Allergiák

A résztvevő gyermekek a kezelés után panaszmentesen fogyaszthatták, a korábban súlyos tüneteket okozó magvakat. Az immunterápia eredményeiről szóló kutatást a Lancet folyóirat közölte.

Gyermekek és diéta

Ami nálunk a liszt, vagy a tej, az Egyesült Államokban az a mogyoró. A táplálékallergiák gyakoriságát tekintve a földimogyoró-allergia régóta listavezető, a mindennapokat is jelentősen megnehezítő betegség becslések szerint közel 2 millió embert érint az Államokban. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa kérdésünkre elmondta, hogy a földimogyoró-allergia által okozott reakciók súlyossági foka az enyhébb, arcon, száj körül, szemeknél jelentkező ödémás tünetektől az életveszélyes, légcső duzzanattal is járó anafilaxiás sokkig terjedhet. A betegség gyermekek körében is gyakori, esetükben pedig sokszor nehéz az otthonon kívüli, iskolai étkezések alatt a diéta tartása. A kutatók ezért régóta keresik a megoldást a szervezet „deszenzibilására”, vagyis a mogyoróval szembeni túlérzékenység megszüntetésére.

Kizárás helyett hozzászoktatás

A táplálékallergia kezelésének módja, ha a beteg a tüneteket okozó élelmiszert nem fogyasztja. Az immunterápia lényege azonban épp a túlérzékenység megszüntetése: folyamatosan emelt adagokban a szervezetet hozzászoktatni a tüneteket okozó allergénhez. A vizsgálat során a 99, 7 és 16 év közötti résztvevők egyik csoportja 26 hetes immunterápiás kezelésben részesült, ami szájon át, a kezelés alatt fokozatosan emelkedő dózisban mogyoró fehérje szedését jelentette, 800mg-nak megfelelő mennyiségig. A vizsgálat végén az immunterápiás kezelésben részesült gyerekek 84 százalékánál a 800mg fehérje már nem okozott panaszokat. A deszenzitizációt a gyerekek 62 százalékánál sikerült elérni a kezeléssel, náluk 1400mg fehérje fogyasztása után sem jelentkeztek tünetek.

Ez megközelítőleg 10 szem mogyorónyi mennyiségnek felel meg. Bármennyire is bíztatóak azonban az eredmények, a kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy ez még csak egy hosszú folyamat kezdete. Az immunterápia, mogyoróallergia kezelésére szolgáló szakmai protokolljának kidolgozása további vizsgálatokat és időt igényel.

Több éves, eredményes kezelés légúti allergiákra

Habár a mogyoró-allergia kezelésének kidolgozása még gyerekcipőben jár, az immunterápia korántsem számít újdonságnak az allergiások körében. Dr. Balogh Katalin több éve sikerrel alkalmazza a módszert, elsősorban légúti allergia kezelésében. - Az immunterápiát nemzetközileg elfogadott, az illetékes hazai szakmai kollégiumok által megerősített előírások szabályozzák. Hazánkban a kezelés szublingvális, vagyis nyelv alatti formája terjedt el, ez tabletta, vagy cseppek szedését jelenti. A működési mechanizmus ugyan az: a szervezetet fokozatosan hozzászoktatni a panaszokat okozó allergénhez. A kezeléssel gyerekek és felnőttek körében is szép eredményeket értünk el a leggyakoribb allergén, a parlagfű esetében is. A 3-5 éven át tartó terápiánál a betegeim már az első évben jelentős javulásról számoltak be, majd ez a kezelés további 2 évében tovább folytatódik. A kezelés befejezésekor összességében több mint 80 százalékkal csökkennek a tünetek, tüneti kezelésre nem, vagy alig van szükség. A kezelés befejezése után végzett felmérések szerint a kedvező hatás akkor is fennáll, mikor a betegek már nem szedik az immunterápiás készítményt.

A manapság népszerű diéták többsége nem csak a szénhidrát csökkentés céljából javasolja a pékáruk, tészták fogyasztásának mellőzését. Egyes felvetések szerint a gabonák egyik összetevője, a glutén amellett, hogy jelentősen lelassíthatja a fogyást, az egész szervezetre kiterjedő panaszokat is okozhat.

