Allergiák

Tapasztalt már rosszullétet, gyógyszer bevételét követően? Jelentkezett arc-, szem-, ajakduzzanat, légszomj, esetleg bőrkiütés?

Allergiás reakciót gyakran antibiotikumok, fájdalomcsillapítók, helyi érzéstelenítők okoznak, de természetgyógyászati készítmények, gyógynövény tartalmú biokapszulák is hasonló tüneteket provokálhatnak. A gyógyszerallergia tüneteiről és vizsgálatáról dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa nyilatkozott.

Életveszélyes is lehet

A gyógyszereknek különböző típusú mellékhatásai léteznek. Vannak jól ismert, várható mellékhatások, ilyen például az antibiotikum szedés mellett jelentkező hasmenés, hasfájás. A másik csoportba tartoznak a váratlan reakciók, a gyógyszerallergiák. A gyógyszerallergiák hátterében különböző immunológiai mechanizmusok állhatnak, ez alapján a gyógyszerek különböző személyeknél, különböző tüneteket okozhatnak. Az allergiás reakció egyéntől függő, így nem biztos, hogy ugyanaz a gyógyszer egy másik egyénnél is allergiát okoz. Dr. Garaczi Edina elmondta, hogy a gyógyszerek okozta allergiás reakcióknak alapvetően két formája különíthető el. A korai típusú allergia tünetei a gyógyszer bevétele után pár órával jelentkeznek. A néhány napig, vagy hétig tartó gyógyszerszedés után jelentkező allergiát pedig késői típusú allergiának nevezzük.

A leggyakoribb, allergiát okozó készítmények:

• antibiotikumok
• fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők
• helyi érzéstelenítők
• természetgyógyászati készítmények, gyógynövény tartalmú biokapszulák
• epilepszia kezelésére használt gyógyszerek
• a tablettákban, kapszulákba lévő segédanyagok, tartósítószerek, színezékek.

Korai típusú allergia

A korai típusú allergia esetén a gyógyszer bevételét követően néhány órával, esetleg néhány nappal jelentkezik viszkető csalánkiütés, arc- szem- ajakduzzanat. Ritkán nagyon súlyos formában zajlik az allergiás reakció, ilyenkor a nyelv-és gége-duzzanat fulladásérzést okozhat, vagy vérnyomáseséssel, légszomjjal járó anafilaxiás sokk is kialakulhat. Korai allergiás reakciót gyakran antibiotikumok, fájdalomcsillapítók, helyi érzéstelenítők okoznak, de természetgyógyászati készítmények, gyógynövény tartalmú biokapszulák is hasonló tüneteket provokálhatnak.

Napokkal, hetekkel később is jelentkezhet

A késői típusú allergia esetén a gyógyszer több napig, esetleg több hétig tartó szedése után jelentkeznek viszkető bőrkiütések. Jellemzően kerek vagy ovális alakú, változó méretű, kiemelkedő göbcsék figyelhetők meg testszerte, vagy egy körülírt területen. Egy másik jellegzetes forma a lábszárakon, bokákon kezdődő, időnként bevérzésekkel kísért, általában nem viszkető vörös foltok megjelenése. Ilyen késői típusú gyógyszerallergiát okozhatnak például epilepszia kezelésére használt gyógyszerek, antibiotikumok vagy gyulladáscsökkentők.

A gyógyszerallergia nem múlik el!

A gyógyszerallergia kezelésében alapvető a gyógyszer szedésének abbahagyása, vagyis a kiváltó ok megszűntetése. A tüneteket súlyosságuktól és típusuktól függően szakorvosnak kell kezelni. Az akut panaszok kezelése mellett nagyon fontos a kivizsgálás, mert a gyógyszer ismételt szedése később is allergiás tüneteket okoz majd – figyelmeztet a Budai Allergiaközpont orvosa.

Tudja, hogy mire allergiás?

