április 30-ig, az alapítvány részére elküldi. A támogatott készítmények száma korlátozott, a jelentkezések a beérkezés sorrendjében kerülnek elbírálásra.

Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának elmondása alapján a kezdeményezés jelentőségét az adja, hogy az immunterápia jelenleg hazánkban nem tartozik a támogatott kezelések közé, a betegek önköltségi áron tudják beszerezni a terápiához szükséges készítményeket. A támogatott programban résztvevők számára, a kezeléshez szükséges harmadik doboz készítményt az Allergiamentes Életért Alapítvány ingyenesen biztosítja.

Az immunterápia előnye a hagyományos kezelésekkel szemben az, hogy nemcsak a tüneteket enyhíti, hanem az allergia kiváltó okára hat. Poratka allergiában – mivel nem szezonális allergiáról van szó – még nagyobb a jelentősége, hiszen a betegnek akár egész évben gyógyszert kellene szednie.
Az immunterápia lényege a szervezet hozzászoktatása az adott allergénhez, célja a kóros immunválasz mérséklése, a gyógyszerszedés csökkentése. A módszer tehát nem pusztán tüneti kezelést nyújt, de segítségével 3 év alatt elérhető az allergiás tünetek megszűnése.  A betegek jelentős része már a kezelés első évében közel 80 százalékos javulásról számol be.

A kezelésről többet is megtudhat, ha az alábbi linkre kattint:
http://www.immunterapia.hu/

Az igénylés feltételei és a jelentkezési lap az alapítvány weboldalán elérhető:
http://www.allergiamenteseletert.hu/

1966-ban azonosították azt az ellenanyagot, amely döntő szerepet játszik az allergiás reakció kialakulásában. A felfedezés mérföldkövet jelentett az allergia mechanizmusának megismerésében és kezelésében egyaránt. Az IgE ellenanyag szerepéről dr. Balogh Katalin allergológust, az Allergiaközpont főorvosát kérdeztük.

Nem csak a modern kor betegsége

Az allergiások számának az utóbbi évtizedek során tapasztalt drasztikus emelkedése miatt, egyfajta civilizációs betegségként tekintünk rá, azonban ez nem jelenti azt, hogy a betegség korábban ne létezett volna. Időszámításunk előtti időkből is maradtak már fenn az allergia jelenlétére utaló történetek. Claudius római császár fia például lószőr allergiától szenvedett, vélhetőleg ez okozta, hogy Britannicus könnyes szemekkel és kiütésekkel reagált az állatok közelségére. Feltehetőleg az allergiához kötődik Lucretius, római filozófus megállapítása is, miszerint: ami az egyiknek gyógyszer, a másiknak méreg. Az allergia „modern” korszaka azonban az 1800-as években indult el, a szénanátha fogalmának meghatározásával.

Eseménydús időszak

A 19. és a 20. század számos újítást hozott az allergia megismerésének terén. Elkészült az allergiás bőrpróbaként is ismert első, a betegség vizsgálatára alkalmas teszt; később felismerték és anafilaxiának nevezték el a legsúlyosabb allergiás reakciót. Elsőként alkalmazták az immunterápiát, ami a mai napig az egyetlen tartós megoldást nyújtó kezelés allergia ellen, mely nemcsak a tüneteket kezeli, hanem az allergia kiváltó okára hat. Elkészült az első antihisztamin, majd kortikoszteroid készítmény is. Megismerhettük Judy-t, a tíz éves cocker spánielt, kinek közreműködésével fontos előrelépés történt a betegség működésének megismerésében: felfedezték a hízósejtek szerepét az allergiás reakció kialakulásában.

Áttörés a diagnosztikában

A felfedezés fontos szerepet játszott abban, hogy később Teruko és Kimishige Ishizaka kutatók 1966-ban az IgE - immunglobulin E- típusú antitest azonosításáról számolhattak be. - Az allergiás beteg immunrendszere bizonyos külső ingerek hatására ellenanyagot termel egy-egy allergén ellen. Ez az ellenanyag az, mely hozzákapcsolódik a hízósejtekhez. Amikor az érzékennyé vált személy újból találkozik az allergénnel, akkor az allergénmolekulák összekapcsolódnak a hízósejtekhez kötődött ellenanyag-molekulákkal. Ennek hatására a hízósejtekből kiürülnek az allergiás gyulladásért felelős anyagok, amelyek közül a legismertebb a hisztamin. A szervezet különböző részeibe - például a kötőhártyára vagy az orrnyálkahártyára - eljutva ezek a szöveteket irritáló anyagok okozzák az allergiás reakciót – foglalja össze az IgE szerepét dr. Balogh Katalin.