Ahogyan az allergiák esetében is, úgy különböző ételintoleranciával összefüggő problémák terén is az esetek számának emelkedése figyelhető meg napjainkban – számol be tapasztalatairól dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Egyre többen küzdenek gyomorégéssel, gyomorfájással, gyakori panasz a haspuffadás is. Emellett több vizsgálat kutatja a táplálkozás szerepét, bizonyos betegségek kialakulásában is. A ma legtöbbet gyanúba kevert élelmiszerek egyik csoportja kétség kívül a gabonafélék, különösen azok egyik alkotóeleme, a glutén. A lisztérzékenység és búza allergia mellett az orvosi szakirodalomban megjelent egy új kórforma, amit gluténérzékenységnek is nevezhetünk.

Definíciója szerint a” glutén tartalmú élelmiszerek kapcsán fellépő tünetek nem cöliákiás és nem búzaallergiás személyeknél”. A lisztérzékenységtől való egyértelmű megkülönböztetése végett használják rá a non-celiac gluten sensitivity (NCGS), vagy is „nem-cöliákiás gluténérzékenység” elnevezést.

Előfordulásáról pontos adatok feltehetőleg azért nincsenek, mert sok beteg öndiagnózis alapján, orvosi vizsgálat és tanács nélkül kezd gluténmentes diétába. Habár a betegség rizikófaktorait még nem ismerjük, az eddig elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy előfordulása nők és fiatal\középkorúak körében magasabb. Ennek oka az lehet, hogy a két csoport tagjai jellemzően többször próbálkoznak a megszokottól eltérő diétával, így esetükben könnyebb felismerni a betegséget. Mivel jelenleg nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, ami egyértelműen igazolná a betegség fennállását, a diagnózisban is nagy szerepet kap a kizárásos diéta.

„Az utóbbi évek irodalmában megjelentek olyan cikkek - és nekem is volt nem egy olyan betegem - akinek nem lehetett az eddigi szerológiai módszerekkel igazolni a cöliakiát, a bélbiopszia sem mutatott bélboholy atrófiát, mégis javított állapotán a lisztmentes diéta. Ezek a "nem-cöliákiás glutén érzékeny esetek.” –jegyzi meg dr. Hidvégi Edit.

A gluténérzékenység tünetei a glutén fogyasztását követő órák vagy napokon belül jelentkeznek, leginkább az IBS tüneteihez hasonlítanak: hasfájás, a széklet megváltozása (hasmenés és székrekedés váltakozva jelentkezhet). Emellett fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, a lábak, vagy karok zsibbadása, ekcéma, vagy bőrkiütés, depresszió és vérszegénység jelentkezhet. Gyermekeknél a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszer területén jelentkeznek: hasfájás, krónikus hasmenés. Egyéb tünet a fáradtság lehet. A panaszok a glutén fogyasztásának kerülésével megszűnnek, majd újra jelentkeznek, ha ismét visszakerül a beteg étrendjébe.

A pázsitfű allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergia vizsgálatot végeztetnünk, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

Vizsgálat és kezelés

Ha az előző évben már jelentkeztek a tünetek, ne várjuk meg a következő pollenszezont, idejében tegyünk lépéseket a megelőzésre – javasolja dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa. Az allergiás tünetek eredményes kezeléséhez ugyanis már a panaszok megjelenése előtt meg kell kezdeni a terápiát. Ha a vizsgálat során igazolódik a pázsitfű allergia, több lehetőség közül választhatunk. Dönthetünk a hagyományos gyógyszer, orrcsepp, szemcsepp megoldások mellett, vagy ha hosszú távú megoldást szeretnénk, választhatjuk az immunterápiát. Az immunterápia előnye, hogy alkalmazása mindössze napi pár percet vesz igénybe, s hatása már az első évben is jelentős változást hoz a betegek állapotában. Az allergén-specifikus immunterápia során a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított – tabletta, vagy cseppek - formában, amely a tüneteit kiváltja. Az immunterápia során nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek.

Immunterápia: hosszútávú hatás

A kezelés hatására az allergiás tünetek már az első évben is jelentősen csökkennek, a terápia teljes időtartama 3-5 év, mely idő alatt a tünetek folyamatosan csökkennek, majd megszűnnek. A kezelés az immunreakció lefolyásának megváltoztatásával részben megakadályozza azt, hogy a betegnél újabb allergiák jelenjenek meg,  és a vizsgálatok szerint számottevő mértékben csökkenti a súlyosabb allergiás betegség, az allergiás asztma kialakulását. A kezelés hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

A megelőzést március végéig meg kell kezdeni!