A diagnózis alapja a részletes orvosi anamnézis, azaz a kórelőzmény pontos felderítése. Ha felmerül valamely gyógyszer kiváltó szerepe, úgy annak - a jelenleg elfogadott irányelvek szerint- az egyik laboratóriumi vizsgálati módszere a limfocita-transzformációs teszt. LTT vizsgálat gyermek és felnőttkorban egyaránt végezhető, a laboratóriumi vizsgálathoz vérvétel szükséges. A vizsgálat akkor is elvégezhető, ha a tünetek évekkel korábban, vagy gyermekkorban jelentkeztek, mivel az immunrendszer élethosszig képes emlékezni allergiás reakcióra. Az eredmények függvényében a beteg a későbbiekben betegségek, fogászati kezelések, műtétek, vagy az otthoni fejfájás csillapítása során is biztonsággal szedhet gyógyszert, ha tudja, hogy mi az a hatóanyag, amit kerülnie kell.

Dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának válaszai, a leggyakrabban felmerülő kérdésekre.

Mikor kezdjük?

A babák emésztőrendszere a 4. és 6. hónap között éri el a megfelelő fejlettséget, a hozzátáplálást tehát ebben az időszakban kezdhetjük. A mai ajánlások a gyermek 6 hónapos koráig kizárólagos szoptatást javasolnak, ennél tovább valóban nem szükséges várnunk az új ételek bevezetésével. Lehetőség szerint a hozzátáplálást még a szoptatás időszaka alatt kezdjük meg, így az anyatej védőfaktorai segíthetnek az allergiás reakciók megelőzésében.

Mi kerüljön a tányérra?

Először javasolt almalével, vagy reszelt almával kínálni a gyermeket, ezt követheti sárgarépa, őszibarack, burgonya, sütőtök. Lényeges, hogy egy alkalommal mindig csak egyféle ételt kóstoltassunk meg, így az esetlegesen fellépő tünetek – hasmenés, hasfájás, kiütések - kiváltó okát is könnyen beazonosíthatjuk.

Sózzunk, cukrozzunk, ízesítsünk?

A gyümölcsök természetes formában is tartalmaznak gyümölcscukrot, vagy más néven fruktózt, ami kellemes édes ízt biztosít a baba ételeinek. A főzelékeket anyatejjel hígítva szintén kellemes ízű ételt készíthetünk számára. Külön sózásra, édesítésre a kezdeti időszakban nincs szükség.

Teljes kudarc?

Ne essünk kétségbe, ha az új ízek bevezetésével lassan haladunk, az étel elutasításának több oka is lehet. Az elválasztást fokozatosan kezdjük, az első falatokat szoptatás után egy-két kanállal kóstoltatjuk meg a picivel, így előfordulhat, hogy egyszerűen nem éhes. Érdemes hetekkel később visszatérni a „nemszeretem” ételekre, elképzelhető, hogy akkor jóízűen elfogyasztja majd. Minden babának meg kell tanulnia a kanállal történő étkezést, ez gyermekenként eltérő hosszúságú időt vehet igénybe. A tanulási folyamatot segíthetjük azzal, ha kezdetben csak a gyümölcsök (alma, őszibarack) levével kínáljuk meg, a pépes ételek kóstoltatása csak ezt követően történjen.

Liszt előbb, tej később

Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai orvosi ajánlások alapján korábbi időpontra tevődött át a glutén bevezetésének időpontja. Az anyatejes táplálás előnyeit kihasználva a glutént a baba 17. és 24. hetes kora között, kis mennyiséggel kezdve adjuk. A glutén tartalmú  élelmiszerek  fokozatos bevezetésével a „lisztérzékenység”, a coeliakia kialakulásának veszélye csökkenthető, még olyan családok esetében is, ahol van már coeliakiás beteg.
A tehéntej esetében továbbra is a korábbi az érvényes, fogyasztását 1 éves kor alatt nem javasoljuk. A túl korán megkezdett tehéntejes táplálás a csecsemőknél asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat. Főzelékek készítéséhez egy éves kor alatt használjunk inkább anyatejet, vagy tápszert.

