Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Pollenhelyzet: megkezdődött az idei szezon

A januári szokatlanul enyhe időben már megjelentek az első pollenek. Most, hogy a meleg tartósnak ígérkezik, a tavaszias idővel együtt megérkezett a pollenszezon is.

Dr. Balogh Katalin  allergológus, a Budai Allergiaközpont  főorvosa kérdésünkre elmondta, hogy február végétől, márciustól kezdődően rendszerint már számíthatunk a mogyoró, az éger és a nyír virágzására, de az aktuális jelentések szerint a gombaspórák is emelkedett mértékben vannak jelen a levegőben.

Jellegzetes tünetek

A légúti allergiák tünetei tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás formájában jelentkeznek. Emellett szem-, és torokviszketés, könnyezés is kialakulhat, szemvörösséget okozó allergiás kötőhártya-gyulladás is előfordulhat. Tüneti szerekkel – szájon át szedhető antihisztaminok és helyileg ható lokális szteroid készítményekkel – a panaszok mérsékelhetőek, segítségükkel a beteg átvészelheti az allergén növény virágzásának időszakát.

Azoknak, akik tartós megoldást keresnek

Az allergiaszezon elején járunk, még előttünk a pázsifüvek és a különböző gabonafélék virágzásának az időszaka is. Pázsitfű allergia esetén, az áprilisban-májusban kezdődő pollenszórás előtt még megkezdhető az immunterápiás kezelés – javasolja dr. Balogh Katalin. Az egy adott allergénre jellemző - allergénspecifikus - immunterápia a betegség oki kezelésének szakmailag elismert része. Lényege a szervezet hozzászoktatása az adott allergénhez, célja pedig a kóros immunválasz mérséklése, a gyógyszerszedés csökkentése. A módszer tehát nem pusztán tüneti kezelést nyújt, hanem az allergia kiváltó okára hat. Segítségével 3 év alatt elérhető az allergiás tünetek megszűnése, de a betegeim már a kezelés első évében közel 80 százalékos javulásról számoltak be – összegzi az immunterápia kedvező hatásait a Budai Allergiaközpont főorvosa.

Ne halogassa a kezelést!

A pázsitfű allergia kezelésére alkalmazott immunterápia  megkezdésének utolsó időpontja március eleje, hiszen az időjárás függvényében a növények virágzási ideje is módosulhat. Az immunterápiát gyakran alkalmazom parlagfű allergiás betegeimnél is – mondja dr. Balogh Katalin. Érdemes már most gondolni az augusztus közepétől akár október közepéig is tartó időszakra! Parlagfű allergia esetén a szezonális kezelés kezdete a pollenszórás előtt 4, de legalább 2 hónappal ajánlott, tehát célszerű áprilisban megkezdeni.

0 Tovább

Márciusig kell megkezdeni az immunterápiát!

A pázsitfű allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergia vizsgálatot végeztetnünk, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

Vizsgálat és kezelés

Ha az előző évben már jelentkeztek a tünetek, ne várjuk meg a következő pollenszezont, idejében tegyünk lépéseket a megelőzésre – javasolja dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa. Az allergiás tünetek eredményes kezeléséhez ugyanis már a panaszok megjelenése előtt meg kell kezdeni a terápiát. Ha a vizsgálat során igazolódik a pázsitfű allergia, több lehetőség közül választhatunk. Dönthetünk a hagyományos gyógyszer, orrcsepp, szemcsepp megoldások mellett, vagy ha hosszú távú megoldást szeretnénk, választhatjuk az immunterápiát. Az immunterápia előnye, hogy alkalmazása mindössze napi pár percet vesz igénybe, s hatása már az első évben is jelentős változást hoz a betegek állapotában. Az allergén-specifikus immunterápia során a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított – tabletta, vagy cseppek - formában, amely a tüneteit kiváltja. Az immunterápia során nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek.