A téli hidegben még viszonylag kevesen gondolunk az allergiás tünetekre, pedig a megelőzés már ebben az időszakban el kell kezdeni. A pázsitfű allergia kezelésére alkalmazott immunterápia megkezdésének utolsó időpontja március eleje, hiszen az időjárás függvényében a növények virágzási ideje is módosulhat.

A bőrviszketés (pruritus) egyik leggyakoribb oka a bőr fokozott kiszáradása. A bőrszárazság első tünetei már 35-40 év között jelentkezhetnek, de 60 év felett válnak igazán gyakorivá. A panaszokat hajlamosak vagyunk elbagatellizálni, pedig a száraz bőr a vele járó krónikus viszketés miatt az életminőséget jelentősen befolyásolja. A pruritus ezen kívül komoly betegségek tünete is lehet.

A bőr öregedésének okai

A korral a bőr elvékonyodik, ráncolható, a kollagén és rugalmas rostok valamint lipidek mennyisége csökken, a faggyúmirigyek, verejtékmirigyek fokozatosan elpusztulnak – magyarázza a kellemetlen panaszok jelentkezésének okait dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ezt a folyamatot bőröregedésnek nevezzük, melyek együttesen a bőr kiszáradásához és viszkető érzéshez vezetnek.

Kellemetlen mellékhatás: viszketés

Az idős emberek több mint felénél jellemző az úgynevezett xerosis, azaz a fokozott bőrszárazság kialakulása, mely a bőrviszketés egyik leggyakoribb oka. Emellett a bőr beidegzése is megváltozik, mely hozzájárul a viszketés élettani folyamatának kialakulásához. Kezdetben főleg a lábszárakon, háton jelentkezik, később szinte testszerte érezhetők a sokszor kínzó tünetek, melyek jellemzően az esti órákban, éjszaka a legsúlyosabbak. A vakarózás a viszketést súlyosbítja, mely újabb tüneteket provokál, így egy állandó körforgásban a tünetek tovább romlanak.

Provokáló tényezők

A bőrviszketést provokálja vagy súlyosbítja minden, ami a bőrszárazságot fokozza. Így például a hosszantartó, melegvizes fürdők, meleg szaunák, vagy a téli hideg és a száraz levegő is. A tusfürdők, habfürdők szárító hatása jól ismert, a testápolókban, kozmetikumokban lévő illatanyagok, kémiai tartósítószerek tovább súlyosbíthatják a viszketést – figyelmeztet dr. Garaczi Edina. Kutatási eredmények szerint az alvászavarok valamint a dohányzás is hozzájárul a bőrviszketés romlásához. Emellett az is ismert, hogy pszichés stressz, kimerültség, depresszió mellett a sokszor gyakrabban jelentkező tünetek nehezebben viselhetők és kezelhetők.

Betegség is okozhatja

A bőr kiszáradása mellett bizonyos betegségek, például cukorbetegség, pajzsmirigy, máj vagy vesebetegség is okozhat testszerte jelentkező viszketést, ezért ezek kivizsgálása és kezelése is szükséges.

Komplex kezelés

A bőrviszketés kezelésében legfontosabb a bőr zsírozása megfelelő testápolók segítségével, a szintetikus anyagból készült ruhák helyett pamut öltözet viselése javasolt. A viszkető érzést antihisztamin tartalmú gyógyszerek részben csökkentik, de a betegség összetett probléma betegnek és orvosnak egyaránt. A krónikusan fennálló pruritus az életminőséget jelentősen rontja, ezért a betegek vezetése, a kezelés beállítása komplex orvosi feladat.

Tehéntej-allergia és tejcukor érzékenység

A két betegség közti különbségek és hasonlóságok gyakran keverednek a köztudatban, pedig lényeges eltéréseket találunk mind a kiváltó okok, mind a kezelés terén. Dr.Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusának segítségével összegyűjtöttük a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Mi váltja ki a panaszokat?