A fogak romlását nemcsak az elhanyagolt szájhigiéne, vagy a túl sok cukrozott üdítő, édesség okozhatja. A gyermekkorban jelentkező fogromlás reflux betegség jele is lehet.

Reflux csecsemőkorban

Étkezés során, az elfogyasztott táplálék a szájból a nyelőcsövön keresztül a gyomorba jut, majd útját a bélrendszer felé folytatja. Egyes embereknél azonban visszafelé is lejátszódik ez a folyamat: a gyomor keverő mozgása során nemcsak a patkóbél felé jut a gyomortartalom, hanem – ha rossz a nyelőcső alsó záróizmának működése – vissza is folyhat a nyelőcsőbe, akár a garatig is. Ezt a jelenséget nevezzük refluxnak  –tudtuk meg dr. Hidvégi Edit gyermek gasztroenterológustól, a Budai Allergiaközpont orvosától. A kis csecsemőknél ez a bukás jelensége, amelyet szinte minden anyuka tapasztalhat. Az első hónapokban ez szinte természetes dolog, a bukások gyakorisága a gyomor záróizmának megerősödésével, nagyjából a gyermek fél-egy éves korára fokozatosan csökken. A csecsemőkori bukás az esetek jelentős részében nem igényel gyógyszeres kezelést. Anyatejjel táplált babák esetében sajnos az anyai diéta nem segítheti a tünetek csökkentését. Tápszeres csecsemőknél a sűrűbb, ú.n. AR (antireflux) tápszerek adása ajánlott.

Nagyobb gyermekeknél is jelentkezhet

A legtöbb csecsemő kinövi a refluxot, a betegség azonban nagyobbaknál is előfordulhat. Esetükben a már említett szövődmények mellett a reflux a fogakat is károsíthatja. Dr. Hidvégi Edit szerint a reflux kezelése azért is fontos, mert ha a gyomorsav és az emésztőnedvek a szájüregbe kerülnek, gyakran kikezdik a fogzománcot, és felgyorsulhat a fogak romlása. A kezeletlen betegség emellett a későbbi életkorokban kiválthat köhögést, sípoló légzést, orrfolyást, arcüreggyulladást, mellkasi fájdalmat is. A nyelőcső nyálkahártya felmaródása miatt vérzés léphet fel, később gyomorszáj szűkület alakulhat ki. A reflux során visszajövő levegő böfögést, a savas gyomornedv a szájban is érezhető savanyú ízt, esetleg kellemetlen szájszagot okozhat. Rekedtség, visszatérő torokfájás is jelentkezhet.

Kiváltó okok és kezelés

Az idősebb gyermekek esetében refluxot ugyanazok az okok váltják ki, mint a felnőtteknél. Bármi előidézheti, ami a gyomor és nyelőcső közötti izom ellazulását okozza, vagy a gyomorra irányuló nyomást növeli. Ezek közé tartozik az elhízás, a túlevés, bizonyos ételek és italok, valamint egyes gyógyszerek. A gasztroenterológiai vizsgálatot követően, amennyiben bebizonyosodik, hogy a panaszokat reflux okozza, nagyobb gyermekeknél gyomorsav csökkentő gyógyszerek adásával mérsékelhetőek a panaszok. Emellett hasznos lehet az ágy fejvégi részének megemelése, naponta több, kisebb étkezés bevezetése, a panaszokat okozó ételek és italok - pl. savanyú, fűszeres, zsíros ételek, csokoládé - kerülése és a rendszeres testmozgás. Segíthet a panaszokat megelőzni, ha a ruházat derékban nem túl szoros.

A januári szokatlanul enyhe időben már megjelentek az első pollenek. Most, hogy a meleg tartósnak ígérkezik, a tavaszias idővel együtt megérkezett a pollenszezon is.

