Allergiák

A sós levegő gyógyító erejét már az ókorban is ismerték. Alkalmazható légúti fertőzések, asztma, allergia ellen, de jótékony hatása a bőrproblémák kezelése terén is érvényesül. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász javaslatai következnek.

A sóbarlangok pozitív tulajdonságaira már az 1800-as évek közepén felfigyeltek, a sóbányákban dolgozó munkásoknál ugyanis nem alakult ki tüdőbetegség. Ezt követően számos kutatás igazolta alkalmazásának előnyeit különösen krónikus hörghurut esetén és más légúti betegségektől szenvedők körében.

A sós levegő belégzés útján gyulladáscsökkentő hatást fejt ki. A belélegzett sókristályok a légző járatok öntisztulását segítik elő. A speciális mikroklíma a következő esetekben javasolható: krónikus légzőszervi betegségek, hörghurut, nátha, torokgyulladás, és az arcüreggyulladás. A már említett gyulladáscsökkentő hatása nem csak belsőleg, de bizonyos bőrbetegségek kezelésére külsőleg is eredményesen alkalmazható: pikkelysömör, ekcéma, allergiás bőrbetegségek. Asztmás betegek esetében azonban a magas sókoncentráció rohamot is provokálhat. Különösen fontos ezért, hogy a betegek a terápia megkezdése előtt kezelőorvosukkal egyeztessenek.

A sós levegő jótékony hatását: sókabinban, sóbarlangban, vagy gyermekek számára sóhomokozóban már az ország több pontján is élvezhetjük. A gyógyulásról otthonunkban is gondoskodhatunk, sós levegő szűrő segítségével már a lakásba is sós levegőt varázsolhatunk.

A hűvösebb napok beköszöntével egyre több időt vagyunk kénytelenek a lakásban tölteni. Felnőttek esetében is, de különösen gyermekeknél fontos, hogy a belső levegő minősége megfelelő legyen. Ezzel ugyanis nagymértékben segíthetjük különböző légúti fertőzések és allergiás betegségek kialakulásának megelőzését.
Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász tanácsai következnek.

A napjait túlfűtött szobában töltő, a kelleténél melegebb öltözetben utcára vitt gyerekeket pedig könnyebben megtámadják a téli, hurutos légúti betegségeket előidéző kórokozók is. Az ideálisnál hidegebb levegő pedig a kezek, lábak vérkeringésének a csökkenéséhez, lehűléséhez vezet, valamint a nyálkahártyák védekezőképességét is csökkentheti, így könnyebben alakulnak ki felső és alsó légúti panaszok: orrfolyás, torokfájás, majd köhögés.

A lakásban nappal 23-24, éjszaka 20-22 fok az ideális hőmérséklet.

Fűtési szezonban, a lakások típusától függően két gyakori probléma jelentkezik a belső levegő páratartalmával kapcsolatban. A lakások egy részében a túlfűtöttség következtében a meleg, száraz levegőtől a légutak kiszáradhatnak, köhögés léphet fel, komfortérzetünk csökken, nő a légúti fertőzések kockázata. A nedves környezet pedig ideális terepet biztosít a penészgomba és a háziporatka elszaporodásának, mely egyéni érzékenységtől függően allergiák kialakulásához vezethet.

A belső levegő ideális páratartalma 40-60 százalék közötti, ez higrométer segítségével mérhető.

A dohányfüst belélegzése növeli a hirtelen csecsemőhalál veszélyét, az asztma kialakulásának kockázatát és fogékonnyá tesz különböző fertőzésekre. Leginkább a kisbabákkal legközelebbi kontaktusban lévő anya dohányzása a károsító.

Kisgyermekes családoknál ezért különösen fontos, hogy a szülők és a lakásban tartózkodó felnőttek kerüljék a dohányzást!

Antibiotikumok mellé, hasmenéses betegségek kezelésére kötelező, emésztési panaszokra ajánlott. A probiotikumok, sokoldalú felhasználásuk mellett segíthetnek az allergia megelőzésében is. Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológust, alkalmazásukkal kapcsolatban kérdeztük.

A probiotikum kifejezés több, különböző jótékony baktérium törzset jelöl. A probiotikumok a bélrendszerben találhatóak, szinte születésünktől fogva bélflóránk természetes részei, melyet szoptatással, vagy probiotikum tartalmú tápszer adásával tarthatunk egyensúlyban. Ez az egyensúlyi állapot azonban különböző okokból bármely életkorban felborulhat.

Az antibiotikumok szedése során például nem csak a kórokozók, de a jótékony baktériumok is elpusztulnak. Az egészséges bélflóra felborulását eredményezheti még a fokozott stressz, helytelen táplálkozás, hasmenéssel járó betegség, vagy gyulladásos bélbetegség. Ezek következtében jelentkezhetnek a főként haspuffadással, hasmenéssel járó kellemetlen tünetek. Ilyen esetekben probiotikumok szedésével kell gondoskodnunk a normál bélflóra helyreállításáról.