Alapvető különbség, hogy a tehéntej-allergia valódi ételallergia, a tünetek az immunrendszer működésének zavarából erednek, ezzel szemben a tejcukor érzékenység, vagy másnéven laktóz intolerancia nem allergia, tüneteit enzimhiány okozza. Az immunrendszer feladata, hogy a szervezet védelmét biztosítsa a kórokozók, vagy a számára veszélyes anyagokkal szemben. Allergia esetén az immunrendszer túlzott működése jön létre, minek következtében olyan anyagokkal szemben is támadást indít, amelyek valójában ártalmatlanok. Tehéntej-allergia esetén a tejfehérje az, ami a szervezetbe jutva elindítja az allergiás folyamatot – magyarázza dr. Hidvégi Edit. Laktóz intolerancia esetén a tüneteket a tejcukrot - másnéven laktózt - lebontó laktáz enzim csökkent működése okozza. Laktáz enzim hiányában a szervezet képtelen a tejcukrot megfelelően lebontani, megemészteni. A vékonybélben termelődő enzim mennyisége az életkor előrehaladtával természetes módon is csökken, ezen kívül öröklött enzimhiány, vagy bizonyos fertőzések is előidézhetik a panaszokat.

Milyen tüneteket okoz?

A tehéntej-allergia első tünetei rendszerint a tehéntej alapú tápszerek, a tejes ételek bevezetését követően, csecsemőkorban jelentkeznek. A panaszok pár percen belül, vagy a tej fogyasztását követő 1-2 hét múlva alakulnak ki. A korai tünetek csalánkiütés, nehézlégzés, hányás lehetnek. A kései tünetek: hasfájás, hasmenés, orrfolyás, visszatérő sípoló légzés lehetnek. Ritka esetekben a tehéntej-allergia életveszélyes állapotot is előidézhet. Az anafilaxiás sokk hirtelen vérnyomáseséssel, a légutak életveszélyessé váló duzzanatával jár, kezelése sürgősségi orvosi ellátást igényel. A laktóz intolerancia általában 5 éves kor felett kezdődik, tüneteinek súlyossága a szervezetben termelődő laktáz mennyiségétől is függ. A tünetek ez esetben valamivel később, a tej fogyasztását követő 60. perctől jelentkeznek: az érintettek hasfájásra, hasmenésre, intenzív bélhangokra, puffadásra panaszkodnak és ezek a tünetek akár egész nap tarthatnak.

Hogyan vizsgálható?

A tehéntej-allergia bőrteszttel, vagy kisebbeknél vérvizsgálattal igazolható. A bőrteszt során tejfehérje oldatot cseppentenek a beteg bőrére, majd azon keresztül apró karcolást ejtenek a bőr felszínén – írja le a vizsgálat lényegét a Budai Allergiaközpont orvosa.  A bőrpróba helyén keletkező csalángöb, duzzanat allergiát jelez. A vérvizsgálat során a vérben megemelkedett ellenanyag (IgE) szint igazolja az allergiát. Laktóz intolerancia kimutatására a hidrogén kilégzéses teszt alkalmazható. A kilélegzett levegő hidrogén-gáz koncentrációja normális körülmények között rendkívül alacsony. A bélben el nem bomlott és fel nem szívódott tejcukrot a bélbaktériumok használják fel, eközben hidrogén keletkezik, a H2 vizsgálat ennek kimutatására alkalmas. Amennyiben tehát a vizsgálat során a normálisnál magasabb a kilégzett hidrogén mennyisége, az a laktóz intolerancia meglétét támasztja alá. Fontos iránymutatást nyújt még a kizárásos diéta, melynek során a beteget a tejfogyasztás teljes elhagyására kérjük, majd megfigyeljük ekkor és az ismételt fogyasztásukat követően tapasztalt különbségeket.

Milyen lehetőségek léteznek a kezelésére?

Már említettük, hogy a tehéntej-allergia csecsemőknél, kisgyermekeknél jelentkezik. Jó hír, hogy legalább 95 százalékuk 3 éves korára kinövi a betegségét. Az esetek kevesebb, mint 5 százalékában lehet számítani arra, hogy az allergia későbbi életkorban is megmarad. Ilyen esetben nincs más megoldás, mint a teljes tejmentes diéta további megtartása, alternatív tejhelyettesítő élelmiszerekkel kiegészítve -például rizstej, zabtej, szójatej kókusztej - ügyelve az állati fehérje más forrásokból történő pótlására. Laktóz intolerancia esetén a diéta nem ennyire szigorú, laktózmentes tejet, savanyított tejkészítményeket fogyaszthat a beteg: sajt, túró, joghurt, kefír a tűrőképességnek megfelelő mértékben továbbra is fogyasztható.