Dr. Balogh Katalin  allergológus, a Budai Allergiaközpont  főorvosa kérdésünkre elmondta, hogy február végétől, márciustól kezdődően rendszerint már számíthatunk a mogyoró, az éger és a nyír virágzására, de az aktuális jelentések szerint a gombaspórák is emelkedett mértékben vannak jelen a levegőben.

Jellegzetes tünetek

A légúti allergiák tünetei tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás formájában jelentkeznek. Emellett szem-, és torokviszketés, könnyezés is kialakulhat, szemvörösséget okozó allergiás kötőhártya-gyulladás is előfordulhat. Tüneti szerekkel – szájon át szedhető antihisztaminok és helyileg ható lokális szteroid készítményekkel – a panaszok mérsékelhetőek, segítségükkel a beteg átvészelheti az allergén növény virágzásának időszakát.

Azoknak, akik tartós megoldást keresnek

Az allergiaszezon elején járunk, még előttünk a pázsifüvek és a különböző gabonafélék virágzásának az időszaka is. Pázsitfű allergia esetén, az áprilisban-májusban kezdődő pollenszórás előtt még megkezdhető az immunterápiás kezelés – javasolja dr. Balogh Katalin. Az egy adott allergénre jellemző - allergénspecifikus - immunterápia a betegség oki kezelésének szakmailag elismert része. Lényege a szervezet hozzászoktatása az adott allergénhez, célja pedig a kóros immunválasz mérséklése, a gyógyszerszedés csökkentése. A módszer tehát nem pusztán tüneti kezelést nyújt, hanem az allergia kiváltó okára hat. Segítségével 3 év alatt elérhető az allergiás tünetek megszűnése, de a betegeim már a kezelés első évében közel 80 százalékos javulásról számoltak be – összegzi az immunterápia kedvező hatásait a Budai Allergiaközpont főorvosa.

Ne halogassa a kezelést!

A pázsitfű allergia kezelésére alkalmazott immunterápia  megkezdésének utolsó időpontja március eleje, hiszen az időjárás függvényében a növények virágzási ideje is módosulhat. Az immunterápiát gyakran alkalmazom parlagfű allergiás betegeimnél is – mondja dr. Balogh Katalin. Érdemes már most gondolni az augusztus közepétől akár október közepéig is tartó időszakra! Parlagfű allergia esetén a szezonális kezelés kezdete a pollenszórás előtt 4, de legalább 2 hónappal ajánlott, tehát célszerű áprilisban megkezdeni.

A táplálékkal szembeni allergiát az esetek 90 százalékában 4 éves korra a gyermekek kinövik. Az addig tartó folyamatról, az első tünetekről, ekcémáról, hasfájásról, vizsgálatokról és diétáról dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa számol be részletesen.

A tejalapú tápszerekről

A csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkező ételallergiás tünetek oka az immunrendszer, bélrendszer és az emésztési képesség éretlensége. A bélnyálkahártya fejletlensége miatt a fajidegen fehérjék relatíve nagy mennyiségben jutnak a baba szervezetébe, ahol velük szemben ellenanyag termelődik és megjelennek az allergiás tünetek. - Gondoljunk bele, ha egy tápszerrel táplált csecsemő naponta 200ml tejalapú tápszert kap, az azzal egyenértékű, mintha egy liter tehéntejet inna meg – mondja dr. Polgár Marianne. Nem csoda tehát, ha a tejalapú tápszerrel táplált babák nehezen dolgozzák fel ezt, a testtömegükhöz képest nagy mennyiséget. A szója alapú tápszerekkel szemben is gyakran jelentkezik allergia, ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni a tápszerek megválasztásánál. Megoldást ez esetben a hypoallergén (HA) tápszerek adása jelenti, melyek prebiotikumokkal dúsított változatban is elérhetőek, így nem csak az allergiás tünetek ellen nyújtanak védelmet, de az immunrendszer megfelelő fejlődését is segítik.