Az IgE jelentősége

Az IgE ellenanyag szintje megemelkedik például a pollenekre, állatszőrökre, rovarcsípésekre és a legtöbb élelmiszerre adott allergiás reakció során. Az IgE szint akkor is magas marad, ha az allergén már nincs jelen, értéke csak nagyon lassan csökken. Ezért alkalmas az allergia diagnosztizálására.  Az IgE vérből történő azonosítására általában kisebb, 2 év alatti gyermekek esetében kerül sor, akiknél az alkaros bőrteszt életkorukból adódóan még nem kivitelezhető, vagy ha a bőrteszt azért nem végezhető el, mert a beteg – panaszai miatt - nem tud leállni az allergia gyógyszerek szedésével.

A fogak romlását nemcsak az elhanyagolt szájhigiéne, vagy a túl sok cukrozott üdítő, édesség okozhatja. A gyermekkorban jelentkező fogromlás reflux betegség jele is lehet.

Reflux csecsemőkorban

Étkezés során, az elfogyasztott táplálék a szájból a nyelőcsövön keresztül a gyomorba jut, majd útját a bélrendszer felé folytatja. Egyes embereknél azonban visszafelé is lejátszódik ez a folyamat: a gyomor keverő mozgása során nemcsak a patkóbél felé jut a gyomortartalom, hanem – ha rossz a nyelőcső alsó záróizmának működése – vissza is folyhat a nyelőcsőbe, akár a garatig is. Ezt a jelenséget nevezzük refluxnak  –tudtuk meg dr. Hidvégi Edit gyermek gasztroenterológustól, a Budai Allergiaközpont orvosától. A kis csecsemőknél ez a bukás jelensége, amelyet szinte minden anyuka tapasztalhat. Az első hónapokban ez szinte természetes dolog, a bukások gyakorisága a gyomor záróizmának megerősödésével, nagyjából a gyermek fél-egy éves korára fokozatosan csökken. A csecsemőkori bukás az esetek jelentős részében nem igényel gyógyszeres kezelést. Anyatejjel táplált babák esetében sajnos az anyai diéta nem segítheti a tünetek csökkentését. Tápszeres csecsemőknél a sűrűbb, ú.n. AR (antireflux) tápszerek adása ajánlott.

Nagyobb gyermekeknél is jelentkezhet

A legtöbb csecsemő kinövi a refluxot, a betegség azonban nagyobbaknál is előfordulhat. Esetükben a már említett szövődmények mellett a reflux a fogakat is károsíthatja. Dr. Hidvégi Edit szerint a reflux kezelése azért is fontos, mert ha a gyomorsav és az emésztőnedvek a szájüregbe kerülnek, gyakran kikezdik a fogzománcot, és felgyorsulhat a fogak romlása. A kezeletlen betegség emellett a későbbi életkorokban kiválthat köhögést, sípoló légzést, orrfolyást, arcüreggyulladást, mellkasi fájdalmat is. A nyelőcső nyálkahártya felmaródása miatt vérzés léphet fel, később gyomorszáj szűkület alakulhat ki. A reflux során visszajövő levegő böfögést, a savas gyomornedv a szájban is érezhető savanyú ízt, esetleg kellemetlen szájszagot okozhat. Rekedtség, visszatérő torokfájás is jelentkezhet.

Kiváltó okok és kezelés

Az idősebb gyermekek esetében refluxot ugyanazok az okok váltják ki, mint a felnőtteknél. Bármi előidézheti, ami a gyomor és nyelőcső közötti izom ellazulását okozza, vagy a gyomorra irányuló nyomást növeli. Ezek közé tartozik az elhízás, a túlevés, bizonyos ételek és italok, valamint egyes gyógyszerek. A gasztroenterológiai vizsgálatot követően, amennyiben bebizonyosodik, hogy a panaszokat reflux okozza, nagyobb gyermekeknél gyomorsav csökkentő gyógyszerek adásával mérsékelhetőek a panaszok. Emellett hasznos lehet az ágy fejvégi részének megemelése, naponta több, kisebb étkezés bevezetése, a panaszokat okozó ételek és italok - pl. savanyú, fűszeres, zsíros ételek, csokoládé - kerülése és a rendszeres testmozgás. Segíthet a panaszokat megelőzni, ha a ruházat derékban nem túl szoros.