Immunterápia: hosszútávú hatás

A kezelés hatására az allergiás tünetek már az első évben is jelentősen csökkennek, a terápia teljes időtartama 3-5 év, mely idő alatt a tünetek folyamatosan csökkennek, majd megszűnnek. A kezelés az immunreakció lefolyásának megváltoztatásával részben megakadályozza azt, hogy a betegnél újabb allergiák jelenjenek meg,  és a vizsgálatok szerint számottevő mértékben csökkenti a súlyosabb allergiás betegség, az allergiás asztma kialakulását. A kezelés hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

A megelőzést március végéig meg kell kezdeni!

A téli hidegben még viszonylag kevesen gondolunk az allergiás tünetekre, pedig a megelőzés már ebben az időszakban el kell kezdeni. A pázsitfű allergia kezelésére alkalmazott immunterápia megkezdésének utolsó időpontja március eleje, hiszen az időjárás függvényében a növények virágzási ideje is módosulhat.

0 Tovább

Hogyan befolyásolja a csecsemőkori táplálkozás az immunrendszer fejlődését?


A szervezetünkben élő jótékony baktériumokról sokat hallunk, talán azt is tudjuk, hogy fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében. De mi köze valójában a bélrendszernek az egészségünkhöz, és miért fontos már csecsemőkortól kezdődően figyelmet fordítani a megfelelő táplálkozása?

Egészséges bélflóra, erős immunrendszer?              

Az immunrendszer feladata a szervezet védelme a baktériumok, vírusok által okozott különböző betegségekkel szemben, de az egyre gyakoribb allergiás kórképek kialakulásának megelőzésében is fontos szerepe van – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenetrológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az immunsejtek rendszere az egész szervezetünket behálózza, a védelem kialakításában pedig a gyomor- és bélrendszernek van kiemelt szerepe: az immunsejtek termelésének 60 százaléka ugyanis a bélrendszerben történik. Egy felnőtt ember vastagbelében átlagosan összesen 1-1,5 kg baktérium található, ezek a szorgos baktériumok végzik a táplálékok végső lebontását, a salakanyagok kiválasztását, a vitaminok előállítását. A jótékony baktériumok mennyiségének növelésével elősegíthetjük a fertőző és allergiás betegségek kialakulásának megelőzését.

Védtelen újszülöttek

Az immunvédelem fokozása minden életkorban fontos, a születéstől megkezdve a csecsemőkor végéig különösen jelentős. A születés pillanatában, az újszülött bélrendszere még teljesen baktériummentes, csak a születés alatt és az azt követő időszakaszban indul meg a baktériumok betelepedése. Ebben az érzékeny életszakaszban különösen lényeges a legkedvezőbb összetételű bélflóra kialakítására törekedni, amely képes a káros baktériumok mennyiségét visszaszorítani, és az immunműködést kedvezően befolyásolni.

Pre- és probiotikumok

Az újszülött babák védelmének megteremtését a megfelelő táplálkozással tudjuk segíteni.  Az első időszakban ez természetesen az anyatejes táplálást jelenti. Az anyatejben olyan szénláncú cukrok találhatóak, melyek a vastagbélben bomlanak le, és jelenlétükkel elősegítik a prebiotikumok számának növekedését, melyek aztán serkentik a kedvező hatású baktériumok, a probiotikumok szaporodását. Ha nincs, vagy kevés az anyatej, akkor prebiotikum tartalmú tápszer adása jelent megoldást. Az ilyen típusú készítményekkel a szoptatás időszaka után, akár a kisdedkor végéig is gondoskodhatunk a természetes immunvédelem erősítéséről. Az életkor előre haladtával természetesen változik a bélflóra összetétele, de a korai táplálásnak a későbbiekben is megfigyelhetjük a kedvező hatását: a megfelelően táplált gyermekeknél ritkábbak a betegségek, jobban bírják a közösséget. A probiotikumok hatásait vizsgáló kutatások pedig ezen felül további kedvező tulajdonságról, az allergiás bőrbetegségek, az atópiás ekcéma tekintetében is a tünetek csökkenéséről számolnak be.