Anyatejes babáknál is jelentkezhet

Ritkán ugyan, de szoptatott csecsemőknél is jelentkezhetnek allergiás tünetek. A bélrendszer fejletlenségéből adódóan bizonyos élelmiszerek fehérjéi az anyatejből is a kicsi szervezetébe kerülhetnek és tüneteket okozhatnak. Természetesen ez esetben sem beszéljük le az édesanyákat a szoptatásról, hiszen az anyatej a baba számára a legtökéletesebb táplálék. Inkább azt javasoljuk, hogy kevesebb allergént tartalmazó élelmiszert: tejet, tejterméket, tojást, olajos magvakat fogyasszanak a szoptatás időszaka alatt.

A hozzátáplálás időszaka

Tápszeres babáknál a 4. és a 6. hónap között, szoptatott csecsemőknél a 6. hónaptól javasolt megkezdeni a hozzátáplálást. Ennél tovább halogatni nem célszerű, egyrészt mert a fejlődő szervezetnek más típusú táplálékokra is szüksége van, másrészt az anyatejjel táplált csecsemőknél így segíthetjük az allergia megelőzését is. Az anyatej védőanyagai ugyanis segítenek, hogy a kicsi szervezet könnyebben fogadja az új, addig ismeretlen tápanyagot és így csökkenti az allergiás reakció megjelenésének esélyét. Ha mégsem sikerül panaszmentesen fogadni a frissen bevezetett ételt, azt az ételallergia jellegzetes tünetei jelzik. Korai életkorba n a táplálékallergia leggyakoribb forrásai a tejtermékek, a tej, a tojás és a liszt.

A táplálékallergia tünetei

Csecsemő és kisgyermekkorban az ételallergia jellegzetes tünete a hasfájás, haspuffadás. Emiatt a baba nyűgösebb, sírósabb lehet. A székletváltozása is megfigyelhető: gyakori hasmenés jelentkezhet. Bőrtünetek, vörös, viszkető foltok, ekcéma, csalánkiütés is kísérhetik a betegséget. A hozzátáplálás időszakában a panaszok összefüggnek az újonnan bevezetett étellel. Ezért lényeges, hogy mindig egy élelmiszerrel bővítsük a gyermek étrendjét és pár napot várjunk, amíg újat vezetünk be. Így ugyanis jó eséllyel pontosan be tudjuk azonosítani, hogy mi az, ami a panaszokat kiváltotta.

Kihez forduljon a szülő?

A tünetek jelentkezésekor javasolt a gyermek kezelőorvosát felkeresni. Amennyiben a táplálékallergia gyanúja felmerül, a vizsgálatokat gyermek gasztroenterológus végzi – magyarázza a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az első konzultáció előtt javaslom, hogy a szülők otthon gondolják át, hogy mikor jelentkeztek a tünetek és pontosan mit tapasztaltak a gyermeknél. Van-e allergiás beteg a családban, szed, vagy szedett-e a közelmúltban gyógyszert a gyermek, illetve volt, vagy van-e valamilyen ismert betegsége. A táplálékallergia vérvizsgálattal kimutatható, ez már a legkisebbeknél is elvégezhető. Említettük, hogy a gyermekek többsége 4 éves korára kinövi a betegséget, de addig a diéta tartására van szükség, az allergiás tüneteket okozó élelmiszer mellőzésére. Fontos tudni, hogy táplálék, allergiát okozó hatása függ a mennyiségtől és a bevezetés időpontjától is. Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy ha bőrkiütés, gyomor- és bélrendszeri panaszok, esetleg légúti tünetek jelentkeznek egy tápláléktól, akkor 2-3 hónapig javasolt kiiktatni az étrendből, utána ismét meg lehet próbálni. Ha 1 éves kor után is jelentkeznek a tünetek, akkor félévente szükséges vizsgálni, hogy továbbra is fennáll-e az érzékenység.