Allergiák

Hajfestékek, arclemosó, krém, alapozó, szemfestékek, napvédő krémek, parfümök, körömlakkok. Egy nő bőre naponta megszámlálhatatlan illat- és színezőanyaggal, tartósítószerrel kerül kapcsolatba. Nem csoda tehát, hogy az utóbbi években megemelkedett a különböző bőrallergiák előfordulása is. Dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus a tünetekről és kozmetikumokról nyilatkozott.

Az allergiás reakció kialakulhat a termék használatát követően rövid idővel, de jelentkezhet akár napokkal, hetekkel később is. Ilyen esetekben nehezebb a kiváltó okok meghatározása. A leggyakrabban észlelt tünetek általában bőrpír, kiütés, hámlás és duzzanat a bőrfelszínen. A tünetek kezeléséhez bőrgyógyászati vizsgálat során kaphatunk segítséget. A bőrtünetek gyógyítása után érdemes kideríteni, hogy mi okozta a tüneteket, ekkor elvégezzük az epicutan allergia vizsgálatokat.

A bőrre egy speciális tapasz segítségével rögzítjük a vizsgálni kívánt anyagokat, majd többszöri leolvasást követően meghatározható a tüneteket kiváltó allergén.

 Napjainkban számos olyan termék kapható, amelyet hypoallergén jelzővel látnak el. Fontos azonban tudnunk, hogy ezek a kozmetikumok sem jelentenek teljes biztonságot az allergiás reakciók elkerülésére. A természetes alapanyagokból készült kozmetikumok sem mindenki számára jelentenek megoldást, nem ritka ugyanis, hogy épp bizonyos gyümölcs –citrus-, vagy gyógynövényfélékkel szemben alakul ki érzékenység.

 Az allergiás reakciók elkerülésének érdekében azt javaslom, ha bizonyos kozmetikumokat évek óta problémamentesen használunk, ragaszkodjunk hozzájuk. A termékek folyamatos váltogatásával ugyanis könnyen bukkanhatunk egy olyan összetevőre, ami allergiás tüneteket okoz. Amennyiben eddig nem sikerült megfelelő terméket találnunk, javasolt szakemberhez fordulnunk, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat és az eredmények tükrében javaslatot tesz, hogy milyen termékcsaládból érdemes válogatnunk.

A tünetek akár olyan mindennapos használati tárgyakkal való érintkezés után is jelentkezhetnek, mint a gumikesztyű, papucs, vagy esőkabát.

Dr. Hidvégi Edit, gasztroenterológust kérdeztük.

A latex gyakori alapanyaga az egészségügyben használt eszközöknek. A műtétek során is használatos kesztyűk, az injekciós fecskendők, intubáló tubusok, katéterek és kesztyűk is tartalmazzák.
A latex-érzékenység ezért a leggyakoribb az egészségügyi dolgozók között, de szintén foglalkozási ártalomnak számít fodrászoknál és élelmiszeripari dolgozóknál. Sok, a hétköznapokban gyakran használt tárgy is tüneteket okozhat az arra érzékenyeknél: ilyen a csecsemők számára készült cumi, az esőkabát, a labda, papucs, gumióvszer, vagy a ruha gumírozása is.

 A latex-allergia legjellemzőbb tünete az érintkezés helyén kialakult bőrpír, kiütés, viszketés. Fokozott érzékenység esetén azonnali reakció jelentkezik: a jelenséget szénanátha szerű tünetek, kötőhártya gyulladás, viszketés, kiütések kísérik. Ritkább esetekben bekövetkezhet szívritmus emelkedés, remegés, mellkasi fájdalom, légzési nehézség, anafilaxiás sokk.

A latex-allergia vizsgálatokkal igazolható. Kezelésének egyetlen módja a latex tartalmú eszközök használatának mellőzése. A tünetek kezelése kapcsán említést kell tennünk a latex-gyümölcs keresztreakciókról. A latex allergiások számára ez okból a banán, avokadó, eper, mangó, őszibarack és citrusfélék fogyasztása nem javasolt. A felsoroltakon kívül gyakori társult allergén a mogyoró, papaya, burgonya, paradicsom is.

A nagy érdeklődésre való tekintettel visszatérünk egy korábbi bejegyzéshez, melyben a csecsemőkori ekcéma és a későbbi életkorban megjelenő ételallergia közti összefüggés okait kutattuk. Dr. Hidvégi Edit, gyermek gasztroenterológust most a megelőzésről kérdeztük.

Az előző írás alapján úgy tűnhet, a csecsemőkorban jelentkező ekcéma egyenes utat jelent a majdani ételallergiához.

Az allergiás menetelés folyamata valóban egyfajta törvényszerűség?

- Az allergiás menetelés végső állomása az iskolás kor környékén megjelenő asztmás betegség, de ahogyan ez sem jelentkezik minden gyermeknél, úgy az sem ismert, hogy a kezdeti jelek után a gyermek tünetei átlépnek-e más típusú allergiába.