 

0 Tovább

A terhesség alatti diéta nem segíti az allergia megelőzését

Azokban a családokban, ahol egyik, vagy mindkét szülő allergiás, a gyermeknél is magas a betegség kialakulásának kockázata. A megelőzésben azonban a várandósság alatti diétának nincs szerepe, sőt a változatos étrend inkább segíti az allergia megelőzését. Ezt igazolta a JAMA Pediatrics decemberi számában közölt vizsgálat is.

Egyre több a mogyoróallergiás gyermek

A mogyoróallergiás betegek száma 1997 és 2010 között több mint háromszorosára emelkedett az Egyesült Államokban. Becslések szerint a gyermekek 1,4%-a érintett lehet. Mivel az első tünetek megjelenése rendszerint gyermekkorban kezdődik, az allergén étrendbe történő bevezetésének időpontjában, ezért a kutatók vizsgálódásának célja a várandósság alatti mogyoró fogyasztás és a gyermeknél jelentkező allergia közti kapcsolat feltérképezése volt.

Az allergológus véleménye

Várandós betegeim részéről gyakran felmerülő probléma, hogy érdemes-e az étrendben kerülni az allergén élelmiszereket. A diéta kérdése főként a közismerten allergén ételek kizárására irányul: hazánkban ez jellemzően a tej, tojás, gabonaféléket jelenti – számolt be tapasztalatairól dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Egyértelműen állíthatjuk, hogy az ilyesfajta étrendi megszorításoknak csak az esetben van értelme, ha a kismama önmaga is igazoltan allergiás egyik, vagy másik összetevőre, de ez esetben feltehetően már a teherbeesés időpontja előtt is ezek elhagyásával étkezett. A növekvő magzat szempontjából a változatos étrend biztosíthatja az optimális feltételeket a fejlődéshez. Igyekezzünk tehát ezt szem előtt tartani, az allergia megelőzésének céljából ne iktassunk ki feleslegesen élelmiszereket az étrendből.

A változatos étrend a lényeg

A mogyoróallergia tünetei valóban nagyon ijesztőek lehetnek, sok esetben életveszélyes állapot is kialakulhat következtében. Érthető tehát, hogy a szülők szeretnék megelőzni gyermeküknél a betegség kialakulását, azonban a vizsgálatban részt vett 140 mogyoróallergiás gyermek esetében is beigazolódott, hogy a prevencióban a mogyoró fogyasztásának kerülése nem segít. Épp ellenkezőleg, a kutatók megfigyelései szerint az allergia kockázata azoknál a gyermekeknél volt a legalacsonyabb, ahol a kismama heti öt, vagy ennél több alkalommal is fogyasztott mogyorót. A kutatók ezért azt ajánlják, hogy minden egészséges – nem mogyoróallergiás – kismama fogyasszon bátran a kérdéses élelmiszerből a várandósság időszakában. Az olajos magvak e típusa rendkívül jó fehérjeforrás, ezen kívül folsavban is gazdag, amely köztudottan a fejlődési rendellenességek megelőzésében is fontos szerepet játszik.

Rendszeres, kis mennyiségű allergén

A fenti példa alapján az egyéb, potenciálisan allergizáló élelmiszerek várandósság alatti kerülése sem indokolt – hívja fel a figyelmet dr. Potecz Györgyi. Kimutatott tény, hogy a tolerancia kialakulásában a rendszeres, kis mennyiségű allergén bejuttatásának szerepe van, ezt amúgy egészséges szervezetben a normális táplálkozással biztosítjuk. A gyógyászatban is használjuk ezt a mechanizmust, a specifikus immunterápia alkalmazásával. Ilyenkor a mar kialakult allergia kezelésére (pl:. poratka, fűpollen, parlagfű) kicsiny, emelkedő dózisban juttatjuk a szervezetbe az allergént, és ezzel  mintegy „átkapcsoljuk" az allergiás immunreakciót a normál, toleranciát jelentő formára.