Fertőzéses megbetegedések esetén az elfogyasztott probiotikum kiszorítja a bélben levő kórokozó baktériumokat, gombákat, gátolja a vírusok káros hatását. Hasmenéses betegségek alatt vagy után adva segít a normál bélflóra helyreállításában. Tudományos vizsgálatok igazolják a probiotikumok szerepét az allergia megelőzésében is. Csecsemőkorban a probiotikumok csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát. A későbbi életkorokban, bizonyos esetekben szintén eredményes a „jó baktériumok” adása, de ekkor már nem játszik szerepet az allergia-megelőzésben.

Csecsemő- és kisgyermekkorban az allergiás megbetegedések leggyakoribb kiváltói a táplálékok. A táplálékallergia tüneteiről és a vizsgálati lehetőségekről dr. Polgár Marianne, gyermek gasztroenterológus ad felvilágosítást.

A gyermekkori táplálékallergia előfordulása a 3 év alatti gyermekek körében 6-8% körüli. Az allergiás tünetek leggyakrabban a bőrön jelentkeznek, a csecsemő- és kisdedkori ekcéma oka az esetek közel 30%-ában táplálékallergia. A másik gyakori tünetcsoport a gyomor-és bélrendszert érintő panaszok: a gyermekeknél görcsös hasi fájdalom, hányás, hasmenés, étvágytalanság, a súlyfejlődés megállása tapasztalható.

Reflux mellett gyakran társbetegségként tejallergia is kimutatható, de csecsemő- és kisgyermekkorban a táplálékok okozhatnak légúti tüneteket is. A táplálékallergia legsúlyosabb megjelenési formája az anafilaxia, melyet főként tej, tojás, földimogyoró és hal fogyasztása idézhet elő, az arra érzékeny betegeknél. A gyorsan kialakuló életveszélyes állapot kezelése minden esetben sürgősségi ellátást tesz szükségessé.

 Táplálékallergiára utaló tünetek esetén a vizsgálat első lépése a részletes anamnézis, vagyis a beteg kikérdezése. Gyermekek esetében a szülőknek érdemes végiggondolni, előfordult-e a családban korábban allergiás betegség, milyen ételeket fogyaszt a gyermek, mikor jelentkeztek először a tünetek. Az allergének azonosítása 2 év alatti gyermekek esetében főként vérvizsgálattal történik, általában későbbi életkorban alkalmazzuk a prick-tesztet, de az allergia diagnózisának nélkülözhetetlen része a táplálék elimináció. Ennek lényege, hogy bizonyos ételek, étrendből történő kiiktatásával ellenőrizzük, hogy továbbra is jelentkeznek-e a tünetek. Az allergia diagnózisát igazolja, ha az elvont táplálékokat visszaadva a betegségi tünetek ismét megjelennek.

A mennyezeten, az ablakok, vagy a bejárati ajtó sarkaiban megbúvó penész könnyen észrevehető és igyekszünk is mihamarabb megszabadulni tőle. Ha azonban látszólag minden ok nélkül, hosszabb ideje tartó orrdugulás, köhögés gyötör a lakásban, ideje benézni a szekrények, falvédők mögé! Dr. Balogh Katalin allergológus a penész káros hatásaira és a rejtett penész lelőhelyekre hívja fel a figyelmet.

A penész megjelenése nem pusztán esztétikailag zavaró, de súlyos következményekkel is járhat, a házban élők egészségére nézve. A betegek tévesen, gyakran megfázásként kezelik az őszi-téli időszakban jelentkező panaszokat. Kezdetben légúti irritációt, orrdugulást, köhögést tapasztalnak, megfelelő kezelés hiányában pedig az elhúzódó panaszok következtében idült arcüreggyulladás is kialakulhat. A megfelelő gyógykezelés mellett fontos, hogy a probléma forrását is megszüntessük.

A penészgomba a magas páratartalom mellett különösen kedveli a hűvös, sötét zugokat. A fürdőszobai mosdó, szobanövények cserepei, konyha és ajtók, ablakok körüli, jól látható területeken kívül a lakásban akkor is magas lehet a gombaspórák koncentrációja, ha penésznek látszólag nyoma sincs. A probléma ilyenkor gyakran a ház szerkezetén belül, például a gipszkarton falak mögötti területen jelentkezik. A mikro repedéseken átjutó spórák miatt pedig a házban élőknél légúti panaszok jelentkezhetnek. A spórák akár a tapéta alatti területeken is megtelepedhetnek, különösen kedvelt számukra a fűrészporos tapéta által biztosított környezet. Ilyen esetekben a tapéta alatt megindult penészesedésre gyakran csak egy-két gyanús folt, elszíneződés figyelmeztet. A lakásban lévő hangszigetelés, vagy állmennyezet is számos gombatelepet rejthet. A külső, különösen az északi falakra helyezett ágyak, beépített szekrények, falvédők és képek mögötti területek átvizsgálása során is penészgomba telepekre lelhetünk.