Pontos adat nincs arra vonatkozóan, hogy a csecsemőkori ekcéma az esetek hány százalékában jár a későbbiekben további allergiás tünetek megjelenésével, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenség nagyon gyakori.

A megelőzés kapcsán felmerül a kérdés, hogy ekcémás csecsemő esetében a hozzátáplálás során befolyásolható, illetve csökkenthető-e a későbbi ételallergia kialakulásának kockázata?

- Biztos recept nincs a folyamat megfékezésére, azonban szülőként törekednünk kell a megelőzésre. Amennyiben a családban előfordult allergia, akár egyik, akár másik szülő részéről, a szoptatás nagymértékben segít csökkenteni a gyermeknél az allergiás tünetek kialakulását. Kutatások bizonyítják a probiotikumok szerepét is az allergia megelőzésében: csecsemőknél például csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát. A hozzátáplálás során is fontos ügyelnünk az ételek bevezetésének időpontjára. A legújabb ajánlások alapján a fél éves kor környékén, még a szoptatás alatt bevezetett ételek kevésbé lesznek allergének. Ezen kívül az olajos magvak (mandula, mogyoró, dió stb.) kerülése is ajánlott a gyermek 3 éves koráig.

Sokan téves következtetéseket vonnak le, amikor összekapcsolják az allergiás tüneteket megjelenését a lakásban található por mennyiségével. Bármennyire is azt hisszük, a poratka-allergia nem azonos a háziporra való érzékenységgel.

A probléma hátterében valójában nem a házipor, hanem egy aprócska élőlény - a poratka áll. A poratka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló ürüléke az, ami a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja, ha belélegezzük, megérintjük; s a lakáson belüli allergének közül a házipor-atka vezet leggyakrabban légúti allergiához. Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, emiatt ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak: ágynemű, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szőnyegek, plüssállatok.

 A házipor-atka ürülékével elsősorban a légútjaink találkoznak, így allergiás nátha, asztma alakulhat ki. Érzékeny személyeknél a háziporral való érintkezés, vagy annak belégzése az orr nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását

(a pollenallergiához hasonlatos tüneteket, mint erős könnyezés, szemvörösség, -viszketés, orrfolyás, -dugulás, -viszketés, tüsszögés, szájpadviszketés) idézheti elő.

Később száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezik, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulnak ki. 

Másik jelentős találkozási felületünk a bőrünk, ahol csalánkiütés és különféle ekcémás elváltozás jelentkezhet, vörös, sokszor száraz felületű foltok formájában. A tünetek többsége jellemzően éjszaka, illetve hajnalban jelentkezik, köszönhetően annak, hogy a legtöbb allergén az ágyneműben található, és alvás során találkozik bőrünk a bőrtünetek okozóival.

A hazai lakosság ötöde szenved egész évben, vagy szezonálisan, az év egy adott időszakában ismételten visszatérő panaszok formájában az allergiás nátha tüneteitől. A legtöbb panaszt a parlagfű allergia okozza, melynek tünetei a nyári-kora őszi hónapokban jelentkeznek. Az immunterápiás kezelést dr. Balogh Katalin, allergológus mutatja be.

A parlagfű allergia jellegzetes tünetei, az orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés, szemviszketés a nyári hónapokban jelentkeznek. A növény virágzása július közepétől október közepéig tart, augusztus közepén éri el tetőpontját. Sokak számára a hagyományos kezelésekkel elért eredmény nem kielégítő, vagy idegenkednek a gyógyszerek szedésétől, esetleg tartanak betegségük súlyosbodásától. Számukra jelent ideális megoldást az immunterápiás kezelés, melynek segítségével tartósan megszabadulhatnak az allergiás tünetektől.

Az allergén-specifikus immunterápia célja, hogy megfékezze az allergiát kiváltó allergén hatására bekövetkező kóros túlreakciót, méghozzá azáltal, hogy a beteg szervezetét az allergén magas fokban tisztított kivonatának, szigorúan ellenőrzött adagolásával hozzászoktatjuk ahhoz. Az immunterápia segítségével így az allergiás beteg immunrendszere megtanulja elviselni a betegségét kiváltó allergén jelenlétét, valamint az immunreakció lefolyásának megváltoztatásával részben megakadályozza azt, hogy újabb dolgokra allergiássá váljon, és a vizsgálatok szerint számottevő mértékben csökkenti a súlyosabb allergiás betegség, az allergiás asztma kialakulását.

A tapasztalatok szerint az allergiás tünetek már az első évben jelentősen csökkenek, a teljes terápia időtartama azonban egyéntől függően 3-5 év. A kezelés hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

Parlagfű allergia esetén a szezonális kezelés kezdete a pollenszórás előtt 4, de legalább 2 hónappal ajánlott, tehát parlagfű allergia esetén a kezelést célszerű áprilisban megkezdeni. Az immunterápiás kezelés megkezdése előtt allergiavizsgálatot végzünk, majd a diagnózis alapján a kezelőorvos személyre szabott terápiát állít össze. A kontroll vizsgálat időnként itt is szükséges.