0 Tovább

Óvatosan fogyasszon alkoholt, ha érzékeny a hisztaminra!

A közelgő ünnepi időszakban az is elfogyaszt néhány pohárral, aki év közben csak ritkán iszik alkoholt. A kulináris élvezeteken túl, egészségünk szempontjából sem mindegy, hogy milyen italt választunk majd a karácsonyi menü mellé, vagy az újévi koccintáshoz. Néhány alkohol hisztamin tartalma ugyanis kifejezetten magas, így az arra érzékenyeknél panaszokat okozhat.


Fejfájás, kiütés, hasmenés

A hisztamin intolerancia kiváltó oka a diamino-oxidáz nevű enzim csökkent termelődése a szervezetben. A hisztamin lebontását végző enzim hiányában a beteg, hisztaminban gazdag ételek fogyasztása után kellemetlen tünetek megjelenését tapasztalhatja: fejfájás, kiütések, viszketés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom jelentkezhet – sorolja a jellegzetes panaszokat dr. Augusztinovicz Monika, a Budai Allergiaközpont fül-orr-gégész orvosa. A vörösbor hisztamin tartalma igen magas, emellett az alkoholos italok többsége fokozza a szervezet hisztamin termelését is, így igen gyakran járulnak hozzá a tünetek megjelenéséhez az arra érzékenyeknél.

Válassza inkább a fehéret!

Az alkoholos italok között első helyen a vörösbor áll, mely a legmagasabb hisztamin tartalommal rendelkezik. A német, Der Hautarzt folyóirat egy régebbi,  1993-as számában jelent meg egy kutatás, mely az egyes borfajták elfogyasztásának következtében fellépő, kellemetlen tünetek kialakulásának okát vizsgálta, külön figyelmet szentelve a hisztamin szerepének az egyes panaszok létrejöttében.  A kutatás során 52 fajta bor (vörös, fehér és pezsgő) és 17 féle sör hisztamin értékelését végezték el radioimmunoassay (RIA) módszerrel. Az igen érzékeny mérési módszer segítségével megállapították, hogy a hisztamin szint a vörös borok esetében a legmagasabb (60-3800 microg /l). Ennél valamivel alacsonyabb a pezsgő hisztamin tartalma (15-670 micog/l). A sorban következő alkohol a sör (21-305 microg/l), a legkevesebb hisztamint pedig a fehér bor tartalmazza (3-120 microgrammes/l).

Nem csak az alkohol tartalmaz hisztamint

Hisztamin intolerancia esetén az absztinencia sem jelent panaszmentességet, az alkoholos italok mellett ugyanis léteznek egyéb, kifejezetten magas hisztamin tartalmú ételek is, például a sajtok- különösen a Camembert, Brie, Gruyere, Cheddar, Roquefort,Parmesan- , sörélesztő, kagyló, a halak többsége, a halkonzerv. Ezen kívül a paradicsom - különösen a konzerv, paradicsompüré, ketchup - a spenót, csirke, sertés, marha kolbász és sonka, különösen a szárított termékek. A csokoládé, fermentált szója termékek, szója szósz minden fermentált zöldség és a savanyú káposzta. Egyes ételek a szervezet saját hisztamin termelését fokozzák. Ilyen a nyers tojásfehérje, kagyló, eper, paradicsom, hal, csokoládé és az ananász. Panaszok esetén, amennyiben az allergiát kizártuk és hisztamin intolerancia gyanúja megalapozottnak tűnik, vérvételt végzünk.  Laboratóriumi vizsgálattal igazolható a diamino-oxidáz enzim csökkent szintje.  Diéta mellett étkezés előtt az enzim tabletta formájú bevétele jelent megoldást.

0 Tovább

Allergiák

blogavatar

Allergia blog információt közvetít a mára szinte minden embert érintő allergiáról legyen az szénanátha, ételallergia, asztma, gyógyszerallergia, fémallergia. Hírek, információk, összefoglalók a megelőzésről, diagnosztikáról, kezelési lehetőségekről.

Utolsó kommentek